„Faraday-kalitka” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
apró javítás (térerő nincs, térerősség a helyes kifejezés!) |
a hivatkozás előtti szóköz törlése, egyéb apróság, ld.: WP:BÜ |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A '''Faraday-kalitka''' az elektromágneses hatás kiküszöbölésére szolgáló, fémhálóval körülvett térrész, amelybe a fémháló védőhatása folytán a külső elektromos erőtér nem hatol be („árnyékolás”). Ezzel magyarázható például az is, hogy a [[vasbeton]] szerkezetből készült épületekben legtöbbször nincs elég térerősség a [[mobiltelefon]]ok működéséhez. |
A '''Faraday-kalitka''' az elektromágneses hatás kiküszöbölésére szolgáló, fémhálóval körülvett térrész, amelybe a fémháló védőhatása folytán a külső elektromos erőtér nem hatol be („árnyékolás”). Ezzel magyarázható például az is, hogy a [[vasbeton]] szerkezetből készült épületekben legtöbbször nincs elég térerősség a [[mobiltelefon]]ok működéséhez. |
||
[[Fájl:Faraday cage - FISL 14 - 2013-07-03.ogv|right|thumb |
[[Fájl:Faraday cage - FISL 14 - 2013-07-03.ogv|right|thumb]] |
||
A Faraday-kalitka belsejébe nem hatol be a gyorsan változó [[elektromos tér|elektromos]] vagy [[mágneses tér]], így a belsejében lévő tárgyak vagy élőlények ezek hatásától védve vannak. A lassan változó elektromágneses tér be tud hatolni a kalitka belsejébe (pl. a [[Földi mágneses mező|Föld mágneses mezeje]]). |
A Faraday-kalitka belsejébe nem hatol be a gyorsan változó [[elektromos tér|elektromos]] vagy [[mágneses tér]], így a belsejében lévő tárgyak vagy élőlények ezek hatásától védve vannak. A lassan változó elektromágneses tér be tud hatolni a kalitka belsejébe (pl. a [[Földi mágneses mező|Föld mágneses mezeje]]). |
||
Így védi meg például a repülőgép fém teste a benne ülő utasokat, ha belecsap a [[villám]]. |
Így védi meg például a repülőgép fém teste a benne ülő utasokat, ha belecsap a [[villám]].<ref>http://www.origo.hu/utazas/hirek/20171114-villam-csapott-az-utasszallitoba-amszterdamban.html</ref> |
||
A Faraday-kalitka hatékonysága függ a kalitkát alkotó vezetőszálak közötti távolságtól (minél kisebb a távolság, annál biztonságosabb), függ a vezetők ellenállásától (minél kisebb, annál biztonságosabb), és a levegő pára-, por- és iontartalmától. |
A Faraday-kalitka hatékonysága függ a kalitkát alkotó vezetőszálak közötti távolságtól (minél kisebb a távolság, annál biztonságosabb), függ a vezetők ellenállásától (minél kisebb, annál biztonságosabb), és a levegő pára-, por- és iontartalmától. |
||
| 14. sor: | 14. sor: | ||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
{{Nemzetközi katalógusok}} |
||
{{Portál|Fizika}} |
{{Portál|Fizika}} |
||
{{DEFAULTSORT:Faradaykalitka}} |
{{DEFAULTSORT:Faradaykalitka}} |
||
[[Kategória:Elektrosztatika]] |
[[Kategória:Elektrosztatika]] |
||
A lap 2018. július 6., 18:52-kori változata
A Faraday-kalitka az elektromágneses hatás kiküszöbölésére szolgáló, fémhálóval körülvett térrész, amelybe a fémháló védőhatása folytán a külső elektromos erőtér nem hatol be („árnyékolás”). Ezzel magyarázható például az is, hogy a vasbeton szerkezetből készült épületekben legtöbbször nincs elég térerősség a mobiltelefonok működéséhez.
A Faraday-kalitka belsejébe nem hatol be a gyorsan változó elektromos vagy mágneses tér, így a belsejében lévő tárgyak vagy élőlények ezek hatásától védve vannak. A lassan változó elektromágneses tér be tud hatolni a kalitka belsejébe (pl. a Föld mágneses mezeje).
Így védi meg például a repülőgép fém teste a benne ülő utasokat, ha belecsap a villám.[1]
A Faraday-kalitka hatékonysága függ a kalitkát alkotó vezetőszálak közötti távolságtól (minél kisebb a távolság, annál biztonságosabb), függ a vezetők ellenállásától (minél kisebb, annál biztonságosabb), és a levegő pára-, por- és iontartalmától.
Jegyzetek
