Ratio Educationis

A Ratio Educationis a 18. század második felében, majd a 19. század elején a Magyar Királyság területére kiterjedő két uralkodó oktatási rendelkezésének, királyi tanügyi rendeletének a neve. – A két Ratio Educationis közül Mária Terézia magyar királynő 1777-ben kiadott tanügyi rendelete volt az első, ezt követte I. Ferenc 1806. évi, azonos című rendelete, amely 1848-ig volt hatályban. A rendkívül alapos részletességgel kidolgozott, eredetileg latin nyelvű rendeletek Mészáros István fordításában és kiadásában magyarul is olvashatók a "Ratio Educationis. Az 1777-i és az 1806-i kiadás magyar nyelvű fordítása" című kötetben.

Mária Terézia Ratio Educationis rendelete

• EZ NEM JÓ Ratio Educationis a rövid címe annak a rendeletnek, melyet Mária Terézia királynő adott ki 1777-ben, és amely nyomtatásban a következő címmel jelent meg: Ratio Educationis totiusque Rei Literariae per Regnum Hungariae et Provincias eidem adnexas. Tomus I. Vindobonae. TypisNO NO TYSOÖN. Thom. Nob. de Trattnern. MDCCLXXVII.

Mária Terézia
Martin van Meytens

EZ NAGYON DE NAGYON NEM JÓ DOLOG AMIKET IDE IRTATOK KÖSZÖNTÖM CSÓK.....

• Történeti jelentősége részben abban áll, hogy ekkor valósult meg először, hogy az állam szabályozta az oktatásügyet, amely azelőtt az egyházak belügyének számított. Mindez a felvilágosult abszolutizmus gondolatvilágából következett: az iskolák a közjót kell, hogy szolgálják, és ezen az alapon az uralkodó jogot formálhat az iskolarendszer szerkezetének, a tananyag tartalmának és az oktatásban érdekeltek (tanárok, diákok, tanügyi hivatalnokok, stb.) feladatainak meghatározására.
• A rendelet első abban a vonatkozásban is, hogy a teljes oktatásügyet (a népiskoláktól az egyetemig) egységesen rendezi. Centralizáló célját jól mutatja, hogy mellékletként még az ország egészére kötelezőnek nyilvánított órarendet is közöl az összes iskolatípus számára. Téves ugyanakkor az a közkeletű vélekedés, hogy a Mária Terézia-féle Ratio Educationis tankötelezettséget írt volna elő (Magyarországon első alkalommal). Valójában az Eötvös József-féle népoktatási törvény volt az, amely (1868-ban) kötelezővé tette a 6-tól 12 éves kor közötti gyerekek számára a népiskola látogatását.
• A Ratio Educationis a fő felügyeletet az összes iskolaügy felett a koronának tartotta fenn; a korona ezt a jogot Magyarországon és Szlavóniában a Királyi Helytartótanács, Horvátországban pedig a Magyar Kancellária útján gyakorolta. A tanügy irányításának területi szervei a tankerületek voltak, amelyből eredetileg kilencet állított fel a kormányzat (még 1776-ban).
• A tanulmányi rendszer kidolgozásáért Ürményi József kancelláriai tanácsos vállalt felelősséget, segítői közül pedig kiemelkedik Tersztyánszky Dániel kamarai tisztviselő.
• Az iskolarendszer felosztása a következő volt:
  • 4 év elemi iskola
  • 3 év kisgimnázium
  • 5 év nagygimnázium
  • 2 év akadémia
  • 4 év egyetem

I. Ferenc Ratio Educationis rendelete

I. Ferenc
Friedrich von Amerling

• A Mária Terézia-féle Ratio Educationis hatályban maradt egészen 1806-ig, amikor a második rendeletet bocsátották ki. E rendeletet tartalmazó könyvnek a teljes címe: Ratio publicae totiusque rei literariae per Regnum Hungariae et provincias eidam adnexas. Budae. Typis et sumtibus regiae Universitas Hungaricae. 1806. Ez a rendelet az elsőtől sok tekintetben eltér. Részint az 1790–91-es országgyűlés által kiküldött bizottság javaslatai, részint pedig a kormánynak az első rendeleten tett módosításai érvényesülnek benne.
• Ennek az értelmében is a királyé a fő felügyeleti jog, de azt az országos főkormányszék útján gyakorolja. Az elemi iskolák felügyeletére addig fennállott felügyelőséget eltörölte és ezt a tisztséget is ráruházta a gimnáziumok felügyeletével megbízott főigazgatókra, akiknek számát hatban állapította meg. ( budai, nagyváradi, pozsonyi, kassai, győri és zágrábi.)
• I. Ferenc király rendelete is három részre tagolta a gimnáziumot:
  • kis gimnáziumra, vagyis grammatikai iskolára négyéves tanfolyammal;
  • nagy gimnáziumra, vagy az ú. n. humanistákra, kétéves tanfolyammal és végül a kétéves tanfolyamú bölcseleti kurzussal.
  • A népiskolát ez a rendelet is falusi, kisvárosi és nagyvárosi iskolákra osztotta. A nagyvárosi iskolákkal kapcsolták össze a tanítóképzőket is. A leányok tanításáról külön intézkedett a rendelet, meghagyván, hogy a köznép leányait vallás- és erkölcstanra, az evangéliumokra, olvasásra, írásra, számvetésre, női házimunkákra és Magyarország állapotának ismeretére kell tanítani. A magasabb rangú leányoknak pedig az említetteken kívül előírta az írók olvasását, a magyar, német és francia nyelvet, a világtörténelmet és földrajzot.

Hatásuk

• A két Ratio Educationis csak rendelet volt, nem pedig országos törvények, ezért a protestánsok azokat iskoláik szervezésében és berendezésénél irányul el nem fogadták, és amikor a kormány azoknak végrehajtását ismételten is sürgette, a protestánsok a Rendeletek intézkedései és a főigazgatók hatósága ellen mindannyiszor erélyesen tiltakoztak. Mindazonáltal a magyarországi katolikus iskolák egészen 1848-ig a második R. szellemében voltak szervezve és berendezve.

Forrás

• Ratio Educationis – In: A Pallas nagy lexikona – Hozzáférés: 2013. szeptember 15.
• Mászáros István: Ratio educationis; Ratio educationis publicae – In: Pedagógiai lexikon I–III. – főszerkesztők: Báthory Zoltán, Falus Iván – Keraban Kiadó, Budapest, 1997. III. kötet 240–242. o. – ISBN 963-8146-44-3.
• Az 1777-iki Ratio Educationis (MEK)
• Ratio Educationis: az 1777-i és az 1806-i kiadás magyar nyelvű fordítása – (fordította, jegyzetekkel és mutatókkal ellátta Mészáros István) – Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981. 432 o. – ISBN 963-05-2621-2.
• Fináczy Ernő: A Ratio Educationis – In: Fináczy Ernő: Az újkori nevelés története, 1600–1800: Vezérfonal egyetemi előadásokhoz – Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1927. VIII 407 o. – Hozzáférés: 2013. szeptember 15.
• Pukánszky Béla: Iskolaügy a felvilágosult abszolutizmus korában – In: Pukánszky Béla–Németh András: Neveléstörténet – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996. 676 o. – ISBN 963-18-7512-1. – Hozzáférés: 2013. szeptember 15.

További információk

• A magyar nevelés története – főszerkesztő: Horváth Márton – Tankkönyvkiadó, Budapest, 1988. – ISBN 963-18-1354-1 1
• Fináczy Ernő: A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában I–II – Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1899. és 1902.
• Kosáry Domokos: A kétszáz éves Ratio educationis – Magyar Pedagógia, 1977. 3–4. szám 375–387. o.
• Mészáros István: Két Ratio Educationis: hanyatlás vagy kiteljesedés? – Magyar Pedagógia, 1985. 2. sz. 190–204. o.
• Az 1777-iki Ratio Educationis (MEK)