„Fizikai antropológia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
→Híres fizikai antropológusok: Eliras Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
|||
| 19. sor: | 19. sor: | ||
* [[Bartucz Lajos]] |
* [[Bartucz Lajos]] |
||
* [[Bottyán Olga]] |
* [[Bottyán Olga]] |
||
* [[ |
* [[Emily Deschanell ]](antropológus)|Kiszely István]] |
||
* [[Henkey Gyula]] |
* [[Henkey Gyula]] |
||
* [[Lenhossék József]] |
* [[Lenhossék József]] |
||
A lap 2018. március 21., 10:23-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A fizikai antropológia (történeti embertan) az antropológia (embertan) egyik ága, amely a hajdan élt és a mai emberek fizikai, azaz testi tulajdonságaival foglalkozik.
Fő ágai
- Biológiai antropológia: az emberiség biológiai sokféleségének vizsgálata a modern genetika eszközeivel (DNS-vizsgálat, mitokondriális genetika).
- Orvosi antropológia: az emberi testalkat, arc és fejforma vizsgálata, az emberi csontváz és koponya tanulmányozása (oszteológia, kraniológia).
- Paleoantropológia: a Homo Sapiens (emberi faj) kialakulásával, az előember és az ősember anyagi maradványaival foglalkozik (lásd: emberré válás).
A fizikai antropológia alkalmazásának egyes speciális területei:
- igazságügyi orvostan – elhunyt emberek maradványainak vizsgálata a rendőrség és a bírók munkájának segítésére
- régészet – a régészek munkájának segítése, a különböző népek és rasszok (emberfajták) fizikai tulajdonságainak összehasonlító vizsgálata, a mai ember elterjedésének, a különböző emberfajták kialakulásának rekonstruálása
Az antropológia az emberről szóló tudomány; elsősorban a test felépítésével, a rasszokkal és népekkel, a mai népek magatartásával (kultúrfok), az ember természetrajzával, természeti jelenével és jövőjével foglalkozik. E tudomány módszere nem a kísérlet, hanem a megfigyelés és a más népek és rasszok életében való részvétel. Az antropológia jelentősége más tudományágak szempontjából egyre nagyobb (orvostudomány, pedagógia, jogtudomány, ipar). Az antropológia célja: természettudományos kép alkotása az emberről. Ma már általános érvényűnek mondható eredményt ért el kutatásaival: az embert a különféle életmódja és a kultúrája formálja és alakítja hol építő, hol romboló jelleggel. (környezettől függően). Ez a megállapítás hozzájárul az előítéletmentes gondolkodás kialakításához.