„Tonalá (Jalisco)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
47. sor: | 47. sor: | ||
==Földrajz== |
==Földrajz== |
||
===Fekvése=== |
===Fekvése=== |
||
A város [[Mexikó]], és azon belül [[Jalisco]] állam középső részén, a [[guadalajarai agglomeráció]] keleti szélén, a [[Nyugati-Sierra Madre]] hegyei közötti medencében fekszik. Nyugaton, ahol egybeépült [[Guadalajara (Mexikó)|Guadalajarával]], sűrűbben beépített területek találhatók, míg keleten lazább a városszövet. Déli részén áthalad a [[Mexikói-öböl]] partjáig vezető [[80-as főút (Mexikó)|80-as főút]]. |
|||
===Éghajlat=== |
===Éghajlat=== |
||
164. sor: | 165. sor: | ||
==Története== |
==Története== |
||
Neve a [[navatl nyelv]]ű ''tonallan'' kifejezésből származik, amelynek jelentése: „hely, ahol a Nap felkel”. |
|||
Eredetileg [[szapotékok|szapoték]] indiánok lakták, de ez a népesség később más törzsekkel keveredett, például a [[toltékok]]kal, akiktől számos szokást átvettek, valamint katonai technikákat is eltanultak tőlük. Fő megélhetési forrásuk a vadászat és a [[Río Grande de Santiago]] (indián nevén: ''Chicnahua'') folyóból történő halászat volt. 1510 táján, a [[salétromháború]] során [[purepecsák|purepecsa]] megszállók érkeztek a területre, akiket azonban a helyi hadsereg vissza tudott verni. A harc során kiemelkedő hősiességet mutatott ''Coyotl'' , valamint ''Oxatac'' három fia, ''Pitláloc'', ''Copaya'' és ''Pilili'', ezért jutalmul megkapták [[Tlajomulco de Zúñiga|Tlajomulco]] földjeit. |
|||
Amikor 1530-ban megérkeztek a spanyol hódítók, Tonalát egy ''Cihualpilli Tzapotzinco'' nevű nő irányította. |
|||
<ref name="elocal">{{hiv-web |url=http://www.inafed.gob.mx/work/enciclopedia/EMM14jalisco/municipios/14101a.html |cím=E-Local–INAFED kormányzati oldal – Tonalá község |elérés=2018-02-21 |nyelv=spanyol}}</ref> |
<ref name="elocal">{{hiv-web |url=http://www.inafed.gob.mx/work/enciclopedia/EMM14jalisco/municipios/14101a.html |cím=E-Local–INAFED kormányzati oldal – Tonalá község |elérés=2018-02-21 |nyelv=spanyol}}</ref> |
||
A lap 2018. február 21., 09:39-kori változata
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
Tonalá | |||
A tonalái községi palota | |||
| |||
Mottó: Por donde el Sol sale | |||
Ország | Mexikó | ||
Állam | Jalisco | ||
Régió | Centro | ||
Község | Tonalá | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 408 759 fő (2010)[1] +/- | ||
Földrajzi adatok | |||
Időzóna | CST (UTC-6) CDT (UTC-5) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 20° 37′ 28″, ny. h. 103° 14′ 03″Koordináták: é. sz. 20° 37′ 28″, ny. h. 103° 14′ 03″ | |||
Tonalá honlapja | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tonalá témájú médiaállományokat. |
Tonalá egy nagyváros Mexikó Jalisco államának középső részén, a guadalajarai agglomerációban. 2010-ben lakossága meghaladta a 408 000 főt.[2]
Földrajz
Fekvése
A város Mexikó, és azon belül Jalisco állam középső részén, a guadalajarai agglomeráció keleti szélén, a Nyugati-Sierra Madre hegyei közötti medencében fekszik. Nyugaton, ahol egybeépült Guadalajarával, sűrűbben beépített területek találhatók, míg keleten lazább a városszövet. Déli részén áthalad a Mexikói-öböl partjáig vezető 80-as főút.
Éghajlat
A város éghajlata meleg, de nem rendkívül forró, nyáron és ősz elején igen csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 29 °C-os hőséget, de a rekord nem érte el a 40 °C-ot. Az átlagos hőmérsékletek a januári 17,2 és a májusi 22,7 fok között váltakoznak, fagy nem nagyon fordul elő, bár például 1999 decemberében egyszer mértek már nulla fokot. Az évi átlagosan 829 mm csapadék időbeli eloszlása rendkívül egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség több mint 85%-a.
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rekord max. hőmérséklet (°C) | 29,5 | 33,5 | 36,0 | 36,0 | 38,0 | 37,0 | 34,0 | 31,5 | 33,0 | 31,0 | 31,0 | 32,0 | 38,0 |
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 24,5 | 26,3 | 26,9 | 28,0 | 29,3 | 27,4 | 26,1 | 25,8 | 25,0 | 25,7 | 25,5 | 24,7 | 26,3 |
Átlaghőmérséklet (°C) | 17,2 | 18,6 | 19,6 | 21,1 | 22,7 | 21,8 | 20,8 | 20,6 | 20,1 | 19,8 | 18,7 | 17,4 | 19,9 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 9,8 | 10,9 | 12,3 | 14,3 | 16,1 | 16,2 | 15,5 | 15,5 | 15,3 | 14,0 | 11,8 | 10,2 | 13,5 |
Rekord min. hőmérséklet (°C) | 1,0 | 4,0 | 5,0 | 7,0 | 10,0 | 9,5 | 12,0 | 10,5 | 9,5 | 6,5 | 4,5 | 0,0 | 0,0 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 8 | 2 | 3 | 6 | 28 | 183 | 195 | 181 | 159 | 51 | 10 | 5 | 829 |
Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[3] |
Népesség
A település népessége a közelmúltban folyamatosan és igen gyorsan növekedett:[2]
Év | Lakosság |
---|---|
1990 | 151 190 |
1995 | 250 058 |
2000 | 315 278 |
2005 | 374 258 |
2010 | 408 759 |
Története
Neve a navatl nyelvű tonallan kifejezésből származik, amelynek jelentése: „hely, ahol a Nap felkel”.
Eredetileg szapoték indiánok lakták, de ez a népesség később más törzsekkel keveredett, például a toltékokkal, akiktől számos szokást átvettek, valamint katonai technikákat is eltanultak tőlük. Fő megélhetési forrásuk a vadászat és a Río Grande de Santiago (indián nevén: Chicnahua) folyóból történő halászat volt. 1510 táján, a salétromháború során purepecsa megszállók érkeztek a területre, akiket azonban a helyi hadsereg vissza tudott verni. A harc során kiemelkedő hősiességet mutatott Coyotl , valamint Oxatac három fia, Pitláloc, Copaya és Pilili, ezért jutalmul megkapták Tlajomulco földjeit.
Amikor 1530-ban megérkeztek a spanyol hódítók, Tonalát egy Cihualpilli Tzapotzinco nevű nő irányította.
Turizmus, látnivalók
Források
- ↑ INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. március 18.)
- ↑ a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. november 11.)
- ↑ SMN-adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2018. február 21.)
- ↑ a b E-Local–INAFED kormányzati oldal – Tonalá község (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2018. február 21.)