„Spanyol inkvizíció” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 89.135.100.189 (vita) szerkesztéséről Dexbot szerkesztésére
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{nincs forrás}}
{{nincs forrás}}
[[Kép:Francisco de Goya - Escena de Inquisición - Google Art Project.jpg|right|thumb|300px|[[Francisco de Goya]]: Az inkvizíció törvényszéke]]
[[Kép:Francisco de Goya - Escena de Inquisición - Google Art Project.jpg|right|thumb|300px|[[Francisco de Goya]]: Az inkvizíció törvényszéke]]
A '''spanyol inkvizíció''' ([[spanyol nyelv|spanyolul]]: ''Tribunal del Santo Oficio de la Inquisición'') [[1478]]-ban alakult meg [[Spanyolország]]ban, [[II. Ferdinánd aragóniai király|Aragóniai Ferdinánd]] és [[I. Izabella kasztíliai királynő|Kasztíliai Izabella]] uralkodása alatt. A spanyol inkvizíció független volt a római egyháztól, így világi mozgalomnak tekinthető.
A '''spanyol inkvizíció''' ([[spanyol nyelv|spanyolul]]: ''Tribunal del Santo Oficio de la Inquisición'') [[1478]]-ban alakult meg [[Spanyolország]]ban, [[II. Ferdinánd aragóniai király|Aragóniai Ferdinánd]] és [[I. Izabella kasztíliai királynő|Kasztíliai Izabella]] uralkodása alatt, [[IV. Szixtusz pápa|IV. Szixtusz]] jóváhagyásával állították fel. Kezdetben itt is a pápa nevezte ki az inkvizítorokat, később a király vette a kezébe a spanyol inkvizíció ügyét. {{refhely|Gecse Gusztáv: Vallástörténet}}


Nemcsak egyes keresztényeket üldöztek, hanem az áttért [[Iszlám|muzulmánokat]] és [[Izraelita vallás|zsidókat]] is. A hírhedt [[autodafé]] az inkvizíció egyik legsötétebb fejezetét jelenti. A spanyol inkvizícióból fejlődött ki a [[Mexikói inkvizíció|mexikói]], ami egészen a függetlenség kivívásáig működött.
Nemcsak egyes keresztényeket üldöztek, hanem az áttért [[Iszlám|muzulmánokat]] és [[Izraelita vallás|zsidókat]] is. A hírhedt [[autodafé]] az inkvizíció egyik legsötétebb fejezetét jelenti. A spanyol inkvizícióból fejlődött ki a [[Mexikói inkvizíció|mexikói]], ami egészen a függetlenség kivívásáig működött.
12. sor: 12. sor:


* [[Inkvizíció]]
* [[Inkvizíció]]
== Források ==
{{források}}


{{nemzetközi katalógusok}}
{{DEFAULTSORT:Spanyolinkvizicio}}
{{DEFAULTSORT:Spanyolinkvizicio}}
[[Kategória:Keresztényüldözések, térítések]]
[[Kategória:Keresztényüldözések, térítések]]

A lap 2018. február 19., 12:49-kori változata

Francisco de Goya: Az inkvizíció törvényszéke

A spanyol inkvizíció (spanyolul: Tribunal del Santo Oficio de la Inquisición) 1478-ban alakult meg Spanyolországban, Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella uralkodása alatt, IV. Szixtusz jóváhagyásával állították fel. Kezdetben itt is a pápa nevezte ki az inkvizítorokat, később a király vette a kezébe a spanyol inkvizíció ügyét. [1]

Nemcsak egyes keresztényeket üldöztek, hanem az áttért muzulmánokat és zsidókat is. A hírhedt autodafé az inkvizíció egyik legsötétebb fejezetét jelenti. A spanyol inkvizícióból fejlődött ki a mexikói, ami egészen a függetlenség kivívásáig működött.

Történészek szerint a spanyol inkvizíciót Ferdinánd és Izabella azért is alapította, hogy megvédjék a megtérteket (conversos), az új keresztényeket, akik áldozatul estek a közméltatlankodásnak, előítéleteknek, félelmeknek és irigységnek; továbbá az inkvizíciónak csak a megkereszteltek felett volt hatalma, a nem megkereszteltek – hacsak nem a természet törvényeit szegték meg – nem estek a fegyelmi intézkedések hatálya alá. Ezzel szemben figyelembe kell venni a zsidókkal szembeni 1391. évi és az inkvizíció megalapítása után egyre gyakoribbá váló támadásokat, amelyek következményeitől tartva számos zsidó a kikeresztelkedésben keresett menedéket. Az inkvizíció vezetője, Tomás de Torquemada fogalmazta meg az ediktiumot, amellyel Ferdinánd és Izabella a spanyolországi zsidókat 1492-ben kiűzte az országból.

Valamennyi inkvizíció közül a spanyol inkvizíció ért véget utolsóként, 1834-ben.

Lásd még

Források