„Editio Musica Budapest Zeneműkiadó” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Az alapító irat csatolása
További kommentárokat töröltem.
16. sor: 16. sor:


=== Története ===
=== Története ===
Az intézményt az összes, korábban zeneműkiadással foglakozó magyar cég államosításával alapították.{{refhely|Zenei Lexikon|azonos=pótlások}} Létrehozása része volt a zenei élet átfogó átszervezésnek.{{jegyzet|„(…) Fokozatosan kialakul az új demokratikus kulturális intézmények hálózata, így 1948-ban a Bartók Béla Szövetség, 1949-ben a Magyar Zeneművészek Szövetsége, majd 1950-ben a Zeneműkiadó Nemzeti Vállalat, melynek felállítását egyrészt azzal indokolták, hogy »a német zeneműkiadás elpusztult kliséinek pótlására, a klasszikus művek újra kiadására, valamint a Szovjetunió zenéjének népszerűsítésére és terjesztésére semmiféle központi szerv nem létezik«, másrészt »nagyon elburjánzott a zenei ízlést tönkretévő és politikailag is destruáló slágerzene«. ”}}{{refhely|Szeverényi}} A jogelődei (mint a [[Rózsavölgyi és Társa Kiadó|Rózsavölgyi]], [[Rozsnyai Károly Könyv- és Zenemű Kiadó|Rozsnyai]], [[Bárd Ferenc és Testvére Zeneműkiadó|Bárd]], [[Cserépfalvi Könyvkiadó|Cserépfalvi]], [[Magyar Kórus Kiadóvállalat|Magyar Kórus]]) által gondozott zenemű-készlet, melynek a birtokába jutott, erős alapját jelentette a következő évtizedek alatt kialakított értékes katalógusainak. Negyven évig állami vállalatként kezelte, gondozta, terjesztette a kotta- és könyvkiadványokat, ebből a helyzetéből adódott országos kultúrpolitikai szerepe és felelőssége is.{{refhely|Devich|azonos=-}}
Az intézményt az összes, korábban zeneműkiadással foglakozó magyar cég államosításával alapították.{{refhely|Zenei Lexikon|azonos=pótlások}} Létrehozása része volt a zenei élet átfogó átszervezésnek.{{jegyzet|„(…) Fokozatosan kialakul az új demokratikus kulturális intézmények hálózata, így 1948-ban a Bartók Béla Szövetség, 1949-ben a Magyar Zeneművészek Szövetsége, majd 1950-ben a Zeneműkiadó Nemzeti Vállalat, melynek felállítását egyrészt azzal indokolták, hogy »a német zeneműkiadás elpusztult kliséinek pótlására, a klasszikus művek újra kiadására, valamint a Szovjetunió zenéjének népszerűsítésére és terjesztésére semmiféle központi szerv nem létezik«, másrészt »nagyon elburjánzott a zenei ízlést tönkretévő és politikailag is destruáló slágerzene«. ”{{refhely|Szeverényi|korabeli iratokból idéz}} }}<!-- }} {{refhely|Szeverényi}}--> A jogelődei (mint a [[Rózsavölgyi és Társa Kiadó|Rózsavölgyi]], [[Rozsnyai Károly Könyv- és Zenemű Kiadó|Rozsnyai]], [[Bárd Ferenc és Testvére Zeneműkiadó|Bárd]], [[Cserépfalvi Könyvkiadó|Cserépfalvi]], [[Magyar Kórus Kiadóvállalat|Magyar Kórus]]) által gondozott zeneművek, melynek a birtokába jutott, erős alapját jelentette a következő évtizedek alatt kialakított értékes katalógusainak. Negyven évig állami vállalatként kezelte, gondozta, terjesztette a kotta- és könyvkiadványokat, ebből a helyzetéből adódott országos kultúrpolitikai szerepe és felelőssége is.{{refhely|Devich|azonos=-}}


Később, a 60-as évek végétől, a piaci szemlélet térnyerésével és a kiadványok külföldi sikereire reflektálva az ''Editio Musica Budapest (EMB)'' nevet kezdte használni.{{refhely|Az EMB 67 éve|azonos=67 év}} Több mint 5000 művet adott ki, zeneműveket és zenei könyveket. Kottakiadvány-sorozatai voltak: a kispartitúra-kiadványok, a Thesaurus Musicus és a Musica Rinata füzetei, pedagógiai sorozatok (mind az ismert oktatási célú művek, mind magyar szerzők erre a célra írt darabjai), hangszeres iskolák, szolfézs munkafüzetek, ifjúsági zenekari összeállítások. A kottákon kívül megjelentetett zenei könyvsorozatokat, népzenei monográfiákat, a Bibliotheca Musica tanulmányköteteit, zenei tárgyú regényeket, életrajzokat. {{refhely|Zenei Lexikon|azonos=pótlások}}
Később, a 60-as évek végétől, a piaci szemlélet térnyerésével és a kiadványok külföldi sikereire reflektálva az ''Editio Musica Budapest (EMB)'' nevet kezdte használni.{{refhely|Az EMB 67 éve|azonos=67 év}} Több mint 5000 művet adott ki, zeneműveket és zenei könyveket. Kottakiadvány-sorozatai voltak: a kispartitúra-kiadványok, a Thesaurus Musicus és a Musica Rinata füzetei, pedagógiai sorozatok (mind az ismert oktatási célú művek, mind magyar szerzők erre a célra írt darabjai), hangszeres iskolák, szolfézs munkafüzetek, ifjúsági zenekari összeállítások. A kottákon kívül megjelentetett zenei könyvsorozatokat, népzenei monográfiákat, a Bibliotheca Musica tanulmányköteteit, zenei tárgyú regényeket, életrajzokat. {{refhely|Zenei Lexikon|azonos=pótlások}}
35. sor: 35. sor:
-->}} az ''Editio Musica Budapest Zeneműkiadó'' márkanevet az új vállalkozás viszi tovább. Legfőbb tevékenységi körei: a pedagógiai és klasszikus katalógus gondozása, az anyavállalat, a UMPEMB (és más kiadók) kottakiadványainak terjesztése. A megmaradó cég, a UMPEMB főként a jogkezelés, és a 20. századi és kortárs zene kiadása és kölcsönzése terén tevékenykedik majd. Mindezeken a területeken szorosan együttműködnek majd.
-->}} az ''Editio Musica Budapest Zeneműkiadó'' márkanevet az új vállalkozás viszi tovább. Legfőbb tevékenységi körei: a pedagógiai és klasszikus katalógus gondozása, az anyavállalat, a UMPEMB (és más kiadók) kottakiadványainak terjesztése. A megmaradó cég, a UMPEMB főként a jogkezelés, és a 20. századi és kortárs zene kiadása és kölcsönzése terén tevékenykedik majd. Mindezeken a területeken szorosan együttműködnek majd.


=== Igazgatók ===
=== Igazgatói ===
A vállalat igazgatói :
A vállalat igazgatói:
*Korvin László (1950-1955),
*Korvin László (1950-1955),
*[[Tardos Béla (zeneszerző)|Tardos Béla]] (1955-1966),
*[[Tardos Béla (zeneszerző)|Tardos Béla]] (1955-1966),
45. sor: 45. sor:
*Sigrai László (2017-).
*Sigrai László (2017-).
2017 óta az EMBZ tulajdonosa és igazgatója Sigrai László, társtulajdonos Boronkay Antal (aki egyúttal az UMPEMB igazgatója).
2017 óta az EMBZ tulajdonosa és igazgatója Sigrai László, társtulajdonos Boronkay Antal (aki egyúttal az UMPEMB igazgatója).
<!--

=== Adalékok ===
=== Adalékok ===
* Szócikk róla csak a francia Wikin van (Editio Musica Budapest). Meg azt hiszem, wd is, legalábbis mintha azt kerestem volna.
* Szócikk róla csak a francia Wikin van (Editio Musica Budapest). Meg azt hiszem, wd is, legalábbis mintha azt kerestem volna.
55. sor: 55. sor:
* Universal Music Publishing {{small|(1)}}, UMPEMB {{small|(0)}}.
* Universal Music Publishing {{small|(1)}}, UMPEMB {{small|(0)}}.
* UMPG {{small|(0)}}
* UMPG {{small|(0)}}
* Editio Musica Budapest Zeneműkiadó Kft. {{small|(115)}}
* Editio Musica Budapest Zeneműkiadó Kft. {{small|(115)}} -->
<!--
<!--
:Editio Musica Budapest / a Universal Music Publishing Classical tagja
:Editio Musica Budapest / a Universal Music Publishing Classical tagja
64. sor: 64. sor:
:A jövőben az EMBZ terjeszti a UMPEMB kottakiadványait, és a két vállalat szorosan együttműködik magas színvonalú nyomtatott és digitális kották kiadásában a zeneoktatás és az előadóművészek számára. Az EMBZ folytatja más kiadók kottáinak forgalmazását is.
:A jövőben az EMBZ terjeszti a UMPEMB kottakiadványait, és a két vállalat szorosan együttműködik magas színvonalú nyomtatott és digitális kották kiadásában a zeneoktatás és az előadóművészek számára. Az EMBZ folytatja más kiadók kottáinak forgalmazását is.
-->
-->
=== Konvenciók ===
<!-- === Konvenciók ===
Talán így lehetne a használt neveket megoldani, legalábbis én magam ezt tervezem a saját szerkesztéseimben követni.
Talán így lehetne a használt neveket megoldani, legalábbis én magam ezt tervezem a saját szerkesztéseimben követni.
* Ha készül egy oldal, annak azt a nevet kellene adni, hogy '''Editio Musica Budapest Zeneműkiadó'''.
* Ha készül egy oldal, annak azt a nevet kellene adni, hogy '''Editio Musica Budapest Zeneműkiadó'''.
* Fel kellene venni átirányítást az alábbiakra (hogy ha valaki tévedésből ezeket hivatkozza meg, akkor jó helyre jusson):
* Fel kellene venni átirányítást az alábbiakra (hogy ha valaki tévedésből ezeket hivatkozza meg, akkor jó helyre jusson):
** '''Zeneműkiadó Vállalat''' --> Editio Musica Budapest Zeneműkiadó,
** '''Zeneműkiadó Vállalat''' → Editio Musica Budapest Zeneműkiadó,
** '''Editio Musica Budapest''' --> Editio Musica Budapest Zeneműkiadó,
** '''Editio Musica Budapest''' → Editio Musica Budapest Zeneműkiadó,
** '''Editio Musica''' --> Editio Musica Budapest Zeneműkiadó,
** '''Editio Musica''' → Editio Musica Budapest Zeneműkiadó,
** '''EMBZ''' --> Editio Musica Budapest Zeneműkiadó.
** '''EMBZ''' → Editio Musica Budapest Zeneműkiadó.
** '''EMB''' --> Editio Musica Budapest Zeneműkiadó.
** '''EMB''' → Editio Musica Budapest Zeneműkiadó.
* Helyben ajánlott pontosítani ezeket az eseteket, így nem kihasználva az egyébként létező átirányítást:
* Helyben ajánlott pontosítani ezeket az eseteket, így nem kihasználva az egyébként létező átirányítást:
** '''Zeneműkiadó''' helyett <nowiki>[[Zeneműkiadó Vállalat|Zeneműkiadó]]</nowiki> vagy <nowiki>[[Editio Musica Budapest Zeneműkiadó
** '''Zeneműkiadó''' helyett <nowiki>[[Zeneműkiadó Vállalat|Zeneműkiadó]]</nowiki> vagy <nowiki>[[Editio Musica Budapest Zeneműkiadó
79. sor: 79. sor:
** A többi átirányítottakat is meg lehet adni helyben. <nowiki>[[Editio Musica Budapest Zeneműkiadó|Zeneműkiadó Vállalat]]</nowiki>, <nowiki>[[Editio Musica Budapest Zeneműkiadó|Editio Musica Budapest]]</nowiki>.
** A többi átirányítottakat is meg lehet adni helyben. <nowiki>[[Editio Musica Budapest Zeneműkiadó|Zeneműkiadó Vállalat]]</nowiki>, <nowiki>[[Editio Musica Budapest Zeneműkiadó|Editio Musica Budapest]]</nowiki>.


:Más esetleg elképzelhető variáció szerintem nem szükséges.
:Más esetleg elképzelhető variáció szerintem nem szükséges.-->
<!--
<!--
=== Profil ===
=== Profil ===
120. sor: 120. sor:


Kereshető a [http://ceginformacio.creditreform.hu ceginformacio.creditreform.hu] is.
Kereshető a [http://ceginformacio.creditreform.hu ceginformacio.creditreform.hu] is.
--><!--
⚫
'''Zenei lexikon''': téves a linkje.
-->
-->
⚫
'''Zenei lexikon''': téves a linkje.


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
127. sor: 128. sor:


<!-- == Fordítás == -->
<!-- == Fordítás == -->

== Források ==
== Források ==
*<!--003-->{{hely|Rácz}} {{CitPer |szerző=Rácz Judit |szerző2= |cím=Kottakiadás, promóció, digitális környezet |alcím=Boronkay Antal, Sigrai László és Szitha Tünde az EMB munkájáról |periodika=Zenetudomanyi Dolgozatok |év=2013 |hónap=január |nap= |évfolyam= |szám= |oldal= |issn= |nyelvkód= |egyéb= |url=http://www.muzsikalendarium.hu/muzsika/index.php?area=article&id_article=3583 |elér=2018-02-05 |doi= |archívurl= |archívdátum= }}
*<!--003-->{{hely|Rácz}} {{CitPer |szerző=Rácz Judit |szerző2= |cím=Kottakiadás, promóció, digitális környezet |alcím=Boronkay Antal, Sigrai László és Szitha Tünde az EMB munkájáról |periodika=Zenetudomanyi Dolgozatok |év=2013 |hónap=január |nap= |évfolyam= |szám= |oldal= |issn= |nyelvkód= |egyéb= |url=http://www.muzsikalendarium.hu/muzsika/index.php?area=article&id_article=3583 |elér=2018-02-05 |doi= |archívurl= |archívdátum= }}

A lap 2018. február 7., 15:43-kori változata

 Ez nem Wikipédia-szócikk. Ne vedd figyelembe, és ne javítsd!
Ez az oldal a Wikipédia egy szerkesztői munkalapja. Az itt olvasható információk még tévesek, ellenőrizetlenek, rendezetlenek, hézagosak lehetnek, ezért ne támaszkodj rájuk. Ha keresőoldalon át jutottál el ide, akkor kérünk, hogy térj oda vissza, és nézz meg más találatot, vagy használd a Wikipédia keresőjét, és keress egy másik cikket, amely érdekelhet.

Az Editio Musica Budapest Zeneműkiadó (rövidebb néven Editio Musica Budapest) magyar zeneműkiadó.[1]

Létrejötte

Jogelődjét Zeneműkiadó néven 1950. július 1. napjával hozták létre.[2][3]

Magyar Közlöny 1950. évi 82. sz. [317. old.] 1950. június 4.
10.080-Z-2-5/1950.eln.c. Népművelési Minisztertől
Közlemény. A Népgazdasági Tanács az 1948. évi XXXVII. törvény[4], illetve a minisztertanács 299/1949 M. T. számú határozatával biztosított jogkörében Zeneműkiadó n.v. alapítását határozta el.
A vállalat székhelye Budapest.
Tárgya Zeneművek, valamint a zene- és táncművészet és tudomány körébe tartozó szöveges művek kiadása (kiadói ügylet gyakorlása).
Tartama: Határozatlan idő.
A vállalat tekintetében a népművelési miniszter illetékes.
(328/17/1950. N.T. számú határozat.)

A nemzeti vállalati formát aztán az 1950. évi 32. tvr. módosította állami vállalatra.[5]

Története

Az intézményt az összes, korábban zeneműkiadással foglakozó magyar cég államosításával alapították.[6] Létrehozása része volt a zenei élet átfogó átszervezésnek.[8] A jogelődei (mint a Rózsavölgyi, Rozsnyai, Bárd, Cserépfalvi, Magyar Kórus) által gondozott zeneművek, melynek a birtokába jutott, erős alapját jelentette a következő évtizedek alatt kialakított értékes katalógusainak. Negyven évig állami vállalatként kezelte, gondozta, terjesztette a kotta- és könyvkiadványokat, ebből a helyzetéből adódott országos kultúrpolitikai szerepe és felelőssége is.[9]

Később, a 60-as évek végétől, a piaci szemlélet térnyerésével és a kiadványok külföldi sikereire reflektálva az Editio Musica Budapest (EMB) nevet kezdte használni.[10] Több mint 5000 művet adott ki, zeneműveket és zenei könyveket. Kottakiadvány-sorozatai voltak: a kispartitúra-kiadványok, a Thesaurus Musicus és a Musica Rinata füzetei, pedagógiai sorozatok (mind az ismert oktatási célú művek, mind magyar szerzők erre a célra írt darabjai), hangszeres iskolák, szolfézs munkafüzetek, ifjúsági zenekari összeállítások. A kottákon kívül megjelentetett zenei könyvsorozatokat, népzenei monográfiákat, a Bibliotheca Musica tanulmányköteteit, zenei tárgyú regényeket, életrajzokat. [6]

A rendszerváltáshoz alapos átszervezéssel érkezett el a cég. A gyökeresen megváltozott feltételekhez alkalmazkodva egy több mint kétszáz embert foglalkoztató, állami kiadó- és nyomdaipari vállalatból magántulajdonú, önálló külkereskedelmi tevékenységet folytató, húszas létszámú társasággá alakult át.[9]

A vállalatot 1994-ben privatizálták. Az olasz Ricordi kiadó vásárolta meg a többségi tulajdonrészt.[9] Azonban még abban az évben a friss tulajdonost magát is felvásárolták, ezzel a Ricordi (és így az EMB is) a német Bertelsmann vállalatcsoport kezébe került. Az Editio Musica Budapest a Bertelsmann zenei részlegének (BMG) része lett. A BMG inkább popzenei kiadványokban, lemezforgalmazásban volt érdekelt, a komolyzenei kották világába ekkor lépett be. A márkanévhez továbbra sem nyúltak.[9]

A vállalat életében a következő váltás 2006-ban következett be: a Bertelsmanntól megvette a BMG-t a Universal Music Group. Az EMB a Universal Music Publishing Group tagja lett, a kiadó neve ebben az időszakban Universal Music Publishing Editio Musica Budapest (UMPEMB).[10]

2017 végén a tulajdonos új vállalatot létrehozva osztotta el üzletágait. A bejelentés szerint [11] az Editio Musica Budapest Zeneműkiadó márkanevet az új vállalkozás viszi tovább. Legfőbb tevékenységi körei: a pedagógiai és klasszikus katalógus gondozása, az anyavállalat, a UMPEMB (és más kiadók) kottakiadványainak terjesztése. A megmaradó cég, a UMPEMB főként a jogkezelés, és a 20. századi és kortárs zene kiadása és kölcsönzése terén tevékenykedik majd. Mindezeken a területeken szorosan együttműködnek majd.

Igazgatói

A vállalat igazgatói:

  • Korvin László (1950-1955),
  • Tardos Béla (1955-1966),
  • Eősze László (1966-1967),
  • Sarlós László (1967-1986),
  • Homolya István (1986-2004),
  • Boronkay Antal (2005-2017),
  • Sigrai László (2017-).

2017 óta az EMBZ tulajdonosa és igazgatója Sigrai László, társtulajdonos Boronkay Antal (aki egyúttal az UMPEMB igazgatója).

Jegyzetek

  1. ↑ Az EMB 67 éve
  2. ↑ A vállalat történetével foglalkozó összefoglalók egy 1950. július 1. keltezésű tvr.-re hivatkoznak. Ilyen datálású vagy tárgyú törvényerejű rendelet azonban nem létezett (1950 a jogalkotásban). A létesítő aktus népgazdasági tanácsi határozat volt.
  3. ↑ Magyar Közlöny Zeneműkiadó nemzeti vállalat alapítása
  4. ↑ 1948. évi XXXVII. törvény a nemzeti vállalatról
  5. ↑ Boda
  6. ↑ a b Zenei Lexikon
  7. ↑ Szeverényi korabeli iratokból idéz
  8. ↑ „(…) Fokozatosan kialakul az új demokratikus kulturális intézmények hálózata, így 1948-ban a Bartók Béla Szövetség, 1949-ben a Magyar Zeneművészek Szövetsége, majd 1950-ben a Zeneműkiadó Nemzeti Vállalat, melynek felállítását egyrészt azzal indokolták, hogy »a német zeneműkiadás elpusztult kliséinek pótlására, a klasszikus művek újra kiadására, valamint a Szovjetunió zenéjének népszerűsítésére és terjesztésére semmiféle központi szerv nem létezik«, másrészt »nagyon elburjánzott a zenei ízlést tönkretévő és politikailag is destruáló slágerzene«. ”[7]
  9. ↑ a b c d Devich
  10. ↑ a b Az EMB 67 éve
  11. ↑ Közlemény az EMB oldalán, 2017. szeptember 20.

Források

727-az-allami-vallalatok-vezetoivel-kapcsolatos-szemelyuegyi-tevekenyseg-valtozasa-az-allamszocialista- korszakban Az állami vállalatok vezetőivel kapcsolatos személyügyi tevékenység változása az államszocialista korszakban.] Polgári Szemle, XI. évf. 4–6. sz. (2015. december) Hozzáférés: 2018. február 5.

További információk

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Editio_Musica_Budapest_Zeneműkiadó&oldid=19595323”