„Ámon (isten)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Formázás, link |
||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
[[Kép:Cryosphinx.jpg|bélyegkép|balra|Ámon'' kosként való ábrázolása a karnaki templomban'']] |
[[Kép:Cryosphinx.jpg|bélyegkép|balra|Ámon'' kosként való ábrázolása a karnaki templomban'']] |
||
{{Hiero|Ámon|<hiero>i-mn:n-C12</hiero>|align=right|korszak=egypt}} |
{{Hiero|Ámon|<hiero>i-mn:n-C12</hiero>|align=right|korszak=egypt}} |
||
'''Ámon''' (más elnevezések: Ámun, Ámen, Imen, Ammon, Hammon) egyike volt a legrégibb isteneknek az [[Egyiptomi mitológia|ókori Egyiptomban]]. Már az [[Ókori Egyiptom|Óbirodalom]], az [[V. dinasztia]] korától kezdve előfordult a [[piramisszövegek]]ben. Nevének eredeti jelentése ''„Az elrejtett”'' vagy ''„Aki rejtve van”'' volt, de hívták ''„Egyetlen”''-nek is. Leggyakrabban emberként [[kettős tollkorona|kettős tollkoronával]], illetve kos formájában ábrázolták. A kos a teremtő erőt jelképezi, ami utal az istenség ősiségére, a [[teremtés]] aktusában való részvételére. Kultusza [[Théba (Egyiptom)|Thébában]] virágzott, a [[XVIII. dinasztia]] idejére pedig főistenné vált egész Egyiptomban. A [[karnaki templom]] ekkor lett Ámon és az egyiptomi vallás központjává is. A templom bejáratánál Ámon kosfejű [[szfinx]]ek sokaságának formájában látható. Nagyon sokáig tartó kultuszát végül [[Ízisz]] és [[Ozirisz]] törte meg. Évenként, a [[Nílus]] áradásának második hónapjában tartották fényes külsőségek között az Opet ünnepet Ámon tiszteletére. [[Núbia|Núbiában]] számos alakban tisztelték, legfontosabb kultuszközpontjai [[Kerma|Kermában]], Kawában, [[Napata|Napatában]] és Naqában voltak. |
'''Ámon''' (más elnevezések: Ámun, Ámen, Imen, Ammon, Hammon) egyike volt a legrégibb isteneknek az [[Egyiptomi mitológia|ókori Egyiptomban]]. Már az [[Ókori Egyiptom|Óbirodalom]], az [[V. dinasztia]] korától kezdve előfordult a [[piramisszövegek]]ben. Nevének eredeti jelentése ''„Az elrejtett”'' vagy ''„Aki rejtve van”'' volt, de hívták ''„Egyetlen”''-nek is. Leggyakrabban emberként [[kettős tollkorona|kettős tollkoronával]], illetve kos formájában ábrázolták. A kos a teremtő erőt jelképezi, ami utal az istenség ősiségére, a [[kreacionizmus|teremtés]] aktusában való részvételére. Kultusza [[Théba (Egyiptom)|Thébában]] virágzott, a [[XVIII. dinasztia]] idejére pedig főistenné vált egész Egyiptomban. A [[karnaki templom]] ekkor lett Ámon és az egyiptomi vallás központjává is. A templom bejáratánál Ámon kosfejű [[szfinx]]ek sokaságának formájában látható. Nagyon sokáig tartó kultuszát végül [[Ízisz]] és [[Ozirisz]] törte meg. Évenként, a [[Nílus]] áradásának második hónapjában tartották fényes külsőségek között az Opet ünnepet Ámon tiszteletére. [[Núbia|Núbiában]] számos alakban tisztelték, legfontosabb kultuszközpontjai [[Kerma|Kermában]], Kawában, [[Napata|Napatában]] és Naqában voltak. |
||
==A levegő istene== |
==A levegő istene== |
||
A lap 2018. február 4., 07:39-kori változata
| Ámon | |
 | |
| Nem | férfi |
| Szülei | Nu |
| Házastárs | Mut |
| Gyermekei |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ámon témájú médiaállományokat. | |
| Ámon | ||||
|
Ámon (más elnevezések: Ámun, Ámen, Imen, Ammon, Hammon) egyike volt a legrégibb isteneknek az ókori Egyiptomban. Már az Óbirodalom, az V. dinasztia korától kezdve előfordult a piramisszövegekben. Nevének eredeti jelentése „Az elrejtett” vagy „Aki rejtve van” volt, de hívták „Egyetlen”-nek is. Leggyakrabban emberként kettős tollkoronával, illetve kos formájában ábrázolták. A kos a teremtő erőt jelképezi, ami utal az istenség ősiségére, a teremtés aktusában való részvételére. Kultusza Thébában virágzott, a XVIII. dinasztia idejére pedig főistenné vált egész Egyiptomban. A karnaki templom ekkor lett Ámon és az egyiptomi vallás központjává is. A templom bejáratánál Ámon kosfejű szfinxek sokaságának formájában látható. Nagyon sokáig tartó kultuszát végül Ízisz és Ozirisz törte meg. Évenként, a Nílus áradásának második hónapjában tartották fényes külsőségek között az Opet ünnepet Ámon tiszteletére. Núbiában számos alakban tisztelték, legfontosabb kultuszközpontjai Kermában, Kawában, Napatában és Naqában voltak.
A levegő istene
Eredetileg a levegő, így a szél istene volt az Ogdoádban, a hermopoliszi teremtésmítoszban, amely egyike a kozmoszt felépítő négy alapelvnek. Ekkor kékre festve ábrázolták, ami utalt az ég, azaz a levegő színére. Mint a többi alapelv, Ámon is kettősként, azaz férfiként és nőként is megjelent. Női formája Amaunet (más neveken Amonet vagy Amunet).
A teremtő
Egyiptom első átmeneti korában Ámon már mint teremtő, az istenek atyja jelent meg. Női része különvált tőle és feleségeként szerepelt, akit ekkor Mut-nak hívtak. Ámon és Mut egyesül minden évben, ezt az ünnepet hívják Opet-ünnepnek. Ámon és Mut fia Honszu vagy más néven Khonsu, a holdisten. Leginkább emberként ábrázolták, elválaszthatatlan jele az ankh, a füles kereszt volt.
Napisten
| Ámon-Ré | |||||
|
Ámon kultuszának előretörésével összeolvadt az addig különálló Ré napistennel és Hórusz égistennel, elnevezése ekkor Ámon-Ré lett. Kultusza és így papságának ereje ekkor hágott a tetőfokára, az egész birodalomban igen nagy népszerűségnek örvendett, olyannyira, hogy az Ámon-papság sokszor nagyobb hatalmat képviselt a fáraónál is. A XXI. dinasztiától kezdve a birodalmat érintő döntésekben őt kérdezték meg, azaz az istenség szobrát, az jelezte a kérdésben egyetértését vagy ellenvetését - természetesen kiválasztottain keresztül. Ehnaton fáraó ezt a hatalmat törte meg – igaz, csupán ideiglenesen – az új napisten, Aton kultuszának bevezetésével, akit Ámon-Ré helyére, sőt az összes többi isten helyére emelt. Utóda Tutanhamon azonban visszaállította az istenség és vele együtt a befolyásos papság tekintélyét is.
Ámon fiai
Az Újbirodalom fáraói Ámon fiainak tekintették magukat.
