„Michel Lentz” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Évszámok és más számok toldalékának hangrendi egyeztetése kézi ellenőrzéssel |
a →Források: kat. csere |
||
45. sor: | 45. sor: | ||
{{DEFAULTSORT:Lentz Michel}} |
{{DEFAULTSORT:Lentz Michel}} |
||
[[Kategória:Luxemburgiak]] |
[[Kategória:Luxemburgiak]] |
||
⚫ | |||
[[Kategória:1820-ban született személyek]] |
[[Kategória:1820-ban született személyek]] |
||
[[Kategória:1893-ban elhunyt személyek]] |
[[Kategória:1893-ban elhunyt személyek]] |
||
⚫ |
A lap 2017. december 3., 18:47-kori változata
Michel Lentz | |
a költő | |
Született | 1820. május 21. Luxemburg, Luxembourg |
Elhunyt | 1893. szeptember 8. (73 évesen) Luxembourg |
Állampolgársága | luxemburgi |
Nemzetisége | luxemburgi |
Foglalkozása | |
Iskolái | Athénée de Luxembourg |
A Wikimédia Commons tartalmaz Michel Lentz témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Michel Lentz (1820. május 21. – 1893. szeptember 8.) luxemburgi irodalmár, költő. Több verset is írt élete során. A leghíresebb verse az Ons Heemecht című. Ezt több évvel később meg is zenésítették és ez az ország mai himnusza.
Élete
Lentz 1820. május 21-én született a Luxemburgi Nagyhercegség fővárosában, Luxembourgban. Eleinte a Brüsszeli Egyetemen tanult filológiát, de gyorsan abbahagyta tanulmányait, hogy állami alkalmazásba lépjen. Hírnevét Luxemburg első vasútvonalának 1859-es átadásának ünnepségére írt versével, a Feierwonnal alapozta meg. Ebben az évben írta meg másik híres versét, az Ons Heemecht címűt, aminek a címe magyar fordítva: Hazánk. A vers szövege az ország tájainak szépségéről, a szabadságról és a hazaszeretetről szól. 1869-től a Számvevőszéken dolgozik. Első saját kötetét 1873-ban adta ki, amiben több mint 130 versét állította össze, amit a politikai szerepvállalásának idején írt. A költő 1893. szeptember 8-án halt meg.
Az Ons Heemecht című alkotását Jean Antoine Zinnen zenésítette meg 1864-ben. 1895-től a mű az ország nemzeti himnusza lett.
Nevesebb művei
Források
- www.routes-granderegion.eu (franciául)