„Michel Lentz” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Évszámok és más számok toldalékának hangrendi egyeztetése kézi ellenőrzéssel
a →‎Források: kat. csere
45. sor: 45. sor:
{{DEFAULTSORT:Lentz Michel}}
{{DEFAULTSORT:Lentz Michel}}
[[Kategória:Luxemburgiak]]
[[Kategória:Luxemburgiak]]
[[Kategória:Költők]]
[[Kategória:1820-ban született személyek]]
[[Kategória:1820-ban született személyek]]
[[Kategória:1893-ban elhunyt személyek]]
[[Kategória:1893-ban elhunyt személyek]]
[[Kategória:Költők, írók]]

A lap 2017. december 3., 18:47-kori változata

Michel Lentz
a költő
a költő
Született1820. május 21.
 Luxemburg, Luxembourg
Elhunyt1893. szeptember 8. (73 évesen)
Luxembourg
Állampolgárságaluxemburgi
NemzetiségeLuxemburg luxemburgi
Foglalkozása
IskoláiAthénée de Luxembourg
A Wikimédia Commons tartalmaz Michel Lentz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Michel Lentz (1820. május 21.1893. szeptember 8.) luxemburgi irodalmár, költő. Több verset is írt élete során. A leghíresebb verse az Ons Heemecht című. Ezt több évvel később meg is zenésítették és ez az ország mai himnusza.

Élete

Lentz 1820. május 21-én született a Luxemburgi Nagyhercegség fővárosában, Luxembourgban. Eleinte a Brüsszeli Egyetemen tanult filológiát, de gyorsan abbahagyta tanulmányait, hogy állami alkalmazásba lépjen. Hírnevét Luxemburg első vasútvonalának 1859-es átadásának ünnepségére írt versével, a Feierwonnal alapozta meg. Ebben az évben írta meg másik híres versét, az Ons Heemecht címűt, aminek a címe magyar fordítva: Hazánk. A vers szövege az ország tájainak szépségéről, a szabadságról és a hazaszeretetről szól. 1869-től a Számvevőszéken dolgozik. Első saját kötetét 1873-ban adta ki, amiben több mint 130 versét állította össze, amit a politikai szerepvállalásának idején írt. A költő 1893. szeptember 8-án halt meg.

Az Ons Heemecht című alkotását Jean Antoine Zinnen zenésítette meg 1864-ben. 1895-től a mű az ország nemzeti himnusza lett.

Nevesebb művei

A költő emléktáblája

Források