„Argó” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
7. sor: 7. sor:
A történet többek között [[Apollóniosz Rhodiosz]] ''Argonautika'' című művében olvasható.<ref>{{cite book|author=Apollóniosz Rhodiosz|title=Argonautika}}</ref> A történet alapja reális esemény, amit a történet mesélői számos csodás és mesés elemmel színeztek ki.
A történet többek között [[Apollóniosz Rhodiosz]] ''Argonautika'' című művében olvasható.<ref>{{cite book|author=Apollóniosz Rhodiosz|title=Argonautika}}</ref> A történet alapja reális esemény, amit a történet mesélői számos csodás és mesés elemmel színeztek ki.


A mítosz szerint a hajó a Pélion-hegy [[Fenyőfélék|fenyő]]iből készült, a hajóorr pedig az [[Pallasz Athéné|Athéné]] istennő által adományozott [[Dodona]] szent [[tölgy]]eséből származó fából. A hajó orra ezért mágikus tulajdonságokkal rendelkezett; tudott beszélni és ismerte a jövőt. A hajó harminc vagy ötven evezős részére készült.
A mítosz szerint a hajó a [[Pélion-hegység|Pélion-hegy]] [[Fenyőfélék|fenyő]]iből készült, a hajóorr pedig az [[Pallasz Athéné|Athéné]] istennő által adományozott [[Dodona]] szent [[tölgy]]eséből származó fából. A hajó orra ezért mágikus tulajdonságokkal rendelkezett; tudott beszélni és ismerte a jövőt. A hajó harminc vagy ötven evezős részére készült.


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==

A lap 2017. november 2., 08:03-kori változata

Az Argó Lorenzo Costa festményén
Iaszón és a sohasem alvó varázshatalmú szörnyű sárkánykígyó, az aranygyapjú őrzője

Az Argó a görög mitológiában szereplő hajó, melyen Iaszón és az argonauták[1] útra keltek Kolkhiszba, hogy visszaszerezzék az aranygyapjút Aiétész királytól, ahova a feláldozásuk elől Kolhiszba menekülő Phrixosz és Hellé vitték el a Lapüthosz-hegyi Zeusz szentélyből.[2] (Hellé a menekülés közben a tengerbe veszett, ez a hely a Hellészpontosz.) Az expedíció sikerrel járt, számos véres közjáték és sok ember élete árán. Elsősorban Médeia, Aietész lánya, pap– és varázslónő, az ereklye papnőjének Iaszón iránti elvakult szerelme miatt. A hajó a nevét építőjéről, Argoszról kapta.

A történet többek között Apollóniosz Rhodiosz Argonautika című művében olvasható.[3] A történet alapja reális esemény, amit a történet mesélői számos csodás és mesés elemmel színeztek ki.

A mítosz szerint a hajó a Pélion-hegy fenyőiből készült, a hajóorr pedig az Athéné istennő által adományozott Dodona szent tölgyeséből származó fából. A hajó orra ezért mágikus tulajdonságokkal rendelkezett; tudott beszélni és ismerte a jövőt. A hajó harminc vagy ötven evezős részére készült.

Jegyzetek

  1. Argonauták (magyar nyelven)
  2. Phrixosz és Hellé (magyar nyelven)
  3. Apollóniosz Rhodiosz. Argonautika 

Források

További információk