„Nemzeti Tanács (Ausztria)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Fordítás: +portál
9. sor: 9. sor:


A Szövetségi Tanácsnak előjogai jórészének gyakorlásához a Nemzeti Tanács engedélyére van szüksége. Például a köztársasági elnök elmozdításáról szóló népszavazás kiírásához, vagy a [[hadüzenet]] deklarálásához a Nemzeti Tanács kétharmadának a hozzájárulása szükséges.
A Szövetségi Tanácsnak előjogai jórészének gyakorlásához a Nemzeti Tanács engedélyére van szüksége. Például a köztársasági elnök elmozdításáról szóló népszavazás kiírásához, vagy a [[hadüzenet]] deklarálásához a Nemzeti Tanács kétharmadának a hozzájárulása szükséges.

==Választása==
A Nemzeti Tanács tagjait egyfordulós nyílt választáson választják, pártlistás [[Arányos képviselet|arányos rendszerben]] öt évre. Minden a választás napjáig 16. évét betöltött osztrák állampolgár jogosult szavazni. A Nemzeti Tanács megválasztása az [[általános választás]] Ausztriában.
*A választáson a kilenc osztrák tartomány egy-egy választókerület. Ezeket összesen 43 helyi választókörzetre osztották. A pártok külön listákat állítanak fel a tartományi, a helyi, és a szövetségi szintre.
*A leadott szavazatokat először a helyi választási körzetben számolják meg. Mivel 43 ilyen körzet van, és 183 szétosztandó mandátum, a legtöbb körzet egynél több képviselőt választ. A szám kizárólag a körzetnek az utolsó népszámlálás megállapította népességén alakul. A körzethatárokat meghatározó szabályok eddig elég egyszerűek voltak, hogy megelőzzék a [[Választókerület-manipuláció|manipulációs]] vitákat. Az egy mandátum elnyeréséhez szükséges szavazatszám az összes szavazat és az elérhető mandátumok számának a hányadosa. Például, ha egy ötmandátumos körzetben 150 ezer szavazatot adnak le, 30 ezer szavazat elnyer egy mandátumot. Ha egy párt 61 ezer szavazatot kap egy ilyen körzetben, akkor két mandátumot kap, és a párt helyi listáján felsorolt jelöltek közül az első kettő nyer. Ezer szavazat ebben az esetben a számolás elsp körében felhasználatlan marad.
*Minden szavazat, amelyet helyi szinten nem használtak fel, a tartományi szintre kerül, amennyiben az adott párt a tartományban megkapta a szavazatok legalább 4 százalékát. A mandátumok szétosztása analóg a helyi szabályokkal, és azokat a mandátumokat osztják szét, amelyek az előző körben nem találtak gazdára.
*A tartományi szinten kiosztatlanul maradt mandátumokkal a szövetségi szinten foglalkoznak, ha a párt elérte a szövetségi szavazatok legalább 4 százalékát. A még ezután is megmaradt mandátumok szétosztására a [[D'Hondt-módszer]]t használják.
A pártlistára való szavazás mellett, a szavazók egy egyéni jelöltre is szavazhatnak. A szavazatok alapján a jelölt emelkedhet a körzeti listán. Ennek révén a szavazók valamennyire befolyásolhtaják, ki nyer el egy bizonyos mandátumot. Azt azonban nem lehet megtenni, hogy valaki X párt listájára szavaz, és ugyanakkor befolyásolja Y párt listáját.


==Összetétele a 2013-as választás után==
==Összetétele a 2013-as választás után==

A lap 2017. október 11., 16:42-kori változata

A Nemzeti Tanács (Nationalrat) az osztrák parlament egyik háza, az alsóház. Az alkotmány a Nemzeti Tanácsot sokkal nagyobb hatalommal ruházta fel, mint a felsőházat, a Szövetségi Tanácsot, vagyis a Nemzeti Tanács a törvényhozás legfelsőbb testülete Ausztriában.

Feladatai

A szövetségi törvényhozás feladatai a Nemzeti Tanácsnál koncentrálódnak. Egy törvényjavaslat csak akkor válik törvénnyé, ha e testület elfogadja. A Nemzeti Tanács elfogadta törvény megerősítésre a Szövetségi Tanács elé kerülnek. Ha a Szövetségi Tanács rábólint, vagy nyolc hétig nem foglalkozik vele, akkor hatályba lép. Ha megvétózza, a Nemzeti Tanács akár újra elfogadhatja ugyanazt a törvényt, csak a normál döntéseknél nagyobb többséggel. Másképpen fogalmazva, a Szövetségi Tanács nem képes megakadályozni egy olyan törvény életbe lépését, amelyet a Nemzeti Tanács akar. Háromféle kivétel van: [1]

  • A szövetségi államok jogköreit érintő alkotmányerejű törvények és jogszabályok
  • A Szövetségi Tanács jogköreit érintő törvények
  • A szövetségi államok jogszabályalkotását illető egyezmények

A Szövetségi Tanácsnak előjogai jórészének gyakorlásához a Nemzeti Tanács engedélyére van szüksége. Például a köztársasági elnök elmozdításáról szóló népszavazás kiírásához, vagy a hadüzenet deklarálásához a Nemzeti Tanács kétharmadának a hozzájárulása szükséges.

Választása

A Nemzeti Tanács tagjait egyfordulós nyílt választáson választják, pártlistás arányos rendszerben öt évre. Minden a választás napjáig 16. évét betöltött osztrák állampolgár jogosult szavazni. A Nemzeti Tanács megválasztása az általános választás Ausztriában.

  • A választáson a kilenc osztrák tartomány egy-egy választókerület. Ezeket összesen 43 helyi választókörzetre osztották. A pártok külön listákat állítanak fel a tartományi, a helyi, és a szövetségi szintre.
  • A leadott szavazatokat először a helyi választási körzetben számolják meg. Mivel 43 ilyen körzet van, és 183 szétosztandó mandátum, a legtöbb körzet egynél több képviselőt választ. A szám kizárólag a körzetnek az utolsó népszámlálás megállapította népességén alakul. A körzethatárokat meghatározó szabályok eddig elég egyszerűek voltak, hogy megelőzzék a manipulációs vitákat. Az egy mandátum elnyeréséhez szükséges szavazatszám az összes szavazat és az elérhető mandátumok számának a hányadosa. Például, ha egy ötmandátumos körzetben 150 ezer szavazatot adnak le, 30 ezer szavazat elnyer egy mandátumot. Ha egy párt 61 ezer szavazatot kap egy ilyen körzetben, akkor két mandátumot kap, és a párt helyi listáján felsorolt jelöltek közül az első kettő nyer. Ezer szavazat ebben az esetben a számolás elsp körében felhasználatlan marad.
  • Minden szavazat, amelyet helyi szinten nem használtak fel, a tartományi szintre kerül, amennyiben az adott párt a tartományban megkapta a szavazatok legalább 4 százalékát. A mandátumok szétosztása analóg a helyi szabályokkal, és azokat a mandátumokat osztják szét, amelyek az előző körben nem találtak gazdára.
  • A tartományi szinten kiosztatlanul maradt mandátumokkal a szövetségi szinten foglalkoznak, ha a párt elérte a szövetségi szavazatok legalább 4 százalékát. A még ezután is megmaradt mandátumok szétosztására a D'Hondt-módszert használják.

A pártlistára való szavazás mellett, a szavazók egy egyéni jelöltre is szavazhatnak. A szavazatok alapján a jelölt emelkedhet a körzeti listán. Ennek révén a szavazók valamennyire befolyásolhtaják, ki nyer el egy bizonyos mandátumot. Azt azonban nem lehet megtenni, hogy valaki X párt listájára szavaz, és ugyanakkor befolyásolja Y párt listáját.

Összetétele a 2013-as választás után

Párt Members
SPÖ 51
ÖVP 51
FPÖ 38
Grüne 21
NEOS 8
Független 14
 Total
183

2015-ben a Team Stronach négy képviselője átült az ÖVP-be, egy független lett. AZ FPÖ-t két képviselő hagyta el, akik függetlenek lettek. 2017-ben a NEOS egyik képviselője csatlakozott az ÖVP-hez. A Zöldek közül három tag lett független, az SPÖ-ből pedig egy képviselő. [2][3][4][5]. 2017. augusztus 9-én a Team Stronach csoport feloszlott. Egy független képviselő az FPÖ-höz ment át.ref>https://www.parlament.gv.at/PAKT/AKT/SCHLTHEM/SCHLAG/165TeamStronachMandatsverteilung.shtml</ref>

Jegyzetek

Külső hivatkozások

Commons:Category:National Council of Austria
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemzeti Tanács (Ausztria) témájú médiaállományokat.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a National Council (Austria) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.