„Édes Emma, drága Böbe” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Források: IMDb cím javítása (WP:BÜ) |
a ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
||
30. sor: | 30. sor: | ||
== Történet == |
== Történet == |
||
A film Budapesten, a rendszerváltás idején játszódik, és a változások kárvallottjainak talajvesztését, útkeresését vázolja fel; „térségünkben az elsők között szól a 'rendszerváltozásnak' nevezett történelmi átalakulás mindennapjairól.”<ref>Hegyi Gyula (1992), idézi: {{cite book|author= Marx József|title= Szabó István (Filmek és sorsok)|publisher=Vince Kiadó|location=Budapest|year=2002| |
A film Budapesten, a rendszerváltás idején játszódik, és a változások kárvallottjainak talajvesztését, útkeresését vázolja fel; „térségünkben az elsők között szól a 'rendszerváltozásnak' nevezett történelmi átalakulás mindennapjairól.”<ref>Hegyi Gyula (1992), idézi: {{cite book|author= Marx József|title= Szabó István (Filmek és sorsok)|publisher=Vince Kiadó|location=Budapest|year=2002|isbn=963-9192-46-2 |pages=337}}</ref> |
||
Miután az orosz nyelvet törölték az iskolai kötelező tantárgyak közül, a budapesti iskola két orosz szakos tanárnője, Emma és Böbe is fölöslegessé vált. Esti tanfolyamon angol tanárrá képezik őket. Emma diplomásként újságárusításra kényszerül, szerelmi kapcsolata a gyáva Stefanics iskolaigazgatóval kilátástalan. A tanári kar biztonságérzetükben megrendült, egymást vádoló, szánalmas alakokra esik szét. A film egyik legjobb jelenetében Böbével együtt meztelenül sorakozó nők: pedagógusok, ápolónők, szakiskolát végzettek várják reménykedve, hogy a filmgyári próbafelvételen megfeleljenek. Böbe külföldieket szed föl, valutaüzérkedés miatt meggyűlik a baja a rendőrséggel, végül reményvesztetten kiugrik a pedagógusszállás ablakán. |
Miután az orosz nyelvet törölték az iskolai kötelező tantárgyak közül, a budapesti iskola két orosz szakos tanárnője, Emma és Böbe is fölöslegessé vált. Esti tanfolyamon angol tanárrá képezik őket. Emma diplomásként újságárusításra kényszerül, szerelmi kapcsolata a gyáva Stefanics iskolaigazgatóval kilátástalan. A tanári kar biztonságérzetükben megrendült, egymást vádoló, szánalmas alakokra esik szét. A film egyik legjobb jelenetében Böbével együtt meztelenül sorakozó nők: pedagógusok, ápolónők, szakiskolát végzettek várják reménykedve, hogy a filmgyári próbafelvételen megfeleljenek. Böbe külföldieket szed föl, valutaüzérkedés miatt meggyűlik a baja a rendőrséggel, végül reményvesztetten kiugrik a pedagógusszállás ablakán. |
||
63. sor: | 63. sor: | ||
== Források == |
== Források == |
||
*{{cite book|author= Marx József|title= Szabó István (Filmek és sorsok)|publisher=Vince Kiadó|location=Budapest|year=2002| |
*{{cite book|author= Marx József|title= Szabó István (Filmek és sorsok)|publisher=Vince Kiadó|location=Budapest|year=2002|isbn=963-9192-46-2 |pages=330–337, 412}} |
||
*{{cite journal| quotes = no| author = Békés Pál|year =1992| title = Édes Emma, drága Böbe (Vázlatok, aktok)| journal = Filmvilág | volume =| issue= 4. szám| pages =19–20|url = http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=455| format =| accessdate = 2011-06-06}} |
*{{cite journal| quotes = no| author = Békés Pál|year =1992| title = Édes Emma, drága Böbe (Vázlatok, aktok)| journal = Filmvilág | volume =| issue= 4. szám| pages =19–20|url = http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=455| format =| accessdate = 2011-06-06}} |
||
*{{IMDb cím|0105919|Édes Emma, drága Böbe}} |
*{{IMDb cím|0105919|Édes Emma, drága Böbe}} |
A lap 2017. október 2., 05:50-kori változata
Édes Emma, drága Böbe | |
1992-es magyar film | |
Rendező | Szabó István |
Alapmű | Szabó István, Vészits Andrea |
Műfaj | filmdráma |
Forgatókönyvíró | Szabó István |
Főszerepben | Johanna ter Steege Börcsök Enikő |
Zene | Móricz Mihály, Bornai Tibor, Nagy Feró, Robert Schumann |
Operatőr | Koltai Lajos |
Vágó | Kovács Eszter |
Hangmérnök | Kovács György |
Jelmeztervező | Stenger Zsuzsa |
Díszlettervező | Kovács Attila |
Gyártásvezető | Óvári Lajos |
Gyártás | |
Gyártó | Objektív Filmstúdió Vállalat, Videovox Stúdió, Mafilm Audio Kft., Manfred Durniok Produktion |
Ország | Magyarország |
Nyelv | magyar |
Játékidő | 81 perc |
Forgalmazás | |
Bemutató | 1992. március 20. |
Korhatár | IV. kategória (NFT/24354/2017) |
További információk | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Édes Emma, drága Böbe (alcíme: Vázlatok, aktok) színes, 81 perces, 1991-ben készült magyar játékfilm. Rendezője és a forgatókönyvírója Szabó István.
Történet
A film Budapesten, a rendszerváltás idején játszódik, és a változások kárvallottjainak talajvesztését, útkeresését vázolja fel; „térségünkben az elsők között szól a 'rendszerváltozásnak' nevezett történelmi átalakulás mindennapjairól.”[1]
Miután az orosz nyelvet törölték az iskolai kötelező tantárgyak közül, a budapesti iskola két orosz szakos tanárnője, Emma és Böbe is fölöslegessé vált. Esti tanfolyamon angol tanárrá képezik őket. Emma diplomásként újságárusításra kényszerül, szerelmi kapcsolata a gyáva Stefanics iskolaigazgatóval kilátástalan. A tanári kar biztonságérzetükben megrendült, egymást vádoló, szánalmas alakokra esik szét. A film egyik legjobb jelenetében Böbével együtt meztelenül sorakozó nők: pedagógusok, ápolónők, szakiskolát végzettek várják reménykedve, hogy a filmgyári próbafelvételen megfeleljenek. Böbe külföldieket szed föl, valutaüzérkedés miatt meggyűlik a baja a rendőrséggel, végül reményvesztetten kiugrik a pedagógusszállás ablakán.
Fogadtatás
A film alacsony költségvetéssel, kevés pénzből készült. A rendező előző 3–4 filmjéhez képest szerény kiállítású alkotás, ezt az alcíme is jelzi: Vázlatok, aktok. Története egyszerűbb, hősei kisszerűbbek, de a történelmi jelen – a forgatás jelenideje – magyar valóságának mindennapjaiból valók. Ezt általában a korabeli kritikák is kiemelik, és egyes jellemző megállapításokon túl (például: „vázlatos”, „lírai állapotrajzok”, „pillanatkép”) lelkesült értékelések is találhatók: „Az Édes Emma, drága Böbe (Vázlatok, aktok) című film a legjobb és legjelentősebb alkotás, ami az utóbbi években s kiváltképp a legutóbbiakban [1991!] magyar moziművésztől kitellett.”[2]
Először 1992 februárjában a XXIII. Magyar Filmszemlén vetítették, moziban bemutatóját 1992. március 20-án tartották.
Szereplők
- Johanna ter Steege (Emma) (magyar hangja: Bánsági Ildikó)
- Börcsök Enikő (Böbe)
- Andorai Péter (Stefanics igazgató)
- Kerekes Éva (Szundi)
- Temessy Hédi (Mária néni)
- Pásztor Erzsi (Rózsa néni)
- Patkós Irma (Hermina néni)
- Bódis Irén (Emma anyja)
- Gaál Erzsébet (Raktárosnő)
- Mucsi Zoltán (Szilárd, a rajztanár)
- Jordán Tamás (Szaglár százados)
- Máté Gábor (Ügyeletes tiszt)
Díjak
- 1992: Berlin – Ezüst Medve díj
- 1992: Félix-díj a legjobb forgatókönyvért, Johanna Ter Steege nevezve a legjobb színésznő kategóriában
- 1992: Róma – Az Olasz Filmkritikusok Szövetsége Ezüst Szalag díja az év legjobb európai filmrendezőjének
- 1993: Magyar Filmkritikusok Díja a legjobb női alakításért Johanna Ter Steege-nek
Jegyzetek
- ↑ Hegyi Gyula (1992), idézi: Marx József. Szabó István (Filmek és sorsok). Budapest: Vince Kiadó, 337. o. (2002). ISBN 963-9192-46-2
- ↑ Csala Károly (1992), idézi: Marx József i.m. 337. oldal
Források
- Marx József. Szabó István (Filmek és sorsok). Budapest: Vince Kiadó, 330–337, 412. o. (2002). ISBN 963-9192-46-2
- Békés Pál (1992). Édes Emma, drága Böbe (Vázlatok, aktok). Filmvilág (4. szám), 19–20. o. (Hozzáférés: 2011. június 6.)
- Édes Emma, drága Böbe az Internet Movie Database oldalon (angolul)