„Egysejtűek” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a A egysejtűek mozgása, enciklopédiákból |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
'''Egysejtű élőlények''', röviden '''egysejtűek''', olyan [[élőlény]]ek, amelyek egyetlen [[sejt]]ből épülnek fel, szemben a [[többsejtű élőlények]]kel, melyek egynél több sejtből állnak. |
'''Egysejtű élőlények''', röviden '''egysejtűek''', olyan [[élőlény]]ek, amelyek egyetlen [[sejt]]ből épülnek fel, szemben a [[többsejtű élőlények]]kel, melyek egynél több sejtből állnak. |
||
| ⚫ | |||
A legtöbb egysejtű mikroszkopikus méretű, azaz szabad szemmel nem látható ([[mikroorganizmus]]), de akadnak ritka kivételek. Ilyenek például: |
A legtöbb egysejtű mikroszkopikus méretű, azaz szabad szemmel nem látható ([[mikroorganizmus]]), de akadnak ritka kivételek. Ilyenek például: |
||
| 17. sor: | 15. sor: | ||
Egyes többsejtű élőlények egy bizonyos életszakaszukban képesek sejtjeik összeolvasztásával úgynevezett (egy sejtnek tekinthető) [[szincitium]]ot képezni. Ilyenek a [[nyálkaspórások]]. |
Egyes többsejtű élőlények egy bizonyos életszakaszukban képesek sejtjeik összeolvasztásával úgynevezett (egy sejtnek tekinthető) [[szincitium]]ot képezni. Ilyenek a [[nyálkaspórások]]. |
||
| ⚫ | |||
{{csonk-biológia}} |
{{csonk-biológia}} |
||
A lap 2017. május 5., 09:17-kori változata
.jpg)
Egysejtű élőlények, röviden egysejtűek, olyan élőlények, amelyek egyetlen sejtből épülnek fel, szemben a többsejtű élőlényekkel, melyek egynél több sejtből állnak.
A legtöbb egysejtű mikroszkopikus méretű, azaz szabad szemmel nem látható (mikroorganizmus), de akadnak ritka kivételek. Ilyenek például:
- Valonia ventricosa – zöldmoszat, átmérője 1–4 cm
- Syringammina fragilissima – likacsosházú, akár 20 cm-es is lehet
- Thiomargarita namibiensis – a legnagyobb ismert baktérium, mérete jellemzően 0,1–0,3 mm, de akár 0,75 mm-es is lehet
Egyes egysejtű élőlények bizonyos életszakaszukban képesek egyetlen több sejtmaggal rendelkező halmazzá összeolvadni. Ilyenek például a nyálkagombák. Az egysejtű állatok eukariota gerinctelenek; más néven protozoák, véglények. Az első állatok a Földön; vízben, illetve más állatokban élnek. Szaporodásuk egyszerű osztódós (ivartalan). 4 csoportjuk különül el: ostorosok, csillósok, gyökérlábúak (amőbák), spórások.
Egyes többsejtű élőlények egy bizonyos életszakaszukban képesek sejtjeik összeolvasztásával úgynevezett (egy sejtnek tekinthető) szincitiumot képezni. Ilyenek a nyálkaspórások.
Az egysejtűek háromféle módon tudnak mozogni: hosszú ostorokkal, rövid csillókkal vagy állábakkal.
