„Szent Sír-templom” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: HTML-sortörés |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
9. sor: | 9. sor: | ||
|egyházmegye = - |
|egyházmegye = - |
||
|egyházközség = |
|egyházközség = |
||
|építése = [[335]] <br /><small>( |
|építése = [[326]]–[[335]] <br /><small>(többször újraépítve)</small> |
||
|rekonstrukciók évei = |
|rekonstrukciók évei = |
||
|bezárása = |
|bezárása = |
A lap 2017. március 22., 06:44-kori változata
Szent Sír-templom | |
Vallás | keresztény |
Építési adatok | |
Építése | 326–335 (többször újraépítve) |
Stílus | román, barokk |
Építtetője | Nagy Konstantin |
Felszentelés | 335 |
Alapadatok | |
Befogadóképesség | 8000 |
Hosszúság | 120 m |
Szélesség | 70 m |
Település | Jeruzsálem óvárosa |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 31° 46′ 42″, k. h. 35° 13′ 47″Koordináták: é. sz. 31° 46′ 42″, k. h. 35° 13′ 47″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Sír-templom témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szent Sír-templomnak hívják azt a keresztény templomot, amely a Szent Sír, Jézus Krisztus feltételezett keresztrefeszítésének helyszínén épült. A templom a kereszténység egyik legfontosabb szentélye.
Szent Sír-templom, Jeruzsálem
A „Szent Sír-templom” megnevezés a nyugati kereszténység körében elterjedt név, az ortodox egyházak itt Feltámadás templomáról beszélnek (Anasztaszísz). A templom egyben székhelye a jeruzsálemi ortodox pátriárkának és jeruzsálemi katolikus érseknek is. Ezen túlmenően az örmény, a kopt, a szír és etióp vallási közösség is kötődik hozzá. Maga a Szent Sír számtalan templom és kápolna mintájául szolgált az egész keresztény világban. A Keresztút X-XIV. stációi a bazilikában találhatók.[1]
Korai története
Jeruzsálem egykori falain kívül található, a Golgotát magába foglalja.[2] Építését Nagy Konstantin császár uralkodása alatt kezdték meg (326-ban), 335-ben szentelték fel. 614-ben a perzsák felégették a templomot, de újjáépítése hamar megkezdődött I. Hérakleiosz parancsára.
1103-1130 között a keresztesek emeltették a mai kupolás bazilikát, mely a II. és a III. keresztes háború között, 1187-ben muszlim kézre került.[3]
Jegyzetek
- ↑ Benda, Iván: Szentsír templom. (Hozzáférés: 2016. április 19.)
- ↑ Egyetemes lexikon. Officina Nova, Magyar Könyvklub, 874. o. (1998. május 14.). ISBN 963-548-662-6
- ↑ Benda, Iván: Szentsír templom. (Hozzáférés: 2016. április 19.)
Forrás
Shimon Gibson: Die sieben letzten Tage Jesu. Die archäologischen Tatsachen. Verlag C. H. Beck, München 2010 ISBN 978-3-406-60502-4