„Johann Martin Miller” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Német teológusok kategória hozzáadva (a HotCattel) |
a Szabadkőművesek kategória hozzáadva (a HotCattel) |
||
| 42. sor: | 42. sor: | ||
[[Kategória:Német írók]] |
[[Kategória:Német írók]] |
||
[[Kategória:Német teológusok]] |
[[Kategória:Német teológusok]] |
||
[[Kategória:Szabadkőművesek]] |
|||
A lap 2017. február 17., 21:05-kori változata
| Johann Martin Miller | |
 | |
| Élete | |
| Született | 1750. december 3. Ulm |
| Elhunyt | 1814. június 21. (63 évesen) Ulm |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | vers |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Martin Miller témájú médiaállományokat. | |
Johann Martin Miller (Ulm, 1750. december 3. – Ulm, 1814. június 21.) német költő.
Pályája
Göttingenben teológiát tanult 1770 óta és tagja volt az ottani költőkörnek, mely főleg dal- és balladaköltészetére kedvező befolyással volt. Fő műve Siegwart című regénye (1776), Goethe Wertherjének (1774) leghatásosabb utánzása, mely rendkívüli népszerüséget nyert, pedig tele van hamis érzelgősséggel (magyarra fordította Barczafalvi Szabó Dávid, 1786; Kazinczy Ferenc is lefordította Szevári címen, de megsemmisítette e művét). Nem különbek többi regényei sem. Jobbak és igazabbak költeményei (Gedichte, 1783), melyek részben a népköltészet szellemében és alakjában írva, jól eltalálják a népdal üde hangját és sokáig (egy-két darab máig) túlélték Miller regényeit. Meghalt mint székesegyházi lelkész és hitszónok. Életét megírta Kraeger (1893); érdekesen jellemzi Erich Schmidt (Charakteristiken, 1886, 178-198. old.).[1]
Források
- ↑ V. ö. Lázár Béla, Sziegwart (Irodalomtörténeti Közlemények, II. 1893, 50-70. old.).
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X