„Teremin” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
8. sor: 8. sor:
A tereminen úgy lehet zenélni, hogy a zenész a kezeit mozgatja a két antenna körül, az egyikkel a hang frekvenciáját (magasságát), a másikkal amplitudóját (a hangerőt) szabályozza.
A tereminen úgy lehet zenélni, hogy a zenész a kezeit mozgatja a két antenna körül, az egyikkel a hang frekvenciáját (magasságát), a másikkal amplitudóját (a hangerőt) szabályozza.


A teremin [[portamento]], [[glissando]], [[Tremolo (zenei fogalom)|tremolo]] és [[vibrato]] effektusokat megvalósító hangzását gyakran a különleges, szürreális, „földönkívüli”, jelzőkkel illetik, főleg azért, mert a ''[[Spellbound]]'', ''[[The Lost Weekend]]'' és a ''[[The Day the Earth Stood Still]]'' filmek zenéjében is ilyen hangvilágot hoztak létre vele.
A teremin [[portamento]], [[glissando]], [[Tremolo (zenei fogalom)|tremolo]] és [[vibrato]] effektusokat megvalósító hangzását gyakran a különleges, szürreális, „földönkívüli”, jelzőkkel illetik, főleg azért, mert a ''[[Spellbound]]'', ''[[Férfiszenvedély|The Lost Weekend]]'' és a ''[[The Day the Earth Stood Still]]'' filmek zenéjében is ilyen hangvilágot hoztak létre vele.
A teremint használták a 20. századi modern komolyzenében, valamint olyan népszerűbb műfajokban is mint a [[pop]] és a [[rock]].
A teremint használták a 20. századi modern komolyzenében, valamint olyan népszerűbb műfajokban is mint a [[pop]] és a [[rock]].



A lap 2017. január 25., 22:32-kori változata

A teremin vagy theremin az egyik legelső elektronikus hangszer. Lényegét tekintve egy egyedi módon, rádióhullámok interferenciája által vezérelt analóg szintetizátor.

Jellemzői

A teremint 1919-ben találta fel Léon Theremin (eredetileg: Lev Szergejevics Tyermen, Лев Сергеевич Термен) orosz fizikus. Egyedi abban a tekintetben, hogy ez az első olyan hangszer, amit pusztán gesztusokkal lehet megszólaltatni, anélkül, hogy a zenész magát a hangszert megérintené.

Barbara Buchholz a TVox modellen játszik.

Felépítése egyszerű: két egymáshoz közeli rezgésszámra hangolt rádiófrekvenciás oszcillátor és egy antenna alkotja. Az egyik oszcillátor fix, 170 kHz-es frekvencián, a másik, amihez egy antenna csatlakozik, 168 és 170 kHz közötti, az antenna által hangolható frekvencián rezeg. A két jel interferenciája, a hallható hang frekvenciatartományába eső lebegése hozza létre az elektromos jelet, amely erősítőn keresztül jut a hangszórókhoz, zenei hangot eredményezve. Egy másik hasonló elven működő antenna a hangerő szabályozására szolgál.[1]

A tereminen úgy lehet zenélni, hogy a zenész a kezeit mozgatja a két antenna körül, az egyikkel a hang frekvenciáját (magasságát), a másikkal amplitudóját (a hangerőt) szabályozza.

A teremin portamento, glissando, tremolo és vibrato effektusokat megvalósító hangzását gyakran a különleges, szürreális, „földönkívüli”, jelzőkkel illetik, főleg azért, mert a Spellbound, The Lost Weekend és a The Day the Earth Stood Still filmek zenéjében is ilyen hangvilágot hoztak létre vele. A teremint használták a 20. századi modern komolyzenében, valamint olyan népszerűbb műfajokban is mint a pop és a rock.

Más hangszerek, például az Ondes-Martenot hasonló elven működnek, de annál a hangszer billentyűzetét meg kell érinteni a hang előállításához.

További információk

  • Eyck, Carolina. The Art of Playing the Theremin. Berlin: SERVI Verlag. ISBN 3-933757-08-8 (2006) 
  • Glinsky, Albert. Theremin: Ether Music and Espionage. Urbana, Illinois: University of Illinois Press. ISBN 0-252-02582-2 (2000) 
  • Najmányi, László. Theremin. Budapest: Enciklopédia Kiadó. ISBN 963-9655-04-X (2006) 
Commons:Category:Theremin
A Wikimédia Commons tartalmaz Theremin témájú médiaállományokat.
  1. Illényi Katica. www.katicaillenyi.com. (Hozzáférés: 2016. április 12.)