„Metopé” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
 
6. sor: 6. sor:


== Szűkebb értelemben ==
== Szűkebb értelemben ==
Szűkebb értelemben a görög ''dór oszloprend'' [[párkányzat]]ának [[fríz]]ében, a [[triglif]]ek között fennmaradó, legtöbbször négyzetes mezőt, betétlapot jelenti, amelyet festett agyagtáblákkal plasztikus rozettákkal, gyakran pedig alakos [[relief]]fel díszítettek.<ref>Művészeti lexikon</ref> A görög dór templomok dór metopé-reliefjei kezdetben különálló jeleneteket ábrázoltak, később a képmezőkben egy összefüggő eseménysorozatot ábrázoltak, három alakos csoportokra tagolva (pl. Héraklész tettei, Olümpia, Zeusz-templom avagy az athéni [[Parthenón]], amelynek négy oldalán a gigantomachia, az amazonharc, Trója ostroma illetve a kentaurharc látható).<ref>Művészeti lexikon III. kötet 305. old. </ref>
Szűkebb értelemben a görög ''dór oszloprend'' [[párkányzat]]ának [[Fríz (építészet)|frízében]] a [[triglif]]ek között fennmaradó, legtöbbször négyzetes mezőt, betétlapot jelenti, amelyet festett agyagtáblákkal, plasztikus rozettákkal, gyakran pedig alakos [[dombormű]]vel díszítettek.<ref>Művészeti lexikon</ref> A görög dór templomok dór metopé-reliefjei kezdetben különálló jeleneteket ábrázoltak, később a képmezőkben egy összefüggő eseménysorozatot ábrázoltak, három alakos csoportokra tagolva (pl. Héraklész tettei, Olümpia, Zeusz-templom avagy az athéni [[Parthenón]], amelynek négy oldalán a gigantomachia, az amazonharc, Trója ostroma illetve a kentaurharc látható).<ref>Művészeti lexikon III. kötet 305. old. </ref>


== Képgaléria ==
== Képgaléria ==

A lap jelenlegi, 2016. április 27., 11:50-kori változata

Metopé, Delphi

A metopé (vagy metope) az építészetben egyes épületszerkezeti elemekre több értelemben használt, ógörög eredetű kifejezés.

Tágabb értelemben[szerkesztés]

Az ókori görög szóhasználatban gyűjtőnévként, a különböző építészeti elemek elválasztásmódjának megjelölésére használták. Jelenthette az ajtót vagy az ablakot kettéosztó pillért, a párkányzat ritmikusan ismétlődő tagozatai közötti hézagokat, így a fogsor elemeit osztó mélyedéseket is.[1]

Szűkebb értelemben[szerkesztés]

Szűkebb értelemben a görög dór oszloprend párkányzatának frízében a triglifek között fennmaradó, legtöbbször négyzetes mezőt, betétlapot jelenti, amelyet festett agyagtáblákkal, plasztikus rozettákkal, gyakran pedig alakos domborművel díszítettek.[2] A görög dór templomok dór metopé-reliefjei kezdetben különálló jeleneteket ábrázoltak, később a képmezőkben egy összefüggő eseménysorozatot ábrázoltak, három alakos csoportokra tagolva (pl. Héraklész tettei, Olümpia, Zeusz-templom avagy az athéni Parthenón, amelynek négy oldalán a gigantomachia, az amazonharc, Trója ostroma illetve a kentaurharc látható).[3]

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Major Máté
  2. Művészeti lexikon
  3. Művészeti lexikon III. kötet 305. old.

Források[szerkesztés]

  • Major Máté: Építészettörténeti és építészetelméleti értelmező szótár. Akadémia Kiadó, Budapest 1983. 218. old.
  • Művészeti lexikon III. kötet 305. old.