Vita:I. Lipót magyar király

Ez a szócikk témája miatt a Németország-műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nagyon fontos Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Szajci (vita), értékelés dátuma: 2008. április 9.

Német témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Átnevezés

Ezt a cikket át kell nevezni. A Holy Roman Empire magyar neve Német-római Birodalom. A rómait ráadásul nem is kell nagybetűbvel írni. Alensha 2004. október 22., 21:02 (CEST)

Teljesen egyetértek, már nekem is feltűnt, hogy az angol szöveg tükörfordítását használja - nemcsak ennél a cikknél, hanem minden német-római császárnál.

Millisits 2004. október 22., 21:11 (CEST)

Az azért nem egészen (sőt egyáltalán nem) igaz, hogy a harmadik feleségétől, Pfalz-Neuburgi Eleonórától két fia született: I. József és III. Károly. Ez igaz, de így hiányos. Lányai is születtek, nem is egy.

Millisitsnek: Szia! Át kell írni!/átírom :) (öt fia született a sok lány mellett) itt a családfa: http://genealogy.euweb.cz/habsburg/habsburg4.html. persze csak a lényeges elemeket beemelve.

"Az azért nem egészen (sőt egyáltalán nem) igaz, hogy..." A mondat, feltéve, hogy még az eredeti olvasható, így szól: "...akitől a két, felnőtt kort is megélt fia született..." Vagyis nem azt mondja, hogy két fia született, hanem A KÉT, felnőtt kort is megélt, stb. Bizony, a magyar nyelv finomságai... Ki lehet persze egészíteni a lányaival, ez rendben van, de a kritikus megjegyzés ebben a formában helytelen.

– Llaszlo ^vita 2010. január 23., 08:53 (CET)

SN

Teljesen elfogult a cikk, hemzseg az egyoldalú, túlzó megfogalmazásoktól. Csak néhány a legkirívóbbak közül:

• A bécsi udvar kétszínű, önző magatartása
• De a bécsi udvar Magyarország szégyenére és hátrányára megelégedett a rendek és a nádor tudta és beleegyezése nélkül kötött vasvári békével
• a gyenge Lipót rosszakaratú, magyarellenességgel vádolt tanácsosainak (Lobkowitz, Kollonich) nyomása alatt foganatosított – mind rossz vért szültek
• Kollonich Lipót esztergomi érsek magyarellenes tervei szerint

– Tomeczek ^Słucham! 2008. június 1., 12:59 (CEST)

A Pallas-ból van. Elfogult, mert elavult. A bosszantó, hogy az ilyen 'százéves' meghaladott irományokat forráskritika nélkül annyi cikkben átveszik itt is, meg más site-okon is.

Tomeczek

Sajnos a cikk eredeti szövegét átírtátok, így abból kell kiindulnom, amit itt látok. Miért elfogult a cikk?

• A bécsi udvar önző magatartása - teljesen tényszerű és hiteles, még ha az önző szó csak egyfajta összefoglalása is a Habsburg törekvéseknek. Csak a Habsburgok szemével fogalmazhatunk másként, de a cikk éppen akkor lenne elfogult.
• De a bécsi udvar Magyarország szégyenére és hátrányára megelégedett a rendek és a nádor tudta és beleegyezése nélkül kötött vasvári békével - a mondat második fele tudtommal szintén tényszerű (benne is hagytad). Magyarország hátrányára köttetett, ez szintén tényszerű. A "szégyenére" megítélése talán nem annyira egyértelmű, de mellesleg ez is igaz. Az adott kornak is megvoltak a diplomácia, így a békekötés bevett szabályai, aminek mi nem tettünk eleget (hiszen nem is tudtunk az egészről). A törökök szemében ez bizony a mi szégyenünk volt. Bizonyos értelemben a saját szempontunkból is... Éppen akkor vagyunk egyoldalúak, ha (többek közt) az ő nézőpontjukat figyelmen kívül hagyjuk. Mert ugye, nekünk csak a nyugat számít ma már...
• a gyenge Lipót rosszakaratú, magyarellenességgel vádolt tanácsosainak... VÁDOLT - tehát még azt sem mondja, hogy magyarellenes. Vádolták őket ezzel, tehát a mondat helyes volt.

Kollonich tervei a cikkben nincsenek részletezve, ami nem jelenti azt, hogy esetleg nem igaz az állítás. A működő közigazgatás külföldi mintára való átszervezése (példaként), illetve ennek megítélésére a jelző talán valóban túlzó, de még ez sem biztos. Ugyanis minden népet a saját szellemisége, jellemzői, szokásai, stb. alapján kellene kormányozni, és azok mentén javítgatni a szabályozást (ami persze elkerülhetetlenül szükséges). Látjuk ma is, hogy a ránk erőltetett külföldi minták nem feltétlenül működnek. Ezen el kellene gondolkodni és nem mindig másokat majmolni. Visszatérve, ezen az alapon a magyarellenesség bizonyos értelemben elfogadható. Mindenesetre a kritikádat Kollonich terveinek a felsorolásával lehetett volna alátámasztani, de ezt nem tetted meg.

Mivel a fenti tényeket (és ki tudja még mit) valaki kivette belőle, a cikk most sokkal kevésbé tényszerű, árnyalt, mondhatnám, úgy is, hogy elfogultabb lett :)

A magyar nyelv arról (is) híres, hogy csodálatos tömörséget (egyúttal szépséget, ízt) lehet elérni vele, erre valók a jelzős szerkezetek is, többek közt. Így egy mondattal egyszerre nagyon sokat mondhatunk, amit a német sok-sok körmönfont mellékmondattal igyekszik megvalósítani. Lehet, hogy Német-társaság vagytok (ha jól emlékszem), de itt magyarul beszélünk. Kár a cikket lerontani a tudálékosság és - igen - az elfogultság jegyében!

ismeretlen

A "százéves irományok" elavultak? Hmm. Miért gondolják egyesek, hogy régen hülyék éltek? Miért hiszik, hogy a háború után átírt történelemkönyvek zseniális tudósok munkái? Örülök, hogy te a Pallast bátran mered kritizálni és minősíteni, biztosan van rá alapod, bár tényeket nem mellékeltél a megjegyzésedhez...

– Llaszlo ^vita 2010. január 23., 09:41 (CET)

Azért elavultak, mert egyrészt a nyelvük száz évvel ezelőtti, másrészt nem vehetik figyelembe az eltelt száz év történészi munkáját. Több szem többet lát. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. június 8., 03:08

(CEST)

Véleményem szerint is teljesen elavult ez az egész, borzalmas, hogy még mindig ez a kuruc nézőpont a mérvadó. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 86.59.157.163 (vitalap | szerkesztései) 2013. március 24., 05:23 (CET)

A szócikk távolról sem tárgyilagos. Célszerű lenne a kitűnő, a XVI. - XVII. századi történelmünkről tárgyilagosan, és megalapozottan író történészünk, Pálffy Géza, művei alapján "felülírni"! Egresi István ^vita 2016. január 22., 12:29 (CET)