„Kukës” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
infobox
Albán helynevek
1. sor: 1. sor:
{{albán helynevek|határozatlan=Kukës|határozott=Kukësi|nyelvtani nem=hímnemű}}
{{Település infobox
{{Település infobox
|név =
|név =
70. sor: 71. sor:
}}
}}


'''Kukës''' (vagy '''Kukësi''') kisváros [[Albánia]] északkeleti részén, a [[koszovó]]i határ közelében, [[Kukës kerület]] székhelye. Lakossága mintegy 18 100 fő (2006, becslés). A [[Drin]] táplálta [[Fierzë-tó]] mentén fekvő várost 2000 méter magas hegyek veszik körbe.
'''Kukës''' kisváros [[Albánia]] északkeleti részén, a [[koszovó]]i határ közelében, [[Kukës kerület]] székhelye. Lakossága mintegy 18 100 fő (2006, becslés). A [[Drin]] táplálta [[Fierzë-tó]] mentén fekvő várost 2000 méter magas hegyek veszik körbe.


== Történelem ==
== Történelem ==

A lap 2015. december 23., 09:59-kori változata

Kukës
Kukës címere
Kukës címere
Közigazgatás
Ország Albánia
PolgármesterBashkim Shehu (PD)
Irányítószám8501 – 8503
Körzethívószám(+355) 024
Népesség
Teljes népesség16 719 fő (2011)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság349 m
Időzóna
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 42° 04′ 33″, k. h. 20° 25′ 23″Koordináták: é. sz. 42° 04′ 33″, k. h. 20° 25′ 23″
Kukës weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kukës témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kukës kisváros Albánia északkeleti részén, a koszovói határ közelében, Kukës kerület székhelye. Lakossága mintegy 18 100 fő (2006, becslés). A Drin táplálta Fierzë-tó mentén fekvő várost 2000 méter magas hegyek veszik körbe.

Történelem

A római időkben kis település állt Kukës helyén, az oszmán hódoltság alatt pedig Kukufic néven piachely lett. 1924 májusában Rexhep Shala itt hívta fegyverbe a kormányellenes felkelőket. A város elődjét, Kukës falut 1976-ban vízzel árasztották el, és a mesterséges Fierzë-tó partján kínai segítséggel létesített vízerőmű körül épült fel az 1970-es években a város, Új-Kukës (Kukës/Kukësi i Ri). Ezzel egyidőben a környéken bányák nyíltak, nehéz- és könnyűipari üzemegységeket telepítettek a városba (szeszipar, rézfeldolgozó üzem, szőnyeggyár), amelyek nagy része mára bezárt. Nagy a munkanélküliség, ennélfogva az elvándorlás is, Kukës vidéke az ország legszegényebb területe. A koszovói háború idején, 1999-ben több száz menekült lelt oltalomra a város körüli táborban.

Felhasznált forrás