„San Franciscó-i földrengés (1906)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 31. sor: | 31. sor: | ||
{{források}} |
{{források}} |
||
<ref>http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1906_aprilis_18_foldrenges_pusztitja_el_san_francisco_varosat/</ref> |
|||
<ref>http://www.femina.hu/terasz/minden_idok_4_legpusztitobb_foldrengese</ref> |
|||
== További információk == |
== További információk == |
||
A lap 2015. december 13., 11:00-kori változata
| San Franciscó-i földrengés | |
 | |
 San Franciscó-i földrengés
Pozíció az Egyesült Államok térképén
| |
 é. sz. 37° 45′, ny. h. 122° 33′Koordináták: é. sz. 37° 45′, ny. h. 122° 33′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz San Franciscó-i földrengés témájú médiaállományokat. |
Az 1906-os San Franciscó-i nagy erejű földrengés 1906. április 18-án, kedden 5.12-kor rázta meg az egyesült államokbeli San Francisco városát és Észak-Kalifornia partvidékét.[1] A rengés ereje 7,7 és 8,25 közöttire tehető az MMS-skálán,[2] illetve a legszélesebb körben elfogadott becslés szerint 7,9-es erősségű volt.[3] Epicentruma a nyílt tengeren, nagyjából 3 km-re volt a várostól, közel Mussel Rockhoz. A rengés a Szent András-törésvonal mentén haladt észak és déli irányba egyaránt, 477 km-en keresztül,[4] így Oregontól Los Angelesig, illetve a kontinens belseje felé Nevadáig érezhető volt.[5] A földrengést, valamint az azt követő tűzvészt az Amerikai Egyesült Államokat ért legnagyobb természeti katasztrófák között tartják számon,[6] melynek több mint 3000-en estek áldozatául.[7] Az anyagi károk a 2005-ös Katrina hurrikán pusztításához mérhetőek.[8]
Földrengés-gyakoriság
Az 1776-ban alapított San Francisco a mexikói háborúban aratott amerikai győzelem és a szintén 1848-ban kezdődő aranyláz eredményeként a 20. század elejére igazi metropolisszá vált, ezzel egy időben azonban a természeti katasztrófák fenyegetése is a város méretével arányosan növekedett. Kalifornia területén mindig is gyakoriak voltak a földrengések, ugyanis a Kaliforniai-öböltől északnyugati irányban húzódó Szent András-törésvonal San Franciscóig az állam területén halad, ráadásul éppen a nagyváros közelében csatlakozik hozzá a Concordia-törésvonal is.
Amíg az öbölben csupán egy spanyol helyőrség és egy aprócska település állt, a lehetséges katasztrófákra nem sok figyelmet fordítottak, a több milliós San Francisco azonban már nem engedheti meg magának ezt a könnyelműséget. A veszély ugyanis az 1906. évi földrengés után sem múlt el, sőt, az évek múltával egyre nő a valószínűsége annak, hogy a föld mélyén gyűlő roppant energiák ismételten elszabadulnak majd – a geológusok becslése szerint San Francisco térségében átlagosan 105 évente következik be egy olyan rengés, melynek ereje meghaladja a Richter-skála szerinti 7,5-ös fokozatot.
Bekövetkezése
A metropolis történetének legpusztítóbb földrengése 1906. április 18-án, hajnali 5 óra 13 perckor következett be, amikor San Francisco lakóinak döntő többsége még az ágyában aludt. Jóllehet, a kataklizma előtt egy előrengés figyelmeztette a gyanútlan polgárokat, a természet ezután mindössze 20-25 másodpercnyi „menekülési időt” hagyott az ébredőknek. A Richter-skálán utólag 7,5-8,3-as erősségűre becsült földrengés ezután egy percen át rázta San Franciscót, a lehulló romok pedig számos halálos áldozatot követeltek.
A tűzvész
Alighogy a föld megnyugodott, a városnak újabb szörnyűséggel kellett szembenéznie: a rengés során felboruló tűzhelyek, illetve a megrongálódott gázvezetékek számos helyen lángra gyulladtak, ennek következtében pedig legalább 50 helyen tűz ütött ki a romok között. Miután a San Franciscó-i tűzoltóság ebben az időben összesen 38 lovaskocsival rendelkezett, a lángok eloltása eleve megoldhatatlan feladatnak bizonyult, ám a helyzetet tovább súlyosbította, hogy a földrengés a város vízellátó-rendszerét is tönkretette. A valódi tragédiát tehát nem közvetlenül a földrengés okozta – bár az ilyesfajta kataklizmáknak szinte állandó velejárója a tűz –, hanem a villámgyorsan terjedő és megállíthatatlanul örvénylő lángvihar, mely felemésztette a romokat.
Evakuálás
A soha nem tapasztalt válsághelyzetben Eugene Schmitz polgármester reggel 7 órakor a Fort Masonben állomásozó reguláris katonaságot, a Nemzeti Gárdát, de még a Berkeley Egyetem önkénteseit is segítségül hívta, hogy a városban rekedt több tízezer embert megmenthesse a szörnyű kínhaláltól. Az evakuálásban a haditengerészet is hathatós segítséget nyújtott, a USS Chicago hadihajó például április 20-án több mint 20 000 embert vett fel fedélzetére a Van Ness Avenue-ról.
Tűzoltás:
A tűzoltók eközben végső elkeseredésükben már egész háztömböket robbantottak fel, hogy megfékezzék a tűz terjedését, ám a lángoknak április 23-áig így sem tudtak megálljt parancsolni.
Az emberek elhelyezése:
Az otthon nélkül maradt mintegy 200 000 embert eleinte sátorvárosokban, majd a katonák által felépített faviskókban szállásolták el, a káosz elkerülése érdekében pedig még április 18-án ostromállapotot hirdettek, ami éjszakai kijárási tilalmat és a fosztogatók azonnali kivégzését jelentette.
Károk
San Francisco polgárai 1906. április 23-án merészkedtek vissza a szerencsétlen sorsú metropolisba, mely öt nap után holdbéli táj képét mutatta: a földrengés és a tűzvész során mintegy 30 000 épület semmisült meg, így az egykori fényűző villák és hatalmas bérházak helyén letarolt utcák várták vissza egykori lakóikat. A 400 millió dolláros anyagi kárhoz képest az áldozatok száma – szerencsére – rendkívül alacsony volt, a halottak és eltűntek számát később 700 és 3000 fő között becsülték meg. A földrengés egyedül a tudomány számára hozott hasznot: Harry Fielding Reid geofizikus San Franciscó-i vizsgálatai nyomán dolgozta ki a „rugalmas kiegyenlítődés” elméletét, mely magyarázatot adott a jelenség kialakulásának okaira..
Újjáépítés
A Csendes-óceán partján fekvő város újjáépítése gyakorlatilag már a kataklizma másnapján megkezdődött, így – a biztosítótársaságoktól érkező kártérítéseknek és az amerikai nagyvállalatok adományainak köszönhetően – az 1915. évi Panama-Pacific Nemzetközi Vásár idején San Francisco hibátlan arcot mutathatott a világnak. A metropolis fejlődését tehát nem törte derékba az 1906. évi földrengés, ám a természet rettenetes erői napjainkban is hasonló katasztrófával fenyegetik Kalifornia állam egyik legnépesebb városát.
Jegyzetek
- ↑ USGS – The Great 1906 San Francisco Earthquake
- ↑ 1906 Earthquake: What was the magnitude? USGS Earthquake Hazards Program – Northern California, Accessed September 19, 2006
- ↑ Where can I learn more about the 1906 Earthquake?, Berkeley Seismological Laboratory.
- ↑ 1906 Earthquake: How long was the 1906 Crack? USGS Earthquake Hazards Program – Northern California, Accessed September 3, 2006
- ↑ Christine Gibson "Our 10 Greatest Natural Disasters," American Heritage, Aug./Sept. 2006.
- ↑ John Dvorak "San Francisco Then and Now," American Heritage, April/May 2006.
- ↑ Timeline of the San Francisco Earthquake April 18 – 23, 1906, The Virtual Museum of the City of San Francisco
- ↑ John A. Kilpatrick and Sofia Dermisi, Aftermath of Katrina: Recommendations for Real Estate Research, Journal of Real Estate Literature, Spring, 2007
További információk
