„Egyenes vonalú egyenletes mozgás” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Hivatkozások kékítése |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
8. sor: | 8. sor: | ||
A sebesség-idő [[grafikon (matematika)|grafikon]] a vízszintes ''t''-tengellyel [[párhuzamosság|párhuzamos]] egyenes, a grafikon alatti terület a test által megtett út. |
A sebesség-idő [[grafikon (matematika)|grafikon]] a vízszintes ''t''-tengellyel [[párhuzamosság|párhuzamos]] egyenes, a grafikon alatti terület a test által megtett út. |
||
Az |
Az elmozdulás-idő grafikon egyenes, melynek meredeksége a test sebessége. Az út-idő grafikon az [[koordináta-rendszer|origóból]] kiinduló, az előzővel párhuzamos egyenes. |
||
Egyenes vonalú egyenletes mozgást végez például egy vízzel töltött, a vízszintessel [[szög]]et bezáró üvegcsőben (Mikola-cső) levő légbuborék. |
Egyenes vonalú egyenletes mozgást végez például egy vízzel töltött, a vízszintessel [[szög]]et bezáró üvegcsőben (Mikola-cső) levő légbuborék. |
A lap 2015. december 12., 22:48-kori változata
Az egyenes vonalú egyenletes mozgás a kinematika tárgykörébe tartozó legegyszerűbb mozgásforma.
Jellemzője, hogy a test egyenes pályán, változatlan irányban úgy mozog, hogy egyenlő időközök alatt egyenlő útszakaszokat fut be, bármilyen kicsik is ezek az időközök. A test által megtett s út és a megtételéhez szükséges t idő egyenesen arányosak, azaz hányadosuk állandó. Ezt a hányadost a test sebességének (v) nevezzük.
A sebesség-idő grafikon a vízszintes t-tengellyel párhuzamos egyenes, a grafikon alatti terület a test által megtett út.
Az elmozdulás-idő grafikon egyenes, melynek meredeksége a test sebessége. Az út-idő grafikon az origóból kiinduló, az előzővel párhuzamos egyenes.
Egyenes vonalú egyenletes mozgást végez például egy vízzel töltött, a vízszintessel szöget bezáró üvegcsőben (Mikola-cső) levő légbuborék.
Az egyenes vonalú egyenletes mozgást végző (vagy nyugalomban levő) pontszerű test kölcsönhatás hiányában nem változtatja meg mozgásállapotát (Newton 1. axiómája), ezt a tulajdonságot tehetetlenségnek nevezzük. Ugyancsak egyenes vonalú egyenletes mozgást végez a pontszerű test akkor, ha a rá ható erők vektori összege nulla.
Lásd még
Források
- Budó Ágoston: Kísérleti fizika I. Tankönyvkiadó, Budapest, 1986. ISBN 963 17 8772 9
- Ifj. Zátonyi Sándor: Fizika 9., Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2009. ISBN 978-963-19-6082-2