„Huber Károly (zenész)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a kieg. |
→Élete: kieg (család+névvált)+ref |
||
| 23. sor: | 23. sor: | ||
==Élete== |
==Élete== |
||
Hegedülni tízéves korában kezdett. Az [[arad]]i konzervatóriumban tanult, 1844-től a [[Nemzeti Színház]] zenekarának volt |
Hegedülni tízéves korában kezdett. Az [[arad]]i konzervatóriumban tanult, 1844-től a [[Nemzeti Színház]] zenekarának volt első<ref name=1913/> hegedűse, majd 1851–52-ben a bécsi Opera zenekarának koncertmestereként tevékenykedett. Később visszatért a Nemzeti Színházba, s a zenekar vezetője lett, majd 1862–től 1871-ig [[Erkel Ferenc]] mellett annak másodkarmestereként működött. Szerepelt ''Az álarcosbál'' és a ''Don Carlos'' (Verdi) első bemutatóján, betanította 1866-ban a ''Lohengrin''t és a ''Tannhäuser''t, mellyel meghonosította [[Richard Wagner (zeneszerző)|Richard Wagner]] operáit. 1856-ban egész Európában adott koncerteket mint hegedűművész; 1857-ben létrehozott egy vonósnégyes-társaságot, melynek segítségével a kamarahangversenyeket népszerűsítette Pesten. A [[Nemzeti Dalkör]]nek, illetve az országos Magyar Daláregyesületnek volt a karnagya. |
||
1852 és 1885 között hegedűtanár volt a Nemzeti Zenedében és a Zeneakadémián, 1884-től kamaraegyütteseket és kórusokat vezetett, mely tevékenységre [[Liszt Ferenc]] ajánlotta őt. Többnyire hangszeres és vokális zeneműveket írt, művei között vígoperák, dalművek és operettek is megtalálhatóak. |
|||
1852-ben vette nőül Szevera Lujzát, egy előkelő pesti család leányát, akitől három gyermeke: Károly, Jenő (aki már 1879 januárjában a magyarosított Hubay nevet használta, bár a belügyminiszteri engedélyt csak november vége kapta meg, bátyjával együtt, de édesapjuk is ezt a nevet használta utolsó művein) és Aranka. Lakásukban, a Rákóczi úton, a Fehér ló szálloda mellett lévő bérház második emeletén igen sok neves művész megfordult, így gyakran járt oda [[Volkmann Róbert]], [[Ferdinand Laub]]{{wd|Q339676}}, cseh hegedűművész is.<ref name=1913>Haraszti Emil: [https://ia700405.us.archive.org/24/items/hubayjenelete00hara/hubayjenelete00hara.pdf Hubay Jenő élete és munkái Berzeviczy Albert előszavával] (.pdf) 1913.</ref> |
|||
==Fontosabb művei== |
==Fontosabb művei== |
||
A lap 2015. szeptember 6., 18:52-kori változata
| Huber Károly | |
![Huber Károly és fiai: Hubay Károly (jogász-doktor, de énekes, csellista is balra) és Jenő (jobbra)[1][2]](/wiki/F%C3%A1jl:Huber_Karoly_es_fiai.jpg) | |
| Huber Károly és fiai: Hubay Károly (jogász-doktor, de énekes, csellista is balra) és Jenő (jobbra)[1][2] | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Hubay Károly |
| Született | 1828. július 1. Varjas |
| Elhunyt | 1885. december 20. (57 évesen) Budapest |
| Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
| Gyermekei | |
| Pályafutás | |
| Hangszer | hegedű |
| Tevékenység | zeneszerző, karmester, pedagógus |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Huber Károly témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Huber Károly (Hubay Károly, Varjas, 1828. július 1. – Budapest, 1885. december 20.) karmester, zeneszerző, hegedűművész, pedagógus, Hubay Jenő édesapja.
Élete
Hegedülni tízéves korában kezdett. Az aradi konzervatóriumban tanult, 1844-től a Nemzeti Színház zenekarának volt elsőForráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; a name értéke nem lehet csupán egy szám, használj leíró címeket hegedűse, majd 1851–52-ben a bécsi Opera zenekarának koncertmestereként tevékenykedett. Később visszatért a Nemzeti Színházba, s a zenekar vezetője lett, majd 1862–től 1871-ig Erkel Ferenc mellett annak másodkarmestereként működött. Szerepelt Az álarcosbál és a Don Carlos (Verdi) első bemutatóján, betanította 1866-ban a Lohengrint és a Tannhäusert, mellyel meghonosította Richard Wagner operáit. 1856-ban egész Európában adott koncerteket mint hegedűművész; 1857-ben létrehozott egy vonósnégyes-társaságot, melynek segítségével a kamarahangversenyeket népszerűsítette Pesten. A Nemzeti Dalkörnek, illetve az országos Magyar Daláregyesületnek volt a karnagya.
1852 és 1885 között hegedűtanár volt a Nemzeti Zenedében és a Zeneakadémián, 1884-től kamaraegyütteseket és kórusokat vezetett, mely tevékenységre Liszt Ferenc ajánlotta őt. Többnyire hangszeres és vokális zeneműveket írt, művei között vígoperák, dalművek és operettek is megtalálhatóak.
1852-ben vette nőül Szevera Lujzát, egy előkelő pesti család leányát, akitől három gyermeke: Károly, Jenő (aki már 1879 januárjában a magyarosított Hubay nevet használta, bár a belügyminiszteri engedélyt csak november vége kapta meg, bátyjával együtt, de édesapjuk is ezt a nevet használta utolsó művein) és Aranka. Lakásukban, a Rákóczi úton, a Fehér ló szálloda mellett lévő bérház második emeletén igen sok neves művész megfordult, így gyakran járt oda Volkmann Róbert, Ferdinand Laub, cseh hegedűművész is.Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; a name értéke nem lehet csupán egy szám, használj leíró címeket
Fontosabb művei
- Hegedűtan a budapesti zenedében való tanításra (Pest, 1853);
- Székely leány (1858);
- A víg cimborák (1863);
- A király csókja (1875);
- Udvari bál (1882).
Jegyzetek
- ↑ Gombos László Photos, Hubay Jenő Társaság (hubay.hu) (hozzáférés: 2015. szept. 6.)
- ↑ Gombos László: A Huber–Hubay család a 19. századi zeneélet sakkjátszmájában, (Zenetudományi ülésszak a 70 éves Berlász Melinda tiszteletére) MTA BTK Zenetudományi Intézet - 2012. november 29.
Forrás
- Magyar színházművészeti lexikon
- Magyar életrajzi lexikon
- Meghal Hubay Károly hegedűművész Múlt-kor.hu, 2004. szeptember 13. 12:06