Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely

Grafika Jordánszky Elek könyvéből

A kegyszobor

A zarándokokat ülőhelyek, és kiépített körülmények fogadják.

Fájl:Szentkút.jpg

A szabadtéri kápolna

Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely Mátraverebély település határában található ferencesek által vezetett katolikus búcsújáróhely, Mária-kegyhely a Váci egyházmegyében.

A kegyhely fekvése

Ferences rendi szentkúti kolostor a bazilikával és a Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely látképe

Földrajzi

Az északkelet-magyarországi régióban, Nógrád megyében a Mátra északkeleti oldalán, Hatvan és Salgótarján közötti úton található száz kilométerre Budapesttől.

Lokális

Egy völgy torkolatában, erdővel körülvett területen fekszik. A kegyhely öt területi egységre bontható.

1. A legnagyobb területet felölelő tér egy minden oldalról emelkedővel körülvett katlanszerű tisztáson helyezkedik el. Itt találhatjuk a kutat, majd a tér másik oldalán lépcsőkkel övezve egy mesterséges barlangfülkéhez érhet a látogató.
2. A Szentkúti Nagyboldogasszony-templom basilica minor kegytemplom.
3. Ferences rendház
4. A rendház előtti gyóntatóudvar
5. A völgyben található Szent-László forrás és környezete, Szent-László szakadék, kálvária.

A kegyhelyet mai formájában az Almásy család építtette, amiről a falon elhelyezett felirat tanúskodik.

A kegyhely története

1258-ban engedélyt kap az apostoli Szentszéktől búcsújáró hely legyen. 1400-as években Magyarország egyik leglátogatottabb búcsújáróhelye volt. A XVI. században a törökdúlás nyomán Verebély települést lerombolták, de 1650-60 között a gyöngyösi ferencesek engedélyt kaptak egy török basától, hogy búcsújárást tartsanak. 2000. év óta a kegyszobrot öltöztetik. 2010 év táján évente körülbelül 200 000 zarándok látogat ide. A Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely megújulása miatt 2014-ben fél évig a budapesti Szent István-bazilika adott otthont a híres öltöztetős kegyszobornak. A Szent Szűz értékes szobra 2014. június 7-én pünkösdi szentmise keretében tért vissza a kegyhelyre

Legendák és csodák

A főünnep augusztus 15-én a Nagyboldogasszony, amely Szűz Mária mennybemenetelének ünnepe.

A legenda szerint, Szent László a kunok ellen harcolt (1091), azonban ellenség bekerítette és egy völgybe szorult. A király egy szakadékot átugratván az első lópata földre érkezése alkalmával víz szivárgott ki a földből. A király bárdjával kiszélesítette és forrás tört elő. Egy 1714-es irat szerint egy néma kisfiú vizet keresvén lemaradt apjától, amikor megjelent a Szűzanya neki és egy lópatkójú mélyedésre mutatott, ahol víz csillant fel. Szomját oltotta és apja után kiáltott - meggyógyult némaságából. Ennek okán 1195-ben Szentkút lett a neve, a helyet szentnek nyilvánítják. 1700-ban aranykereszt ragyogott fel a vízben. XI. Kelemen pápa kivizsgáltatta az eseteket, az azóta megtörtént gyógyulásokat, melyek valódiságát elfogadta. 1701-ben a hívők ezrei előtt jelent meg a Boldogságos Szűz, a trónján ülve és a kis Jézust tartva a karjaiban. 1714-től Lukovics Márton kisterenyei plébános feljegyzi a csodás eseteket.

Ereklyék

• 2011-ben Boldog II. János Pál pápa vérével átitatott textília ereklyével gazdagodott a kegyhely. Az ereklye emlékeztet a pápa merénylet kísérletre, amely fátimai Szűzanya ünnepén történt, és Vatikán összefüggésbe hozza a fátimai titkokkal. Az ereklye látható minden év február 2-án, július 1-jén és a Fátimában először megjelenő Szűzanya ünnepnapján május 13-án.

A búcsújáróhely látogatói

Az ide látogató katolikus iskolák esetenként műsorral készülnek

• Egyházmegyék katolikus hívői
• Ferences rend országos szervezetei
• Katolikus lelkiségi mozgalmak
• Katolikus iskolák
• Lovagrendek
• Határokon átívelő baráti közösségek

Forrás

• szentkut.hu

Kapcsolódó szócikkek

• Szentkúti Nagyboldogasszony-templom

További információk

• Az új Szentkút teljes gőzzel üzemel, ferencesek.hu