„Jumurdzsák” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 7. sor: | 7. sor: | ||
Azt lehet tudni - Jumurdzsák elmondásából -, hogy apja Oglu Mohamed<ref>Ilyen nevű budai pasa nem volt, ez a Gárdonyi kitalációja. Esetleg Jahjapasazade Muhammad harmadik budai pasa személyével hozható össze.</ref> [[budai pasa]], testvére Arszlán bég<ref>Arszlán pasa létező személy volt, Jahjapasazade Muhammad harmadik budai pasa fia volt. Johann von Katzianer 1537-es megveretésének hírét ő vitte meg a szultánnak, aki pozsegai béggé nevezte ki. 1554 októberében mint székesfehérvári béget említik, később végszendrei bég lett. E tisztségében 1564 júliusának végétől november végéig a budai pasaságot is felügyelte. 1565. május 19-én nevezik ki budai pasának, ám hamarosan kegyvesztetté vált, selyemzsinórt kapott, s 1566. augusztus 3-án Harsány mellett megfojtották.</ref>, anyja magyar volt, ezért beszél magyarul is. Gyermekkorában került a [[janicsár]]ok közé, majd több csatában is részt vett. Egy be nem azonosított korábbi sérülés miatt fél szemére megvakult, arcán egyik oldalon nagy forradás látható. |
Azt lehet tudni - Jumurdzsák elmondásából -, hogy apja Oglu Mohamed<ref>Ilyen nevű budai pasa nem volt, ez a Gárdonyi kitalációja. Esetleg Jahjapasazade Muhammad harmadik budai pasa személyével hozható össze.</ref> [[budai pasa]], testvére Arszlán bég<ref>Arszlán pasa létező személy volt, Jahjapasazade Muhammad harmadik budai pasa fia volt. Johann von Katzianer 1537-es megveretésének hírét ő vitte meg a szultánnak, aki pozsegai béggé nevezte ki. 1554 októberében mint székesfehérvári béget említik, később végszendrei bég lett. E tisztségében 1564 júliusának végétől november végéig a budai pasaságot is felügyelte. 1565. május 19-én nevezik ki budai pasának, ám hamarosan kegyvesztetté vált, selyemzsinórt kapott, s 1566. augusztus 3-án Harsány mellett megfojtották.</ref>, anyja magyar volt, ezért beszél magyarul is. Gyermekkorában került a [[janicsár]]ok közé, majd több csatában is részt vett. Egy be nem azonosított korábbi sérülés miatt fél szemére megvakult, arcán egyik oldalon nagy forradás látható. |
||
Stílusa alapjában véve behízelgő, de ha valamit el akar érni nem idegen tőle a gonoszság |
Stílusa alapjában véve behízelgő, de ha valamit el akar érni nem idegen tőle a gonoszság se. |
||
A regényben első megjelenése akkor van, amikor elrabolja [[Bornemissza Gergely]]t és [[Cecey Éva|Cecey Évát]]. Miután Gergőék megszöknek, s a [[Dobó István]] vezette csapat szétveri a törököket Dobó [[Gábor papra]] bízza Jumurdzsákot, aki nem öli meg, de elveszi a szerencsehozó gyűrűjét. Az Egri csillagok történetének jelentős része e gyűrű köré épül fel, s magának Jumurdzsáknak életéről sem lehet írni anélkül, hogy a hozzá tartozó gyűrűről nem írnánk. [[Fájl:Jumurdzsák és gyűrűje.jpg|bélyegkép|Jumurdzsák és gyűrűje az Egri csillagok című filmben]] |
A regényben első megjelenése akkor van, amikor elrabolja [[Bornemissza Gergely]]t és [[Cecey Éva|Cecey Évát]]. Miután Gergőék megszöknek, s a [[Dobó István]] vezette csapat szétveri a törököket Dobó [[Gábor papra]] bízza Jumurdzsákot, aki nem öli meg, de elveszi a szerencsehozó gyűrűjét. Az Egri csillagok történetének jelentős része e gyűrű köré épül fel, s magának Jumurdzsáknak életéről sem lehet írni anélkül, hogy a hozzá tartozó gyűrűről nem írnánk. [[Fájl:Jumurdzsák és gyűrűje.jpg|bélyegkép|Jumurdzsák és gyűrűje az Egri csillagok című filmben]] |
||
A lap 2015. augusztus 28., 20:06-kori változata
Jumurdzsák, más nevén Dervis bég egy kitalált történelmi szereplő, aki Gárdonyi Géza Egri csillagok című könyvében, illetve az abból készült Egri csillagok című filmben szerepel. Szintén szerepet kapott a Jumurdzsák gyűrűje című interaktív játékban, valamint a könyvből készült Egri csillagok című musicalben. Arra, hogy élt volna nincsen történelmi bizonyíték.
Élete a Egri csillagok alapján
Gárdonyi Géza Jumurzsák kora éveiről nem sokat jegyez fel. Gárdonyi könyvéből kikövetkeztethető, hogy 1551-ben 35 éves lehetett, [1], így valamikor 1515-1520 körül születhetett.
Azt lehet tudni - Jumurdzsák elmondásából -, hogy apja Oglu Mohamed[2] budai pasa, testvére Arszlán bég[3], anyja magyar volt, ezért beszél magyarul is. Gyermekkorában került a janicsárok közé, majd több csatában is részt vett. Egy be nem azonosított korábbi sérülés miatt fél szemére megvakult, arcán egyik oldalon nagy forradás látható. Stílusa alapjában véve behízelgő, de ha valamit el akar érni nem idegen tőle a gonoszság se.
A regényben első megjelenése akkor van, amikor elrabolja Bornemissza Gergelyt és Cecey Évát. Miután Gergőék megszöknek, s a Dobó István vezette csapat szétveri a törököket Dobó Gábor papra bízza Jumurdzsákot, aki nem öli meg, de elveszi a szerencsehozó gyűrűjét. Az Egri csillagok történetének jelentős része e gyűrű köré épül fel, s magának Jumurdzsáknak életéről sem lehet írni anélkül, hogy a hozzá tartozó gyűrűről nem írnánk.
Jumurdzsák gyűrűjének köve szokatlanul nagy, négyszögletes fekete kő, vagy sötét gránát vagy obszidián. Halványsárga kőből hold van rajta meg körülötte öt apró gyémántcsillag. Miután elvették tőle folyamatosan szerencsétlenségek érik, elszegényedik, súlyosan megsebesül, karját átszúrják a csatában. Fogadalmat tett, hogy kolduló dervisként (noha bég volt, de a béghez járó díszes ruhát nem viselte) él, amíg gyűrűjét vissza nem szerzi. A gyűrűt Gábor pap adja át át Bornemissza Gergelynek, amikor Gábor pap fel akarja robbantani a török császárt.
| „ |
A vitézség szerencse nélkül nem ér semmit. Én mindaddig vitéz voltam, míg megvolt az amulettem. |
” |
| – Gárdonyi Géza - Egri csillagok
| ||
Később Jumurdzsákot Isztambulban találjuk, ahol kikémleli Bornemisszáék tervét Török Bálint megszöktetéséről. Miután ekkor sem tudja visszaszerezni a gyűrűjét legközelebb Szolnokon tűnik fel, ahol magát kereskedőnek kiadva, csellel elrabolja Bornemisszáék gyermekét. Ekkor megtudja, hogy Bornemissza Egerbe ment, mivel ott török támadás várható. Itt hosszas alkudozásba, levelezésbe kezdett, mely nem volt sikeres. Utolsó feltűnése, amikor Cecey Évával karddal megvív. A regényből készült filmben egy magyar vitéz íjjal hátba lövik, majd amikor nyúl a gyűrűje után, mely Éváától elgurult a kezét is átlövik, így nem éri el a gyűrű. Ez a jelenet a regényben nem szerepel. A regény szerint az utolsó ostrom után - félig agyonverve - a falak alatt találták meg. Későbbi életéről, haláláról Gárdonyi nem írt.
Források
- Tótfalusi István: Irodalmi alakok lexikona - 62. oldal (Móra Könyvkiadó, 1994 ISBN 963 11 7195 7)
Jegyzetek
- ↑ A regény III. részében a fürdőben beszélget Jumurdzsák Altin agával, s akkor hangzik el, hogy 35 éves lehet
- ↑ Ilyen nevű budai pasa nem volt, ez a Gárdonyi kitalációja. Esetleg Jahjapasazade Muhammad harmadik budai pasa személyével hozható össze.
- ↑ Arszlán pasa létező személy volt, Jahjapasazade Muhammad harmadik budai pasa fia volt. Johann von Katzianer 1537-es megveretésének hírét ő vitte meg a szultánnak, aki pozsegai béggé nevezte ki. 1554 októberében mint székesfehérvári béget említik, később végszendrei bég lett. E tisztségében 1564 júliusának végétől november végéig a budai pasaságot is felügyelte. 1565. május 19-én nevezik ki budai pasának, ám hamarosan kegyvesztetté vált, selyemzsinórt kapott, s 1566. augusztus 3-án Harsány mellett megfojtották.