„Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2015-22-1” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a máig vitatják |
Hiánypótlás: alulra zárósablon be. |
||
6. sor: | 6. sor: | ||
Csajkovszkij [[Homoszexualitás|homoszexuális]] volt, és emiatt rejtőzködő életet élt. Harminchét éves korában a látszat megőrzése érdekében megnősült, de már egy hónap múltán különköltözött jóval fiatalabb feleségétől, aki korábban a tanítványa volt. Fordulópontot jelentett életében, hogy megismerkedett a gazdag özvegy Nagyezsda von Meckkel, aki anyagilag szinte élete végéig támogatta. E támogatásnak köszönhetően felhagyott egyre nyomasztóbbnak érzett tanári állásával, és a zeneszerzésnek szentelte életét. Sokat utazott [[Európa|Európában]], és mint zeneszerzőt, illetve karmestert hazájában és külföldön egyaránt ünnepelték. |
Csajkovszkij [[Homoszexualitás|homoszexuális]] volt, és emiatt rejtőzködő életet élt. Harminchét éves korában a látszat megőrzése érdekében megnősült, de már egy hónap múltán különköltözött jóval fiatalabb feleségétől, aki korábban a tanítványa volt. Fordulópontot jelentett életében, hogy megismerkedett a gazdag özvegy Nagyezsda von Meckkel, aki anyagilag szinte élete végéig támogatta. E támogatásnak köszönhetően felhagyott egyre nyomasztóbbnak érzett tanári állásával, és a zeneszerzésnek szentelte életét. Sokat utazott [[Európa|Európában]], és mint zeneszerzőt, illetve karmestert hazájában és külföldön egyaránt ünnepelték. |
||
Első sikeres műve a ''Rómeó és Júlia'' című fantázia volt. Hírnevét elsősorban szimfóniáinak és versenyműveinek köszönhette, de egész estét betöltő [[balett]]jei (''[[A hattyúk tava (balett)|A hattyúk tava]]'', ''[[Csipkerózsika (balett)|Csipkerózsika]]'', ''[[A diótörő]]'') is nagy sikereket arattak. Operaírással is próbálkozott, művei közül az ''[[Anyegin (opera)|Anyegin]]'' és ''[[A pikk dáma]]'' bizonyult időtállónak. Halálát a hivatalos iratok szerint [[kolera]]fertőzés okozta, de ezt a zenetörténészek máig vitatják. |
Első sikeres műve a ''Rómeó és Júlia'' című fantázia volt. Hírnevét elsősorban szimfóniáinak és versenyműveinek köszönhette, de egész estét betöltő [[balett]]jei (''[[A hattyúk tava (balett)|A hattyúk tava]]'', ''[[Csipkerózsika (balett)|Csipkerózsika]]'', ''[[A diótörő]]'') is nagy sikereket arattak. Operaírással is próbálkozott, művei közül az ''[[Anyegin (opera)|Anyegin]]'' és ''[[A pikk dáma]]'' bizonyult időtállónak. Halálát a hivatalos iratok szerint [[kolera]]fertőzés okozta, de ezt a zenetörténészek máig vitatják.<!-- |
||
--><noinclude>[[Kategória:A kezdőlap kiemelt cikke sablonjai 2015|2015-22-1]]</noinclude> |
A lap jelenlegi, 2015. június 24., 12:11-kori változata
Pjotr Iljics Csajkovszkij (oroszul: Пётр Ильич Чайковский) (Votkinszk, 1840. május 7. [április 25. a régi naptár szerint] – Szentpétervár, 1893. november 6. [október 25. a régi naptár szerint]) orosz romantikus zeneszerző.
Mérnök–hivatalnok család gyermekeként született. A család Szentpétervárra költözött, ahol a fiatal Csajkovszkij gondos nevelésben részesült, majd néhány hónapig az igazságügy-minisztériumban dolgozott tisztviselőként. Erre a pályára azonban teljességgel alkalmatlannak bizonyult. Zenével komolyabban csak 23 éves korában kezdett foglalkozni. Mestere Anton Rubinstejn volt. Tehetségének köszönhetően Anton fivére, Nyikolaj Rubinstejn 1866-ban meghívta az általa alapított moszkvai zenekonzervatóriumba tanárnak.
Csajkovszkij homoszexuális volt, és emiatt rejtőzködő életet élt. Harminchét éves korában a látszat megőrzése érdekében megnősült, de már egy hónap múltán különköltözött jóval fiatalabb feleségétől, aki korábban a tanítványa volt. Fordulópontot jelentett életében, hogy megismerkedett a gazdag özvegy Nagyezsda von Meckkel, aki anyagilag szinte élete végéig támogatta. E támogatásnak köszönhetően felhagyott egyre nyomasztóbbnak érzett tanári állásával, és a zeneszerzésnek szentelte életét. Sokat utazott Európában, és mint zeneszerzőt, illetve karmestert hazájában és külföldön egyaránt ünnepelték.
Első sikeres műve a Rómeó és Júlia című fantázia volt. Hírnevét elsősorban szimfóniáinak és versenyműveinek köszönhette, de egész estét betöltő balettjei (A hattyúk tava, Csipkerózsika, A diótörő) is nagy sikereket arattak. Operaírással is próbálkozott, művei közül az Anyegin és A pikk dáma bizonyult időtállónak. Halálát a hivatalos iratok szerint kolerafertőzés okozta, de ezt a zenetörténészek máig vitatják.