„Városháza (Debrecen)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
Cherybot (vitalap | szerkesztései)
a Robot: Kiskötőjel cseréje gondolatjelre
5. sor: 5. sor:
[[1849]]-ben az épületben lakott [[Kossuth Lajos]] a családjával, s itt volt a Honvédelmi Bizottmány hivatala is. A „titkos levéltár”-ban őrízték a magyar Szent Koronát a menekítése közben.
[[1849]]-ben az épületben lakott [[Kossuth Lajos]] a családjával, s itt volt a Honvédelmi Bizottmány hivatala is. A „titkos levéltár”-ban őrízték a magyar Szent Koronát a menekítése közben.


Az egyemeletes városházát 1888-ra kinőtte a város. Felvetődött, hogy új épület kivitelezése, ám a tervek - egyetértés és pénz híján - három évtizedre megpihentek. Az épületet átalakították, leegyszerűsített feljárót kapott, s az emelett addig nyitott árkádsorát lezárták fallal és ablakkal, mögötte helyiséggel kialakítva. A szomszédos adóhiatal épületével függőfolyosóval kötötték össze (ezt nevezik a helyiek a „sóhajok hídjának”).
Az egyemeletes városházát 1888-ra kinőtte a város. Felvetődött, hogy új épület kivitelezése, ám a tervek egyetértés és pénz híján három évtizedre megpihentek. Az épületet átalakították, leegyszerűsített feljárót kapott, s az emelett addig nyitott árkádsorát lezárták fallal és ablakkal, mögötte helyiséggel kialakítva. A szomszédos adóhiatal épületével függőfolyosóval kötötték össze (ezt nevezik a helyiek a „sóhajok hídjának”).


[[Kategória:Debrecen építményei|Varoshaza]]
[[Kategória:Debrecen építményei|Varoshaza]]

A lap 2007. május 4., 23:24-kori változata

A Piac utcán áll Debrecen legjellegzetesebb építészeti emléke, a városháza klasszicista épülete.

Elődje 1531-ben épült igénytelen építményként. Századokon át toldozgatták, míg 1802-re végre döntésre jutottak. Péchy Mihály készítette el az első terveket, de a kivitelezésre kevés pénz gyűlt össze. A következő tervet Povolny Ferenc készítette el copf stílusban, de az ő munkája sem készülhetett el, végül Ságody József kamarai mérnök terveit fogadták el, aki Povolny elképzeléseit gondolta tovább. Az impozáns timpanonos-árkádos épület kulcsait 1843-ban vehette át a város. A klasszicizmus puritán ízlésének megfelelően egyetlen dísz ékesíti a timpanont: a város címere.

1849-ben az épületben lakott Kossuth Lajos a családjával, s itt volt a Honvédelmi Bizottmány hivatala is. A „titkos levéltár”-ban őrízték a magyar Szent Koronát a menekítése közben.

Az egyemeletes városházát 1888-ra kinőtte a város. Felvetődött, hogy új épület kivitelezése, ám a tervek – egyetértés és pénz híján – három évtizedre megpihentek. Az épületet átalakították, leegyszerűsített feljárót kapott, s az emelett addig nyitott árkádsorát lezárták fallal és ablakkal, mögötte helyiséggel kialakítva. A szomszédos adóhiatal épületével függőfolyosóval kötötték össze (ezt nevezik a helyiek a „sóhajok hídjának”).