„Hősök tere (Budapest, XVII. kerület)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2015. március 19., 23:22-kori változata

A Hősök tere Budapest térképén

Koordináták: é. sz. 47° 29′ 24″, k. h. 19° 15′ 36″47.490124444444, 19.260097547.490124°N 19.260098°E

A Hősök tere egy köztér Budapest XVII. kerületében, Rákosligeten.

Története

Rákosligetet az 1890-es évek legvégén alapították. A tervezőasztalon született település (akkor még Munkás Otthon néven) központjába egy tágas teret álmodtak meg, melyet a Rákosligetet építő Munkás Otthon Házépítő Szövetkezet első, addigra már elhunyt alapító elnöke (egyben az építkezés ötletgazdája és helyszínének kiválasztója) után Fackh Károly térnek kereszteltek el.

Nevét 1925-ig őrizte, mikor is a Hősök szobra avatása kapcsán új nevet kapott: Hősök tere. Fackh Károly tér csak 1996-ban lett megint Rákosligeten, ekkor a pár utcával feljebb található egykori temető helyén kialakított köztér vette fel az alapító nevét.^[1]

Tervezett település lévén a téren épült fel körben a Rákosligeti Magyarok Nagyasszonya Plébánia (azaz a katolikus templom) az általános iskola (ma: Gregor József Általános Iskola), a mai Csekovszky Árpád Művelődési Ház és itt nyílt meg a boltok többsége, később meg egy szálloda, annak földszintjén pedig egy kávéház és egy mozi is. Itt volt Rákosliget önálló településsé válása után a községháza is, melyet a ma Maros moziként ismert egykori szálloda épületének emeleti részéből alakítottak ki (földszintje továbbra is moziként és kávéházként funkcionált, ezekből később csak a mozi maradt meg 1992-ig, mikor is bezárták).

Szintén itt kapott helyet a parkosított részben 1925-ben az első világháború rákosligeti áldozatainak emléket állító Hősök szobra, 1934-ben az országzászló, 1997-ben pedig az alapítás 100-ik évfordulójára készült gránittömb is.

Leírása

A teret a Ferihegyi út középen két részre bontja. Rákoskeresztúr felől érkezve balra található a rákosligeti teniszklub három szabadtéri, salakos pályával, mögötte pedig a Csekovszky Árpád Művelődési Ház, amit eredetileg is közösségi háznak építettek még a XIX-XX. század fordulóján és máig is ekképp funkcionál. A művelődési ház mellett, a tér sarkán épült fel 1911-ben a Maros mozi egy emeletes épülete, ami 1911-től 1914-ig szállodaként (Rákosligeti Központi Szálloda) és kávéházként illetve rövid időn belül moziként is működött. 1914-ben az önálló településsé vált Rákosliget önkormányzata megvásárolta és emeleti részén rendezte be a községházát, míg alsó részét meghagyta mozinak. Rákosliget 1950-es Budapesthez csatolása után az emeleti rész fokozatosan kiürült, de a földszinten egészen 1992-ig működött a Maros mozi. Az épületet tizenhét év elhagyatottság után 2009-ben vették újra használatba helyi önkéntesek segítségével és ma kiállító- és alkotóházként funkcionál.

A teniszklub és a tér északkeleti vége közötti parkosított részen található a rákosligeti hősök szobra, mely Rákosliget első világháborúban elesett lakosai előtt tiszteleg, oldalában, a kőbe vésve a hősi halottak névsorával. A tér északkeleti csücskében található a körzeti gyermekorvosi rendelő. A Ferihegyi út túloldalán, szintén parkosított részen áll a Rákosliget alapításának 100. évfordulóját megörökítő gránittömb, a park mögött pedig az 1903-ban megépült Gregor József Általános Iskola régi épülete áll. Ezen parkrész déli végében található a Rákosligeti Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom, Liget egyik „kvázi-szimbóluma”, egyben talán legismertebb épülete. A templomtól délre szintén parkosított rész van, melynek közepén egy országzászló magasodik. Ezen országzászló mögött épült fel a Liget Center, melyben számos üzlet, egy ábécé és egy patika is helyet kapott.

A Wikimédia Commons tartalmaz Hősök tere (Budapest, XVII. kerület) témájú médiaállományokat.

Galéria

Hősök szobra
A Gregor József Általános Iskola új épülete
Csekovszky Árpád Művelődési Ház

Források

↑ Elkészült az emlékmű, Rákosliget, II. évf. 4. szám, 1996. szeptembere

Magunkról a Csekovszky Árpád Művelődési Ház honlapján
Az épület története a Maros mozi honlapján
Hősök szobra, Rákosliget a szoborlap.hu-n

[1] Elkészült az emlékmű, Rákosliget, II. évf. 4. szám, 1996. szeptembere

[1]

@@ 9. sor: / 9. sor: @@
 [[Kép:Rákosligeti katolikus templom.jpg|right|thumb|300px|A Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom, balra az előtérben Rákosliget alapításának 100 évfordulójára emelt gránittömb]]
 A '''Hősök tere''' egy köztér [[Budapest XVII. kerülete|Budapest XVII. kerületében]], [[Rákosliget]]en.
 ==Története==
 [[Rákosliget]]et az [[1890-es évek]] legvégén alapították. A tervezőasztalon született település (akkor még ''Munkás Otthon'' néven) központjába egy tágas teret álmodtak meg, melyet a Rákosligetet építő '' Munkás Otthon Házépítő Szövetkezet'' első, addigra már elhunyt alapító elnöke (egyben az építkezés ötletgazdája és helyszínének kiválasztója) után ''[[Fackh Károly]] térnek'' kereszteltek el.
@@ 14. sor: / 15. sor: @@
 Nevét [[1925]]-ig őrizte, mikor is a [[Hősök szobra (Rákosliget)|Hősök szobra]] avatása kapcsán új nevet kapott: ''Hősök tere''. ''Fackh Károly tér'' csak [[1996]]-ban lett megint Rákosligeten, ekkor a pár utcával feljebb található egykori temető helyén kialakított köztér vette fel az alapító nevét.<ref>[http://rakosliget1.uw.hu/1996/1996_4.pdf Elkészült az emlékmű], Rákosliget, II. évf. 4. szám, 1996. szeptembere</ref>
-Tervezett település lévén a téren épült fel körben a [[Rákosligeti Magyarok Nagyasszonya Plébánia]] (azaz a katolikus templom) az általános iskola (ma: [[Gregor József Általános Iskola (Budapest)|Gregor József Általános Iskola]]), a mai [[Csekovszky Árpád Művelődési Ház]] és itt nyílt meg a boltok többsége, később meg egy szálloda, annak földszintjén pedig egy kávéház és egy mozi is. Itt volt Rákosliget önálló településsé válása után a községháza is, melyet a ma [[Maros mozi]]ként ismert egykori szálloda épületének emeleti részéből alakítottak ki (földszintje továbbra is moziként és kávéházként funkcionált, ezekből később csak a mozi maradt meg 1992-ig, mikor is bezárták)
+Tervezett település lévén a téren épült fel körben a [[Rákosligeti Magyarok Nagyasszonya Plébánia]] (azaz a katolikus templom) az általános iskola (ma: [[Gregor József Általános Iskola (Budapest)|Gregor József Általános Iskola]]), a mai [[Csekovszky Árpád Művelődési Ház]] és itt nyílt meg a boltok többsége, később meg egy szálloda, annak földszintjén pedig egy kávéház és egy mozi is. Itt volt Rákosliget önálló településsé válása után a községháza is, melyet a ma [[Maros mozi]]ként ismert egykori szálloda épületének emeleti részéből alakítottak ki (földszintje továbbra is moziként és kávéházként funkcionált, ezekből később csak a mozi maradt meg 1992-ig, mikor is bezárták).
 Szintén itt kapott helyet a parkosított részben [[1925]]-ben az [[első világháború]] rákosligeti áldozatainak emléket állító [[Hősök szobra (Rákosliget)|Hősök szobra]], [[1934]]-ben az [[országzászló]], [[1997]]-ben pedig az alapítás 100-ik évfordulójára készült gránittömb is.
 ==Leírása==
-[[File:Greetings From Rákosliget.jpg|right|thumb|300px|Képeslap 1937-ből, rajta a Községháza ([[Maros mozi]]), a [[Hősök szobra (Rákosliget)|Hősök szobra]], az [[Gregor József Általános Iskola (Budapest)|általános iskola régi épülete]] és a [[Rákosligeti Magyarok Nagyasszonya Plébánia]] ]]
+[[File:Greetings From Rákosliget.jpg|right|thumb|300px|Képeslap 1937-ből, rajta a Községháza ([[Maros mozi]]), a [[Hősök szobra (Rákosliget)|Hősök szobra]], az [[Gregor József Általános Iskola (Budapest)|általános iskola régi épülete]] és a [[Rákosligeti Magyarok Nagyasszonya Plébánia]]]]
-A teret a Ferihegyi út középen két részre bontja. [[Rákoskeresztúr]] felől érkezve balra található a rákosligeti teniszklub három szabadtéri, salakos pályával, mögötte pedig a [[Csekovszky Árpád Művelődési Ház]], amit eredetileg is közösségi háznak építettek még a XIX-XX század fordulóján és máig is ekképp funkcionál. A művelődési ház mellett, a tér sarkán épült fel [[1911]]-ben a [[Maros mozi]] egy emeletes épülete, ami 1911-től 1914-ig szállodaként (Rákosligeti Központi Szálloda) és kávéházként illetve rövid időn belül moziként is működött. 1914-ben az önálló településsé vált [[Rákosliget]] önkormányzata megvásárolta és emeleti részén rendezte be a községházát, míg alsó részét meghagyta mozinak. Rákosliget 1950-es Budapesthez csatolása után az emeleti rész fokozatosan kiürült, de a földszinten egészen 1992-ig működött a Maros mozi. Az épületet tizenhét év elhagyatottság után 2009-ben vették újra használatba helyi önkéntesek segítségével és ma kiállító- és alkotóházként funkcionál.
+A teret a Ferihegyi út középen két részre bontja. [[Rákoskeresztúr]] felől érkezve balra található a rákosligeti teniszklub három szabadtéri, salakos pályával, mögötte pedig a [[Csekovszky Árpád Művelődési Ház]], amit eredetileg is közösségi háznak építettek még a XIX-XX. század fordulóján és máig is ekképp funkcionál. A művelődési ház mellett, a tér sarkán épült fel [[1911]]-ben a [[Maros mozi]] egy emeletes épülete, ami 1911-től 1914-ig szállodaként (Rákosligeti Központi Szálloda) és kávéházként illetve rövid időn belül moziként is működött. 1914-ben az önálló településsé vált [[Rákosliget]] önkormányzata megvásárolta és emeleti részén rendezte be a községházát, míg alsó részét meghagyta mozinak. Rákosliget 1950-es Budapesthez csatolása után az emeleti rész fokozatosan kiürült, de a földszinten egészen 1992-ig működött a Maros mozi. Az épületet tizenhét év elhagyatottság után 2009-ben vették újra használatba helyi önkéntesek segítségével és ma kiállító- és alkotóházként funkcionál.
 A teniszklub és a tér északkeleti vége közötti parkosított részen található a [[Hősök szobra (Rákosliget)|rákosligeti hősök szobra]], mely Rákosliget [[első világháború]]ban elesett lakosai előtt tiszteleg, oldalában, a kőbe vésve a hősi halottak névsorával. A tér északkeleti csücskében található a körzeti gyermekorvosi rendelő. A Ferihegyi út túloldalán, szintén parkosított részen áll a Rákosliget alapításának 100. évfordulóját megörökítő gránittömb, a park mögött pedig az [[1903]]-ban megépült [[Gregor József Általános Iskola (Budapest)|Gregor József Általános Iskola]] régi épülete áll. Ezen parkrész déli végében található a [[Rákosligeti Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom]], Liget egyik „kvázi-szimbóluma”, egyben talán legismertebb épülete. A templomtól délre szintén parkosított rész van, melynek közepén egy [[országzászló]] magasodik. Ezen országzászló mögött épült fel a Liget Center, melyben számos üzlet, egy ábécé és egy patika is helyet kapott.