„Nicomedia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 6. sor: | 6. sor: | ||
[[Caius Aurelius Valerius Diocletianus római császár|Diocletianus]]t [[284]]-ben Nicomedia közelében kiáltották ki császárrá és később itt építette ki a saját rezindenciáját. [[311]]. [[április 30.|április 30-án]] [[Caius Galerius Valerius Maximianus római császár|Galerius]] vallástoleranciát hirdető ediktumát Nicomediaban adták ki. Ez az ediktum engedélyezte először a keresztények számára a szabad vallásgyakorlást a birodalomban. [[I. Constantinus római császár|I. Constantinus]] is sokáig Nicomediában tartotta főhadiszállását, mielőtt még [[Konstantinápoly]]t megépíttette volna és [[337]]-ben Achyronban is halt meg, ami Nicomediához tartozott. |
[[Caius Aurelius Valerius Diocletianus római császár|Diocletianus]]t [[284]]-ben Nicomedia közelében kiáltották ki császárrá és később itt építette ki a saját rezindenciáját. [[311]]. [[április 30.|április 30-án]] [[Caius Galerius Valerius Maximianus római császár|Galerius]] vallástoleranciát hirdető ediktumát Nicomediaban adták ki. Ez az ediktum engedélyezte először a keresztények számára a szabad vallásgyakorlást a birodalomban. [[I. Constantinus római császár|I. Constantinus]] is sokáig Nicomediában tartotta főhadiszállását, mielőtt még [[Konstantinápoly]]t megépíttette volna és [[337]]-ben Achyronban is halt meg, ami Nicomediához tartozott. |
||
[[Konstantinápoly|Constantinopolis]] alapítása után, a [[330 |
[[Konstantinápoly|Constantinopolis]] alapítása után, a [[330-as évek]]től kezdődően Nicomedia jelentősége azonban folyamatosan csökkent. Eleinte még a hanyatlás lassú volt, az itteni székhelyű püspökség jelentős tényezője volt a korai kereszténységnek. [[1338]]-ban az [[Oszmán Birodalom|oszmán törökök]] hódították meg. |
||
==Irodalom== |
==Irodalom== |
||
A lap 2014. augusztus 27., 19:16-kori változata
Nicomedia (görögül Νικομήδεια, Nikomédeia), a mai İzmit közelében, Törökországban fekvő ókori város.
Története
Nicomediát i. e. 264/3 körül I. Nikomédési alapította Bithünia fővárosaként. I. e. 74-ben IV. Nikomédész király halálakor országát és így Nicomedia városát is végrendeletében a Római Birodalomra hagyta.
Diocletianust 284-ben Nicomedia közelében kiáltották ki császárrá és később itt építette ki a saját rezindenciáját. 311. április 30-án Galerius vallástoleranciát hirdető ediktumát Nicomediaban adták ki. Ez az ediktum engedélyezte először a keresztények számára a szabad vallásgyakorlást a birodalomban. I. Constantinus is sokáig Nicomediában tartotta főhadiszállását, mielőtt még Konstantinápolyt megépíttette volna és 337-ben Achyronban is halt meg, ami Nicomediához tartozott.
Constantinopolis alapítása után, a 330-as évektől kezdődően Nicomedia jelentősége azonban folyamatosan csökkent. Eleinte még a hanyatlás lassú volt, az itteni székhelyű püspökség jelentős tényezője volt a korai kereszténységnek. 1338-ban az oszmán törökök hódították meg.
Irodalom
- Nezih Firatlı: İzmit: Tarihi ve eski Eserleri Rehberi. Istanbul 1959
- Nezih Firatlı: İzmit Sehri ve Eski Eserleri Rehberi. Istanbul 1971
- Nezih Firatlı: Izmit (Nicomédie) : petit guide ; son histoire et ses monuments. Istanbul 1964
- Clive Foss: Survey of medieval castles of Anatolia, Vol. 2: Nicomedia. Oxford 1996. ISBN 1-898249-07-5
- Turgut H. Zeyrek: Nikomedeia: (IÖ 264/263 – IS 358). Arkeolojik Açidan Genel Bir Degerlendirme. Istanbul 2005. ISBN 975-807-097-5
