„Cuvée” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
35. sor: | 35. sor: | ||
* [http://www.ektf.hu/user/csilla/wwwroot/bika/tort/tort.html Az Egri bikavér története] |
* [http://www.ektf.hu/user/csilla/wwwroot/bika/tort/tort.html Az Egri bikavér története] |
||
[[Kategória: |
[[Kategória:Bor]] |
A lap 2014. augusztus 3., 22:39-kori változata
A cuvée szó francia eredetű, magyarosan küvének írjuk. A bor-, illetve pezsgőkészítésben három jelentését különböztetjük meg:
Cuvée1. – must
Cuvée a pezsgőgyártáshoz szánt, bogyózott, de zúzatlan szőlőből az első, gyenge sajtolással nyert must.
Cuvée2. – alapbor
A pezsgőgyártás már házasított és egalizált.[1]; több, gyengén sajtolt mustból összerakott alapbora. Ez akkor a legalkalmasabb, ha:
- savtartalma 7–7,5 g/l,
- cukormentes szárazanyag-tartalma 17–20 g/l,
- összes kénsavtartalma < 150 mg/l,
- alkoholtartalma 10–11%.
Cuvée3 – borkülönlegesség
Ez a jelentése az utóbbi időben terjedt el:
A küvé, két, esetenként többfajta must vagy bor adott célú összekeverésével készült minőségi vagy különleges minőségű bor – ebben az értelemben a küvé a házasítás szinonimája. A házasítás célja az egységes minőség elérése. A házasított borok harmonikusan kiegészítik egymást.
Hazai klasszikus példája az egri bikavér, ami a kékfrankos, a cabernet, a merlot és a zweigelt tulajdonságait egyesíti.
Azt, hogy milyen borokat nevezhetünk küvének, a bortörvény 35.§ 69/A bekezdése szabályozta. A 35. §-t azonban a 2009. évi XXXIX. törvény 44. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Jegyzetek
- ↑ Egalizált – kiegyenlített minőségű bor
Források
- Dr. Buzás Gizella - B. Kiss Andrásné - Dr. Sahin-Tóth Gyula: Italismeret (ISBN 963 336 974 6), Képzőművészeti Kiadó, 2006.
- Borszótár
- Gerencsér Ferenc: Bor és Szőlő KISLEXIKON. Anno Kiadó, 2008. 229 p. ISBN 978 963 375 545 7