„Homogén függvény” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Syp (vitalap | szerkesztései) Új oldal, tartalma: „A matematika '''homogén függvénynek''' nevezi az olyan függvényeket, melyek multiplikatív skálázási tulajdonsággal rendelkeznek: ha a fü…” |
Syp (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
A [[matematika]] '''homogén függvénynek''' nevezi az olyan [[függvény]] |
A [[matematika]] '''homogén függvénynek''' nevezi az olyan [[függvény (matematika)|függvényeket]], melyek [[szorzás|multiplikatív]] skálázási tulajdonsággal rendelkeznek: ha a függvény argumentumát egy faktorral megszorozzuk, a függvényérték ennek a faktornak valamely [[hatványozás|hatványával]] szorzódik. Precízebben fogalmazva, ha {{nowrap|''ƒ'' : ''V'' → ''W''}} függvény egy ''F'' [[Test (algebra)|algebrai testen]] értelmezett két [[vektortér]]en és ''k'' egész szám, akkor ''ƒ'' ''k''-ad fokon homogén függvény, ha |
||
{{NumBlk|:|<math> f(\alpha \mathbf{v}) = \alpha^k f(\mathbf{v}) </math>|{{EquationRef|1}}}} |
{{NumBlk|:|<math> f(\alpha \mathbf{v}) = \alpha^k f(\mathbf{v}) </math>|{{EquationRef|1}}}} |
||
minden nemnulla {{nowrap|α ∈ ''F''}} és {{nowrap|'''v''' ∈ ''V''}}-re. Ebből következően [[skálafüggetlenség|skálafüggetlen]] is. Ha a szóban forgó vektorterek a [[valós számok]] felettiek, sokszor a homogenitás általánosabb fogalmát használják, ami csak annyit követel meg, hogy az ({{EquationNote|1}}) minden α > 0 esetben igaz legyen. |
minden nemnulla {{nowrap|α ∈ ''F''}} és {{nowrap|'''v''' ∈ ''V''}}-re. Ebből következően [[skálafüggetlenség|skálafüggetlen]] is. Ha a szóban forgó vektorterek a [[valós számok]] felettiek, sokszor a homogenitás általánosabb fogalmát használják, ami csak annyit követel meg, hogy az ({{EquationNote|1}}) minden α > 0 esetben igaz legyen. |
A lap 2014. május 31., 10:14-kori változata
A matematika homogén függvénynek nevezi az olyan függvényeket, melyek multiplikatív skálázási tulajdonsággal rendelkeznek: ha a függvény argumentumát egy faktorral megszorozzuk, a függvényérték ennek a faktornak valamely hatványával szorzódik. Precízebben fogalmazva, ha ƒ : V → W függvény egy F algebrai testen értelmezett két vektortéren és k egész szám, akkor ƒ k-ad fokon homogén függvény, ha
-
(1)
minden nemnulla α ∈ F és v ∈ V-re. Ebből következően skálafüggetlen is. Ha a szóban forgó vektorterek a valós számok felettiek, sokszor a homogenitás általánosabb fogalmát használják, ami csak annyit követel meg, hogy az (1) minden α > 0 esetben igaz legyen.