„Gordon Allport” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Amerikai pszichiáterek kategória hozzáadva (a HotCattel) |
||
76. sor: | 76. sor: | ||
* ''Psychology of Rumor.'' [with Leo Postman] (1948). Henry Holt and Co. ASIN B000J52DQU |
* ''Psychology of Rumor.'' [with Leo Postman] (1948). Henry Holt and Co. ASIN B000J52DQU |
||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
{{Nemzetközi katalógusok}} |
||
[[Kategória:Amerikai pszichiáterek]] |
A lap 2014. április 29., 07:49-kori változata
Gordon Allport | |
Született | 1897. november 11.[1][2][3][4][5] Montezuma |
Elhunyt | Cambridge |
Állampolgársága | amerikai |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | President of the American Psychological Association (1939–1939) |
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Gordon Allport témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gordon Willard Allport (November 11, 1897 – Október 9, 1967);amerikai pszichológus.
Vonáselméletét a viselkedéscentrikusság,(de nem behaviorista szemlélet) jellemzi.
Személyiségkoncepciójának alappillérei a humanisztikus irányzat szemléletével vannak összhangban: az ember proaktív, alkotó, autonóm lény, aki folytonosan fejlődik, növekedik. Az ember egyediségét és teljességét próbálta megérteni.
Munkássága
Munkáinak alapfeltevési, hogy az emberek diszpozícióik, vonásaik függvényében reagálnak a különböző helyzetekre, a rájuk jellemző módon. Nincs két azonos ember, a személyiségvonások jellege, egyéni erőssége, szerveződése is eltér. Személyiség alapfogalmai: TRAIT- vonás,
A STATE (állapot) A pszichofizikai rendszerek dinamikus szerveződése az egyénen belül, amely meghatározza a viselkedést és gondolkodást, lehet
- változó, dinamikus
- pszichofizika (test/lélek), determinizmus
- az ember egyediségét sugallja
A személyiség hipotetikus entitás a személy pszichikumában nemcsak halmaza a vonásoknak, hanem egysége, integrációja.
A TRAIT' (vonás), mint a személyiség állandója:
- Prediszpozíció, amely alapján az egyén helyzetek egész sorában hasonlóan viselkedik
- többféle inger vált ki hasonló választ
- többféle válasz alkotja a vonást
A személyiségvonások és az állpot együttesen határozzák meg a viselkedést. Az egyén aktívan keresi a “személyiségéhez illő” szituációkat.
A személyiségvonások hierarchiáját jelenti, hogy egyes vonások szélesebb körben hatnak, mások kevésbé.
- Kardinális vonás: Szinte minden tettünket befolyásolja, nem rejthető el. (pl. narcisztikus, soviniszta)
- Centrális vonás: szűkebb körben hat, de jelentős. A személyiség építőkövei, számuk 5-10 között változik (pl. őszinte, barátságos, humoros, higgadt, stb.)
- Másodlagos vonás: kevésbé átfogó és releváns, speciális attitűdök, egyedi viselkedésminták egyedi helyzetekben (pl. ételek kedvelése)
A rendező elv viszonylag független a vonások közt, összerendezi az attitűdöket, értékeket, motívumokat és diszpozíciókat.
Proprium
Az emberi természet pozitív, kreatív, növekedésre törekvő, „előremutató” része. Nem különálló a személytől, nem „homunculus”. Ide tartozik az én-élmény, valamint minden olyan személyiségrész, amelynek egyéni szempontból hasznossága, értelme van. Allport tudatosan választott más kifejezést a self, ego helyett.
A proporium én aspektusai
A proprium fejlődésében, „propriális funkciók”, én részek bontakoznak ki.
- Korai én, az élet első három éve
- Testi én-érzés, csecsemőkortól létezik, az élet folyamán az éntudat egyik magva.
- Én-identitás érzés, alapja a nyelv, az egyén állandó referenciapont. Fejlődése kétéves kortól folyamatos.
- Önbecsülés, alapja a kompetenciaélmény, óvodáskortól beszélhetünk róla.
- Én-kiterjesztés, „saját” tárgyakhoz való speciális viszony, óvodáskortól vagy már előtte (4-5. év)
- Énkép, mások elvárásainak belsővé válásától az 5.-6. évtől. Jó és rossz megkülönböztetését jelenti; együtt jár a lelkiismeret, jövőkép fejlődésével.
- Az én mint racionális megküzdő, önálló problémamegoldási módok (6-12 éves kortól). Reflektív gondolkodás, családi morális mércék tudatos követése, szociális konformitás.
- Törekvő én, hosszú távú célok kitűzése és megvalósítása, törekvés, küzdelem készsége – serdülőkortól.
Allport motivációelmélete
A motívumok a személyiség azon mozgatói, amelyek nem tekinthetők állandónak, hanem fejlődésen, változáson mennek keresztül. A motívumok jelen idejűek: a motivációk közül mindig csak azok érdekesek számunkra, amelyek a jelenben aktuálisak. A múlt csak akkor meghatározó, ha be tudjuk bizonyítani a hatását a jelenre. Pluralisztikus az elképzelése, hiszen sokféle eltérő motívumot feltételez: szerinte nem élhetünk azzal az egyszerűsítéssel, hogy valamennyi motívumot egy típusra vezetjük vissza (pl. hatalomvágy, tudattalan, önmegvalósítás, örömvágy).
Az egyén kognitív folyamatai dinamikus erővel rendelkeznek: az egyén céljai, hosszú távú tervei meghatározó erőt gyakorolnak a személyiség alakulására, mivel ezeken keresztül lehet csak folytonos a fejlődés, a növekedés és a kibontakozás. A motívumok egyediek: minden személy más-más motívumokkal rendelkezik és ezek egyedisége folytán ismerhetjük meg igazán az egyént.
Motiváció és funkcionális autonómia
Allport szerint a jó motivációelmélet felismeri a motívumok folyamatos hatását, sokféleségét, a kognitív folyamatok dinamikus jellegét, és a motívumok egyediségét. A funkcionális autonómia lényege, hogy a jelenlegi motívumok nem azonosak a múltbeliekkel, azokkal csak történeti szempontból kapcsolódnak össze.
- Perszeveratív funkcionális autonómia: egyszerű neurológiai alapon működő feedback mechanizmus, idővel önfenntartóvá váló motívum.
- Propriális funkcionális autonómia: tudatos törekvés a célok, értékek felé, a saját élet tudatos kontrollja.
Bibliográfia
- Studies in expressive movement (with Vernon, P. E.) (1933) New York: Macmillan.
- Attitudes, in A Handbook of Social Psychology, ed. C. Murchison, (1935). Worcester, MA: Clark University Press, 789–844.
- Personality: A psychological interpretation. (1937) New York: Holt, Rinehart, & Winston.
- The Individual and His Religion: A Psychological Interpretation. Oxford, England: Macmillan, 1950.
- Letters from Jenny. (1965) New York: Harcourt Brace Jovanovich.
- Becoming: Basic Considerations for a Psychology of Personality. (1955). New Haven : Yale University Press. ISBN 0-300-00264-5
- The Nature of Prejudice. (1954; 1979). Reading, MA : Addison-Wesley Pub. Co. ISBN 0-201-00178-0
- The Nature of Personality: Selected Papers. (1950; 1975). Westport, CN : Greenwood Press. ISBN 0-8371-7432-5
- The Person in Psychology (1968). Boston: Beacon Press
- Pattern and Growth in Personality. (1961). Harcourt College Pub. ISBN 0-03-010810-1
- Personality & social encounter. (1960). Boston: Beacon Press
- Psychology of Rumor. [with Leo Postman] (1948). Henry Holt and Co. ASIN B000J52DQU
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Store norske leksikon (bokmål norvég és nynorsk norvég nyelven)
- ↑ Indiana Authors and Their Books, 1917-1966
- ↑ https://www.apa.org/about/awards/scientific-contributions?tab=3