„Grigore Alexandrescu” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Irodalom: szül, hal kategóriák |
infobox |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Író infobox |
|||
[[Fájl:Grigore Alexandrescu - Foto02.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Grigore Alexandrescu]] |
|||
|név=Grigore Alexandrescu |
|||
|kép=Grigore Alexandrescu - Foto02.jpg |
|||
|képaláírás= |
|||
<!--Élete--> |
|||
|született_idő=[[1810]]. [[február 22.]] |
|||
|született_hely= [[Târgoviște]] |
|||
|elhunyt_idő=[[1885]]. [[november 25.]] {{életkor-holt|1810|02|22|1885|11|25}} |
|||
|elhunyt_hely=[[Bukarest]] |
|||
|nemzetiség= |
|||
|szülei= |
|||
|feleség= |
|||
|férj= |
|||
|gyerekek= |
|||
<!--Munkássága--> |
|||
|írói álnév= |
|||
|műfaj=vers, állatmese |
|||
|irányzat= |
|||
|periódus= |
|||
|első mű= |
|||
|fő mű= |
|||
|díjak= |
|||
|weboldal= |
|||
|aláírás= |
|||
}} |
|||
'''Grigore Alexandrescu''' ([[Târgoviște]], [[1810]]. [[február 22.]] – [[Bukarest]], [[1885]]. [[november 25.]]) [[Románok|román]] költő, állatmeseíró. |
'''Grigore Alexandrescu''' ([[Târgoviște]], [[1810]]. [[február 22.]] – [[Bukarest]], [[1885]]. [[november 25.]]) [[Románok|román]] költő, állatmeseíró. |
||
A lap 2014. március 15., 18:53-kori változata
Grigore Alexandrescu | |
Élete | |
Született | 1810. február 22. Târgoviște, Havasalföldi Fejedelemség |
Elhunyt | 1885. november 25. (75 évesen) Bukarest, Román Királyság |
Sírhely |
|
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | vers, állatmese |
A Wikimédia Commons tartalmaz Grigore Alexandrescu témájú médiaállományokat. |
Grigore Alexandrescu (Târgoviște, 1810. február 22. – Bukarest, 1885. november 25.) román költő, állatmeseíró.
Élete
1810-ben született Târgoviște-ban M. Lixandrescu kincstáros negyedik gyermekeként. Hamar megismerkedett a zord élettel: árva maradt és szegény, de már kiskorában okos volt és fantasztikus memóriával rendelkezett. Görögül és franciául tanult, Bukarestben a Sfantul Sava nevelőintézet diákja lett, ahol osztálytársa volt Ion Ghica is. Mindenkit lenyűgözött költészeti tehetségével. Megismerkedik Ion Heliade Rădulescuval, aki a Curierul Românesc vezetője volt. Először ebben a folyóiratban jelentek meg versei (Miezul nopții). Verseiben olyan eszmék születtek, amely az 1848-as forradalmat készítette elő.
Egy ideig hivatalnok volt. Néhány verse miatt (Anul 1840, Lebăda și puii corbului) a börtön hűvösét is megízlelte. Miután kiengedték magas állásokat töltött be, 1848-ban a Poporul suveran folyóirat szerkesztője volt. Az utolsó 25 évében értelmileg visszaesettnek bélyegezték. 1885-ben halt meg Bukarestben, szegényen.
Munkássága
Versei lírája főleg romantikus meditációk, melyre nagy hatással volt Lamartine versei. A hangvétel általában különlegesen fantasztikus és humoros, néha ironikus is. Legnagyobb sikert arató műve az Umbra lui Mircea la Cozia, melynek ihletője egy olténiai kirándulás volt barátjával, Ion Ghica-val. Az utolsó hiteles állatmeseíró volt a román irodalomban: 40 fabulát hagyott hátra például Cânele și cățelul (A kutya és az eb), Boul și vițelul (Az ökör és a borjú), Dreptatea Leului (Az oroszlán igaza), Vulpea liberală (A liberális róka)), melyben az igazság álarcot viselt a hatalmasok cenzúrája miatt. Fordított Lamartine és Byron műveket is.
Művei
- Poezii (1842)
- Suvenire si impresii, epistole si fabule (1847)
- Meditații, elegii, epistole, satire și fabule (1863)
- Memorial (1842)
- Poezii (1938)
Irodalom
- Academia Republicii Populare Române, Dicționar Enciclopedic Român, Editura Politică, Bukarest, 1962-1966