„Baross Gábor-telep” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
korrekciók |
a hiv. jav. |
||
3. sor: | 3. sor: | ||
| kép = Baross Gábor-telepi templom.jpg |
| kép = Baross Gábor-telepi templom.jpg |
||
| képméret = 230px |
| képméret = 230px |
||
| képaláírás = |
| képaláírás = A helyi római katolikus templom |
||
| település = [[Budapest]] |
| település = [[Budapest]] |
||
| kerület = [[Budapest XXII. kerülete]] |
| kerület = [[Budapest XXII. kerülete]] |
||
36. sor: | 36. sor: | ||
==További információk== |
==További információk== |
||
* [www.barosssblog.blogspot.com BarosssBlog |
* [http://www.barosssblog.blogspot.com BarosssBlog] |
||
[[Kategória:Budapest városrészei]] |
[[Kategória:Budapest városrészei]] |
A lap 2013. december 27., 01:58-kori változata
Baross Gábor-telep | |
A helyi római katolikus templom | |
Közigazgatás | |
Település | Budapest |
Kerület | Budapest XXII. kerülete |
Népesség | |
Teljes népesség | 3016 fő (2001)[1] +/- |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 24′ 22″, k. h. 18° 59′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 24′ 22″, k. h. 18° 59′ 55″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Baross Gábor-telep témájú médiaállományokat. |
Baross Gábor-telep 1950 óta Budapest egyik városrésze a XXII. kerületben, korábban Nagytétényhez tartozott.
Fekvése
Mai közigazgatási határai a Szabadkai utca a Kamaraerdei úttól, Csiperke utca, Klauzál Gábor utca, a XI. utca és meghosszabbított vonala, Rózsakert utca, Minta utca, Dózsa György út, Budapest közigazgatási határa, Kamaraerdei út és meghosszabbított vonala a Szabadkai útig.
Szűken véve a számozott utcák és a mai Dózsa György út tartozik a telephez: ez az a terület, amit először felparcelláztak 1905-ben.
Története
Nagytétény határában, Budatétény tőszomszédságában alakult ki a mai városrész az 1900-as évek elején. A számozott utcák parcellázása Weisz Gyula és felesége, Libál Róza nevéhez kötődik. Az első telkek többségét budapestiek vették meg, és egy nyaralótelep alakult ki, de később, a harmincas évekre már egyértelműen az ország különböző pontjairól érkező munkások voltak többségben a lakosok között.
1909-ben alakult meg a Baross Gábor telepi Polgári Kör, ami a kulturális élet mellett az érdekvédelmet, az életkörülmények javítását tűzte ki célul. Első eredménye a ma is működő elemi iskola volt, ami 1911-ben nyitotta meg kapuit, ami – az első világháború utáni pár éves kényszerszünet után – máig működik. Az iskola első épülete a XVI. és XIII. utcák sarkán található, később a IV. utcában béreltek épületet, és az 1920-as években épült fel az első épület az intézmény mai helyén.
1933-ban épült fel a Baross Gábor telepi Templomépítő Egyesületnek köszönhetően a római katolikus templom. Az építkezés költségeit nagyrészt közadakozásból teremtették elő. A Templomépítő Egyesület templom híján is gondoskodott egyházi életről, az első években meghívott papokkal, 1930-ban pedig – Lényi Vince vezetésével – megalakult az egyházközség is, ami a Székesfehérvári egyházmegyéhez tartozott, és Nagytétény filiájaként működött. 1948-ban kapott plébániai rangot.
Források
- Ráday Mihály (szerk.): Budapest teljes utcanévlexikona, 38. oldal, Sprinter Kiadó, 2003, ISBN 963 9469 06 8