„Dolores Hidalgo Cuna de la Independencia Nacional” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 66. sor: | 66. sor: | ||
[[Miguel Hidalgo]] 1803-ban lett Dolores papja, egy évvel később pedig fazekasműhelyt, iskolát és fegyverek gyártására alkalmas műhelyeket alapított a városban. 1810. szeptember 16-án reggel a [[querétarói összeesküvés]] lelepleződése miatt ide érkező Hidalgo ([[Ignacio Allende]] és [[Juan Aldama]] társaságában) félreverte a templom harangjait, majd az összecsődülő nép előtt felkelésre buzdító beszédet tartott: ez volt a híres [[Grito de Dolores]], melyet a [[mexikói függetlenségi háború]] kezdetének tekintenek. |
[[Miguel Hidalgo]] 1803-ban lett Dolores papja, egy évvel később pedig fazekasműhelyt, iskolát és fegyverek gyártására alkalmas műhelyeket alapított a városban. 1810. szeptember 16-án reggel a [[querétarói összeesküvés]] lelepleződése miatt ide érkező Hidalgo ([[Ignacio Allende]] és [[Juan Aldama]] társaságában) félreverte a templom harangjait, majd az összecsődülő nép előtt felkelésre buzdító beszédet tartott: ez volt a híres [[Grito de Dolores]], melyet a [[mexikói függetlenségi háború]] kezdetének tekintenek. |
||
Október 8-án fosztogató királypárti katonacsapatok szállták meg a várost [[Félix María Calleja]] vezetésével, kirabolták többek között Hidalgo házát is. 1811. szeptember 10-én a felkelő csapatok foglalták el Dolorest és agyonlőttek számos spanyolhű embert, köztük ''Ramón Montemayor'' meghatalmazott vezetőt is. A település 1824. május 21-én emelkedett ''ciudad'' rangra. |
Október 8-án fosztogató királypárti katonacsapatok szállták meg a várost [[Félix María Calleja]] vezetésével, kirabolták többek között Hidalgo házát is. 1811. szeptember 10-én a felkelő csapatok foglalták el Dolorest és agyonlőttek számos spanyolhű embert, köztük ''Ramón Montemayor'' meghatalmazott vezetőt is. A település 1824. május 21-én emelkedett ''ciudad'' rangra. |
||
1832. szeptember 18-án a várostól néhány kilométerre nyugatra újabb csata zajlott le: a köztársaság alelnöke, [[Anastasio Bustamante]] tábornok serege vereséget mért az [[Esteban Moctezuma]] vezette erőkre. |
|||
1863. június 6-án [[Benito Juárez]] elnök meglátogatta Hidalgo egykori házát, és nemzeti kinccsé nyilvánította azt. Egy évvel később, szeptember 15-én és 16-án [[I. Miksa mexiói császár|Miksa császár]] ugyancsak felkereste Hidalgo házát és megünnepelte a doloresi kiáltás évfordulóját. 1867. július 3-án az északról [[Mexikóváros]] felé tartó Benito Juárez ismét megszállt a városban, ezúttal abban a házban, ahol ma a ''Cocomacán'' vendéglő működik. |
|||
1888-ban megépült a vasút: szeptemberben érkezett meg Doloresbe az első szerelvény. 1896. június 29-én Mexikóvárosba szállították a ''Szent József''-harangot, melyet Hidalgo kongatott meg a doloresi kiáltás előtt. |
|||
A város mai, teljes nevét 1948-ban kapta: az 1947. december 15-én az állam törvényhozása által elrendelt névváltoztatást [[Miguel Alemán Valdés]] 1948 utolsó napján hatályba lépő rendelete hagyta jóvá.<ref name="elocal">{{hiv-web |url=http://www.e-local.gob.mx/work/templates/enciclo/EMM11guanajuato/municipios/11014a.html |cím=E-Local-INAFED kormányzati oldal – Dolores Hidalgo Cuna de la Independencia Nacional község |elérés=2013-10-29 |nyelv=spanyol}}</ref> |
|||
==Források== |
==Források== |
||
A lap 2013. október 29., 10:23-kori változata
 |
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
| Dolores Hidalgo Cuna de la Independencia Nacional | |||
 | |||
| A település főtere | |||
| |||
| Mottó: El Corazón de México | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Mexikó | ||
| Állam | Guanajuato | ||
| Község | Dolores Hidalgo Cuna de la Independencia Nacional | ||
| Községi elnök | Adrián Hernández Alejandri | ||
| Irányítószám | 37800 | ||
| Körzethívószám | 418 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 59 240 fő (2010)[1] +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 1920 m | ||
| Időzóna | CST (UTC-6) CDT (UTC-5) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 21° 09′ 22″, ny. h. 100° 55′ 57″Koordináták: é. sz. 21° 09′ 22″, ny. h. 100° 55′ 57″ | |||
| Dolores Hidalgo Cuna de la Independencia Nacional honlapja | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dolores Hidalgo Cuna de la Independencia Nacional témájú médiaállományokat. | |||
Dolores Hidalgo Cuna de la Independencia Nacional (nevének jelentése: Dolores Hidalgo, a Nemzeti Függetlenség Bölcsője), röviden Dolores Hidalgo Mexikó Guanajuato államának egyik városa. Nevét onnan kapta, hogy 1810. szeptember 16-án itt hangzott el Miguel Hidalgo y Costilla szájából a felkelésre és a függetlenségi harc megkezdésére buzdító Grito de Dolores, azaz doloresi kiáltás.[2] Ma közel 60 000-en lakják.[3]
Népesség
A település népessége igen gyors ütemben növekszik:[3]
| Év | Lakosság |
|---|---|
| 1990 | 40 001 |
| 1995 | 45 888 |
| 2000 | 50 391 |
| 2005 | 54 843 |
| 2010 | 59 240 |
Története
A település alapítása a 16. század végére tehető, amikor is Martín Enríquez de Almansa és Luis de Velasco alkirályok egyik feladata az volt, hogy összegyűjtsék és letelepítsék az akkor Cocomacánnak nevezett környék (jelentése: „hely, ahol vadgalambokra vadásznak”) indián lakosságát. 1610-ben a La Erre haciendához tartozó telep felvette a San Cristóbal nevet, majd 1643-ban congregación rangra emelkedett, de független pueblo csak 1790-ben lett (addig San Miguel el Grande városának igazgatása alá tartozott). Ekkor neve Pueblo Nuevo de los Doloresszé változott.
Miguel Hidalgo 1803-ban lett Dolores papja, egy évvel később pedig fazekasműhelyt, iskolát és fegyverek gyártására alkalmas műhelyeket alapított a városban. 1810. szeptember 16-án reggel a querétarói összeesküvés lelepleződése miatt ide érkező Hidalgo (Ignacio Allende és Juan Aldama társaságában) félreverte a templom harangjait, majd az összecsődülő nép előtt felkelésre buzdító beszédet tartott: ez volt a híres Grito de Dolores, melyet a mexikói függetlenségi háború kezdetének tekintenek.
Október 8-án fosztogató királypárti katonacsapatok szállták meg a várost Félix María Calleja vezetésével, kirabolták többek között Hidalgo házát is. 1811. szeptember 10-én a felkelő csapatok foglalták el Dolorest és agyonlőttek számos spanyolhű embert, köztük Ramón Montemayor meghatalmazott vezetőt is. A település 1824. május 21-én emelkedett ciudad rangra.
1832. szeptember 18-án a várostól néhány kilométerre nyugatra újabb csata zajlott le: a köztársaság alelnöke, Anastasio Bustamante tábornok serege vereséget mért az Esteban Moctezuma vezette erőkre.
1863. június 6-án Benito Juárez elnök meglátogatta Hidalgo egykori házát, és nemzeti kinccsé nyilvánította azt. Egy évvel később, szeptember 15-én és 16-án Miksa császár ugyancsak felkereste Hidalgo házát és megünnepelte a doloresi kiáltás évfordulóját. 1867. július 3-án az északról Mexikóváros felé tartó Benito Juárez ismét megszállt a városban, ezúttal abban a házban, ahol ma a Cocomacán vendéglő működik.
1888-ban megépült a vasút: szeptemberben érkezett meg Doloresbe az első szerelvény. 1896. június 29-én Mexikóvárosba szállították a Szent József-harangot, melyet Hidalgo kongatott meg a doloresi kiáltás előtt.
A város mai, teljes nevét 1948-ban kapta: az 1947. december 15-én az állam törvényhozása által elrendelt névváltoztatást Miguel Alemán Valdés 1948 utolsó napján hatályba lépő rendelete hagyta jóvá.[4]
Források
- ↑ INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. október 29.)
- ↑ A Grito de Dolores a bicentenarios.es-en (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. október 28.)
- ↑ a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. október 29.)
- ↑ E-Local-INAFED kormányzati oldal – Dolores Hidalgo Cuna de la Independencia Nacional község (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. október 29.)