„James Shelton Voss” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Lajos52 (vitalap | szerkesztései)
Lajos52 (vitalap | szerkesztései)
4. sor: 4. sor:
[[1972]]-ben ''Aerospace Engineering Auburn Egyetemenen'' űrhajózási mérnök oklevelet szerzett. [[Rendfokozat|Hadnagy]]ként avatták. [[1974]]-ben az ''University of Colorado'' keretében megvédte diplomáját. Tanulmányait befejezve gyalogsági kiképzésben részesült, kiválóan vizsgázott. Szolgálati helye [[Nyugat-Németország]] lett (szakasz- századparancsnok, hírszerzési tiszt). [[1979]]-ben visszatért hazájába ahol gyalogsági, parancsnoki képzésben részesült. Tanított a [[West Point]] Akadémián. [[1983]]-ban tesztpilóta kiképzésben részesült. 1984-1987 között a JSC repülési programjában dolgozott.
[[1972]]-ben ''Aerospace Engineering Auburn Egyetemenen'' űrhajózási mérnök oklevelet szerzett. [[Rendfokozat|Hadnagy]]ként avatták. [[1974]]-ben az ''University of Colorado'' keretében megvédte diplomáját. Tanulmányait befejezve gyalogsági kiképzésben részesült, kiválóan vizsgázott. Szolgálati helye [[Nyugat-Németország]] lett (szakasz- századparancsnok, hírszerzési tiszt). [[1979]]-ben visszatért hazájába ahol gyalogsági, parancsnoki képzésben részesült. Tanított a [[West Point]] Akadémián. [[1983]]-ban tesztpilóta kiképzésben részesült. 1984-1987 között a JSC repülési programjában dolgozott.


[[1987]]. [[június 5.|június 5-tól]] a [[Lyndon B. Johnson Űrközpont]]ban részesült űrhajóskiképzésben. Egy éves űrhajósképzésének programja: tudományos és műszaki ismeretek, az [[Space Shuttle|űrrepülőgép]] rendszerismerete, [[élettan|fiziológiai]] képzés. Repülőgép vezetés, vízi- és túlélési gyakorlatok. Kutatási, kísérleti feladatok gyakorlás. Az elsajátított ismeretek eredményes vizsgája után kapható repülési engedély. Tesztpilótaként tagja volt az [[STS–51–D]], [[STS–51–F]], [[STS–61–C]] és az [[STS–51–L]] támogató (tanácsadó, problémamegoldó) csapatának. Harmadik repülését követően kettő éves kiképzésben részesült a [[Jurij Gagarin Űrhajós Kiképző Központ]]ban. Eredményes vizsgája lehetővé tette, hogy a [[Szojuz-űrhajó]]ban utazzon, a [[Mir]] [[űrállomás]]on hosszútávú szolgalatot végezzen. Öt űrszolgálata alatt összesen 202 napot, 5 órát és 28 percet (4853 óra) töltött a világűrben. Kettő alkalommal 8 óra 56 perces [[űrséta|űrsétát]] (kutatás, szerelés) végzett, ami a leghosszabb volt az űrséták sorában. [[2003]]. [[június]]ában köszönt el az űrhajósoktól. 2003-ig a [[Lyndon B. Johnson Űrközpont|NASA Johnson Space Center]] (JSC) megbízásából a [[Nemzetközi Űrállomás]] programját koordinálta. [[2007]]-től az ''SpaceDev Investor Relations'' alelnöke. [[2009]]-től az University of Colorado Intézetben az emberi űrrepülésről tart oktatást.
[[1987]]. [[június 5.|június 5-tól]] a [[Lyndon B. Johnson Űrközpont]]ban részesült űrhajóskiképzésben. Egy éves űrhajósképzésének programja: tudományos és műszaki ismeretek, az [[Space Shuttle|űrrepülőgép]] rendszerismerete, [[élettan|fiziológiai]] képzés. Repülőgép vezetés, vízi- és túlélési gyakorlatok. Kutatási, kísérleti feladatok gyakorlás. Az elsajátított ismeretek eredményes vizsgája után kapható repülési engedély. Tesztpilótaként tagja volt az [[STS–51–D]], [[STS–51–F]], [[STS–61–C]] és az [[STS–51–L]] támogató (tanácsadó, problémamegoldó) csapatának. Harmadik repülését követően kettő éves kiképzésben részesült a [[Jurij Gagarin Űrhajós Kiképző Központ]]ban. Eredményes vizsgája lehetővé tette, hogy a [[Szojuz űrhajó]]ban utazzon, a [[Mir]] [[űrállomás]]on hosszútávú szolgalatot végezzen. Öt űrszolgálata alatt összesen 202 napot, 5 órát és 28 percet (4853 óra) töltött a világűrben. Kettő alkalommal 8 óra 56 perces [[űrséta|űrsétát]] (kutatás, szerelés) végzett, ami a leghosszabb volt az űrséták sorában. [[2003]]. [[június]]ában köszönt el az űrhajósoktól. 2003-ig a [[Lyndon B. Johnson Űrközpont|NASA Johnson Space Center]] (JSC) megbízásából a [[Nemzetközi Űrállomás]] programját koordinálta. [[2007]]-től az ''SpaceDev Investor Relations'' alelnöke. [[2009]]-től az University of Colorado Intézetben az emberi űrrepülésről tart oktatást.


==Űrrepülések==
==Űrrepülések==

A lap 2013. október 17., 14:59-kori változata

James Shelton Voss (Cordova, Alabama, 1949. március 3.–) amerikai pilóta, űrhajós, ezredes.

Életpálya

1972-ben Aerospace Engineering Auburn Egyetemenen űrhajózási mérnök oklevelet szerzett. Hadnagyként avatták. 1974-ben az University of Colorado keretében megvédte diplomáját. Tanulmányait befejezve gyalogsági kiképzésben részesült, kiválóan vizsgázott. Szolgálati helye Nyugat-Németország lett (szakasz- századparancsnok, hírszerzési tiszt). 1979-ben visszatért hazájába ahol gyalogsági, parancsnoki képzésben részesült. Tanított a West Point Akadémián. 1983-ban tesztpilóta kiképzésben részesült. 1984-1987 között a JSC repülési programjában dolgozott.

1987. június 5-tól a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Egy éves űrhajósképzésének programja: tudományos és műszaki ismeretek, az űrrepülőgép rendszerismerete, fiziológiai képzés. Repülőgép vezetés, vízi- és túlélési gyakorlatok. Kutatási, kísérleti feladatok gyakorlás. Az elsajátított ismeretek eredményes vizsgája után kapható repülési engedély. Tesztpilótaként tagja volt az STS–51–D, STS–51–F, STS–61–C és az STS–51–L támogató (tanácsadó, problémamegoldó) csapatának. Harmadik repülését követően kettő éves kiképzésben részesült a Jurij Gagarin Űrhajós Kiképző Központban. Eredményes vizsgája lehetővé tette, hogy a Szojuz űrhajóban utazzon, a Mir űrállomáson hosszútávú szolgalatot végezzen. Öt űrszolgálata alatt összesen 202 napot, 5 órát és 28 percet (4853 óra) töltött a világűrben. Kettő alkalommal 8 óra 56 perces űrsétát (kutatás, szerelés) végzett, ami a leghosszabb volt az űrséták sorában. 2003. júniusában köszönt el az űrhajósoktól. 2003-ig a NASA Johnson Space Center (JSC) megbízásából a Nemzetközi Űrállomás programját koordinálta. 2007-től az SpaceDev Investor Relations alelnöke. 2009-től az University of Colorado Intézetben az emberi űrrepülésről tart oktatást.

Űrrepülések

  • STS–44, az Atlantis űrrepülőgép 10. repülésén a küldetés specialistája. A küldetés célja sikeresen telepíteni a Defense Support Program (DSP) műholdat. Több tudományos kísérletet és kutatási tevékenységet végeztek. Egy hosszú távú űrrepülés orvosbiológiai kísérletéhez végeztek méréseket. A program technikai okok miatt három nappal előbb befejeződött. Első űrszolgálata alatt összesen 6 napot, 22 órát 50 percet és 44 másodpercet töltött a világűrben. 4 651 112 kilométert tett meg, 110 alkalommal kerülte meg a Földet.
  • STS–53, a Discovery űrrepülőgép 15. repülésének küldetés specialistája. Az Amerikai Védelmi Minisztérium (DoD) megbízásából teljesített szolgálatot. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot hajtottak végre. Második űrszolgálata alatt összesen 7 napot, 7 órát és 19 percet (175 óra) töltött a világűrben. 4 900 000 kilométert (3 000 000 mérföldet) repült, 116 kerülte meg a Földet.
  • STS–69, a Endeavour űrrepülőgép 9. repülésének küldetés specialistája. A legénység pályairányba helyezte a Spartan 201 műholdat, valamint a Wake Shield Facility (WSF) űreszközt, amit később visszanyertek. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot hajtottak végre. Harmadik űrszolgálata alatt összesen 10 napot, 20 órát és 10 percet (160 óra) töltött a világűrben. Egy 6 órás űrsétát (kutatás, szerelés) végzett, szerelési munkák közben tesztelte a módosított szkafander használhatóságát. 7 200 000 kilométert (4 500 000 mérföldet) repült, 171 kerülte meg a Földet.
  • STS–101, a Atlantis űrrepülőgép 21. repülésének küldetés specialistája. Harmadik alkalommal kötöttek ki a ISS fedélzetén. Több mint 3000 kilogramm berendezések és kellékeket szállítva. A legénység tagjai közül rajta kívül Uszacsov és Susan Helms később hosszú távú űrszolgálatot teljesített. Negyedik űrszolgálata alatt összesen 9 napot, 20 órát és 10 percet (236 óra) töltött a világűrben. Egy 6 órás űrséta alatt (kutatás, szerelés) különböző munkálatokat végeztek. 6 600 000 kilométert (4 100 000 mérföldet) repült, 155 kerülte meg a Földet.
  • STS–102, a Discovery űrrepülőgép 29. repülésének parancsnoka. Személyzet csere és ellátmány (10 tonna hasznos terhet) szállítás a Leonardo Multi-Purpose Logistics Module (MPLM) segítségével a Nemzetközi Űrállomásra. Fedélzeti mérnökként az első, aki használja az űrállomás robot manipulátor rendszerét (Canadarm2). Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. Szolgálati ideje alatt az STS–100 és az STS–104 végzett küldetést az űrállomáson. Operatőrként az elsők között készített dokumentumfilmet az űrállomáson folyó szolgálatról. Ötödik űrszolgálata alatt összesen 167 napot, 6 órát és 41 percet (4015 óra) töltött a világűrben. Kettő űrséta (kutatás, szerelés) alatt összesen 8 óra 56 perces tevékenykedett az űrben. Az STS–105 fedélzetén tért vissza kiinduló bázisára. 8 500 000 kilométert (5 300 000 mérföldet) repült, 201 kerülte meg a Földet.

Tartalék személyzet

tartaléka.

  • STS–89, az Endeavour űrrepülőgép repülésének küldetés specialistája, Andrew Thomas tartaléka.

Szakmai sikerek

  • Viselheti az űrhajós szárnyat.
  • Több katonai, polgári kitüntetésben, valamint űrhajós szolgálati elismerésben részesült.

Források