„Szöllősy Irén” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
12. sor: | 12. sor: | ||
Magánúton tanulta a színészmesterséget. A pályát [[1946]]-ban a [[Nemzeti Színház]]ban kezdte, de találkozhatunk nevével a [[Belvárosi Színház]] előadásában is. [[1949]]-től az [[Állami Bábszínház]] – alapító – tagja volt. Első bábos szerepét a ''Kalács'' című darabban alakította. |
Magánúton tanulta a színészmesterséget. A pályát [[1946]]-ban a [[Nemzeti Színház]]ban kezdte, de találkozhatunk nevével a [[Belvárosi Színház]] előadásában is. [[1949]]-től az [[Állami Bábszínház]] – alapító – tagja volt. Első bábos szerepét a ''Kalács'' című darabban alakította. |
||
Az országos |
Az országos ismertséget a televízió biztosította számára. Generációk ismerhették meg bábművészetét és hangját is, többek között Cicamicaként a ''[[Cicavízió]],'' és Bunyós Bálintként a ''[[Zsebtévé]]'' sorozatokban. |
||
==Szerepeiből== |
==Szerepeiből== |
A lap 2013. május 15., 09:30-kori változata
Szöllősy Irén[1] (Budapest, 1920. február 14. – 2011. június 11.) magyar színész, bábművész, a Állami Bábszínház alapító tagja.
Életút
Magánúton tanulta a színészmesterséget. A pályát 1946-ban a Nemzeti Színházban kezdte, de találkozhatunk nevével a Belvárosi Színház előadásában is. 1949-től az Állami Bábszínház – alapító – tagja volt. Első bábos szerepét a Kalács című darabban alakította.
Az országos ismertséget a televízió biztosította számára. Generációk ismerhették meg bábművészetét és hangját is, többek között Cicamicaként a Cicavízió, és Bunyós Bálintként a Zsebtévé sorozatokban.
Szerepeiből
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 64. [2]
- Plautus: A hetvenkedő katona (Milphidippa)
- G. B. Shaw: Az ördög cimborája (Dudgeon Vilmos felesége)
- Fehér Klára: Rosszcsontország bajban van (Királylány)
- Svarc: Piroska és a farkas (Anya)
- Selmeczi László: Aladdin és a csodalámpa (Szolgáló)
- Tersánszky Józsi Jenő: Misi mókus vándor úton
- Swift: Gulliver az óriások földjén (Glumdálkincs királylány)
- Tatay Sándor: Kinizsi Pál (Magyar Jolánka)
- Móra Ferenc: Csalavári Csalavér (Csalarózsika)
- Grimm testévek: Hamupipőke (Címszerep)
- Petőfi Sándor: János vitéz (Iluska)
- Tóth Eszter: A három kismalac (Nyafi)
- Gozzi: Szarvaskirály (Angela, [Pantalone] lánya)
- Bartók Béla-Lengyel Menyhért-Szilágyi Dezső: A csodálatos mandarin (A leány)
- Brecht: A kispolgár hét főbűne (Anna II.)
- Vargha Balázs: Jeles napok
- Koczogh Ákos: Kalevala - Észak fiai (Lemminkejnen anyja)
- Gádor Béla: Csodautazás (Ibolyka, [Bugyuta Kázmér] szerelme)
- Shakespeare: Szentivánéji álom (Titánia)
- Kodály Zoltán: Háry János (Örzse)
- Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (Ilma)
Hang és kép
Kitüntetései
- Jászai Mari-díj (1963)
- Bábszínház aranygyűrű (1967)
- Munka Érdemrend (1974)
- Érdemes művész (1984)
- Kiváló művész (1989)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1996)
Jegyzetek
Források
- Új Kortárs Magyar Színészlexikon. Magazin Holding Kft. (1999) ISBN 963 034 8620
- Ki kicsoda? Kossuth könyvkiadó - (1981) ISBN 963091832 3
- A Bábszínház nekrológja
- Színházművészeti Lexikon
- Színházi Adattár [2]
- MTV Híradó
- Nekrológ, origo.hu