Android (operációs rendszer)

Android
Az Android 4.1 főképernyője egy Samsung Galaxy Nexus készüléken.
Fejlesztő	Google, Open Handset Alliance, Android Open Source Project
Forráskód	Szabad szoftver
OS-család	Linux
Programozási nyelv	C C++ Kotlin XSD Java Rust
Stabil verzió	4.2 (Jelly Bean) (2012. november 13.)
Hardver	ARM, MIPS, x86
Csomagkezelő	Google Play / APK
Kernel	Monolitikus (módosított Linux)
Felhasználói felület	Holo
Licenc	Apache 2.0 és GNU GPL v2
Státusz	Aktuális
Weboldal	www.android.com (angolul)

Galaxy Nexus

Az Android egy Linux kernel fölött futó, mobil operációs rendszer. Fejlesztését az Android, Inc. kezdte meg, amit később a Google felvásárolt, majd az Open Handset Alliance nevű szövetség vette át a fejlesztését. A fejlesztők Java nyelven írhatnak alá menedzselt kódot, az eszközt a Google által fejlesztett Java programkönyvtárokon keresztül vezérelve.

Az Android felhasználói szemmel

Manapság leginkább mobil eszközökön találkozhatunk Android operációs rendszerrel. A platform lényeges része a Google eszköztár, amely lehetővé teszi, hogy a Google (illetve Gmail) azonosítónk megadása után a névjegyzéket, az üzeneteinket, a beszélgetéseinket, a naptárunkat, illetve a webes fotóalbumunkat az operációs rendszer szinkronban tartsa. Ha levelezni kezdünk egy új partnerrel a Gmail keretein belül, akkor az Android névjegyzékében megjelenik az új név; ha egy telefonhívás után felvesszük a névjegyzékbe a hívó adatait, akkor a Gmail kapcsolataink között jelenik meg szinte azonnal, s igaz ez a naptárunkra, illetve a GTalk beszélgetéseinkre is. A mobilban lévő kamera segítségével készített fotókat meg tudjuk osztani a Picasa portálon, illetve a Latitude használatával megoszthatjuk a pontos helyzetünket ismerőseinkkel.

Képesek vagyunk egy Chrome leszármazott böngészővel a világhálót elérni, a mobil eszköz tudása megfelel egy átlagos böngésző tudásának (2.2 verzió esetén Flash Lite 10.1 révén Flash tartalom is működik), bár az élménynek a kijelző mérete szab határokat, a szöveg újratördelése és a kényelmes zoom funkciók okán mégis hasznos lehet utazás közbeni internetezésre.

A platform alapból támogat különféle multimédia formátumokat, legyen az zene vagy videó, ám a letölthető programok révén szinte alig van olyan média fájl, amelyet ne tudnánk megszólaltatni.

Google Play

Az Android további érdekessége a Google Play (vagy Play Áruház), korábbi nevén Android Market, ahol több mint 520 000 kategorizált alkalmazást tudunk letölteni a telefonunkra. Vannak köztük ingyenesek és fizetősek is.

A platformról bővebben

Az Android platform abból a célból született, hogy egységes nyílt forrású operációs rendszere legyen a mobil eszközöknek (és itt elsősorban az okostelefon kategóriát kell érteni, mintsem egyszerű mobiltelefonokat). Az elképzelés alapja egy Linux alapú operációs rendszer volt, amelyet úgy alakítanak át, hogy képes legyen problémák nélkül kezelni a mobil eszközök integrált hardvereit (érintőképernyő, WiFi, HSDPA, Bluetooth, stb.). Az első lépéseknél nem volt szó Java nyelvről, azonban a Google 2005 júliusában megvásárolta az Android nevű céget, és új irányt adott a fejlesztésnek: a Linux kernel fölé egy virtuális gép került, amely a felhasználói felület kezeléséért és az alkalmazások futtatásáért felelős.

Ez nem ment egyik napról a másikra, és a Google az első évben igen csöndesen dolgozott, 2007 elején kezdtek kiszivárogni olyan hírek, hogy a Google belép a mobil piacra. Az iparági pletykák végül igaznak bizonyultak, bár sok esetben túlzó állításokat és rémhíreket lehetett olvasni a híroldalakon. 2007. november 5-én az Open Handset Alliance bejelentette az Android platformot, kiknek tagjai között több tucat mobil technológiában érdekelt céget megtalálunk, akik érdekeltek egy szabad és nyílt forrású platform bevezetésében.

Napjainkra az Android platform iránt a mobiltelefon és a Tablet gyártók izgalmát leszámítva nagy érdeklődés mutatkozik a gépjárművek fedélzeti számítógépét és navigációját szállító cégek, illetve az ipari automatizálás irányából is, hiszen minden olyan helyen kényelmes az Android, ahol alapvetően kicsi a kijelző, limitáltak az erőforrások és az adatbevitel nem egérrel és/vagy billentyűzettel történik.

A platform egyszerűnek tűnik, és messziről nézve egyszerű is, vessünk egy pillantást az alábbi ábrára:

Fájl:Android system.png

Mint láthatjuk, a platform alapját a vörös színnel jelölt Linux kernel adja, amely tartalmazza a hardver által kezelendő eszközök meghajtó programjait. Ezeket azon cégek készítik el, amelyek az Android platformot saját készülékükön használni kívánják, hiszen a gyártónál jobban más nem ismerheti a mobil eszközbe integrált perifériákat. Ez a kis méretű kernel adja a memória kezelését, a folyamatok ütemezését és az alacsony fogyasztást elősegítő teljesítmény-kezelést is.

A kernel szolgáltatásait használják a Linux rendszerekben meglévő különféle programkönyvtárak, mint a libc, az SSL vagy az SQLite; ezek C/C++ nyelven vannak megvalósítva, és a Linux kernelen futnak közvetlenül. Részben ezekre épül a Dalvik virtuális gép, amely egyáltalán nem kompatibilis a Sun virtuális gépével, teljesen más az utasítás készlete, és más bináris programot futtat. A Java programok nem egy-egy .class állományba kerülnek fordítás után, hanem egy nagyobb Dalvik Executable formátumba, amelynek kiterjesztése .dex, és általában kisebb, mint a forrásul szolgáló .class állományok mérete, mivel a több Java fájlban megtalálható konstansokat csak egyszer fordítja bele a Dalvik fordító. A virtuális gép más, mint a Java alatti megszokott virtuális gép, vagyis a Java csak mint nyelv jelenik meg!

A kék színnel jelölt részekben már csak Java forrást találunk, amelyet a virtuális gép futtat, s ez adja az Android lényegét: a látható és tapintható operációs rendszert, illetve a futó programokat. A virtuális gép akár teljesen elrejti a Linux által használt fájlrendszert, és csak az Android Runtime által biztosított fájlrendszert láthatjuk.

A kiadott verziók

Az Android 1.0 platform 2008. október 21-én került kiadásra Apache licenc alatt, amely - egy szűk fanatikusokból álló rétegen kívül - nem nyerte el igazán az átlag felhasználók tetszését. A platform stabilitása megfelelő volt ugyan, inkább a használhatósága volt nehézkes, sok esetben pedig a kinézete nem volt megfelelő. A HTC által gyártott G1 is inkább csak koncepció-telefon volt - elősegítendő a fejlesztők munkáját, illetve felkeltendő a cégek érdeklődését, mint használható mobil eszköz.

Verzió	Elnevezés	Kiadás dátuma	API szint	Eloszlás (2013 március 4.)
4.2.x	Jelly Bean	2012 november 13.	17	1.6%
4.1.x	Jelly Bean	2012 július 9.	16	14.9%
4.0.x	Ice Cream Sandwich	2011 december 16.	15	28.6%
3.2	Honeycomb	2011 július 15.	13	0.9%
3.1	Honeycomb	2011 május 10.	12	0.3%
2.3.3–2.3.7	Gingerbread	2011 február 9.	10	44%
2.3–2.3.2	Gingerbread	2010 december 6.	9	0.2%
2.2	Froyo	2010 május 20.	8	7.6%
2.0–2.1	Eclair	2009 október 26.	7	1.9%
1.6	Donut	2009 szeptember 15.	4	0.2%

Android 1.1

Ez a jelentéktelen mértékben elterjedő kiadás 2009. februárban jelent meg, felkerült a G1 telefonokra, sok apró hibát javított, amely az eltelt pár hónap alatt napvilágra került, de az igazán égető problémákra nem adott gyógyírt.

Android 1.5 (Cupcake)

Majd fél évvel az első verzió után jelent meg a 2.6.27 verziójú Linux kernelen alapuló Android platform, amely tucatnyi újítást tartalmazott:

• Videófelvétel lehetősége (korábban csak fotózni lehetett az Androidokkal)
• Videók közvetlenül a YouTube-ra, képek közvetlenül a Picasa-ra való feltöltésének lehetősége
• Új szoftveres billentyűzet szókiegészítő/javító funkcióval
• Bluetooth A2DP támogatás, mely elengedhetetlen a sztereó Bluetooth headsetek használatához
• Automatikus Bluetooth kapcsolódás funkció
• Új widgetek és mappák, melyek még jobbá varázsolták a készenléti képernyőt
• Új animáció a képernyők között
• A copy/paste funkció elérhetővé vált a böngészőben is

Android 1.6 (Donut)

A 2009 szeptemberében megjelenő 1.6 verzió az előző kiadás ráncfelvarrásaként érkezett:

• Továbbfejlesztett Android Market, mely egyszerűbb használatot és több funkciót hozott
• QVGA képernyőfelbontás támogatása
• Integrált fényképező, kamera és galéria interfész
• A galériában már több fotót is ki lehet választani egyszerre, mely megkönnyíti a törlést
• Továbbfejlesztett hangalapú keresés, gyorsabb válaszidővel és mélyebb integrálással a beépített alkalmazásokhoz — ennek köszönhető többek között a hangtárcsázás megléte is
• Továbbfejlesztett kereső: a készenléti képernyőről a weben, a könyvjelzők között, a telefonkönyvben és a hívásnaplóban is lehet keresni
• Új technológiák támogatása: CDMA/EVDO, 802.1x VPN, gesztusok és szövegfelolvasó-motor
• Jelentősen gyorsabb lett a keresőmotor és a kamerát kezelő szoftver

Android 2.0/2.1 (Eclair)

A 2009 októberében kiadásra kerülő 2.0 verzión a Google régebb óta dolgozott, s a változások is mélyebbre hatottak, ami a verziószámból is látszik:

• Jobb hardveres optimalizáció, gyorsabb működés
• Több kijelző felbontás és méret támogatása
• Átalakított kezelőfelület, több beállítási, testreszabási lehetőség
• Új böngésző felület, HTML5 szabvány támogatása
• Új névjegyzék
• Jobb kontrasztú háttérképek
• Fejlettebb Google Maps, gyárilag 3.1.2 verzió
• Microsoft Exchange szinkronizálás támogatása
• Vaku/LED támogatás a kamerához
• Digitális zoom a fényképezőnél
• Multi-touch támogatása
• Továbbfejlesztett, kényelmesebben kezelhető virtuális billentyűzet
• Bluetooth 2.1 támogatás, fájlküldés és egyéb profilokkal
• Live (élő) háttérképek

A 2.0 kiadása után nem sokkal érkezett a 2.0.1 verzió, amely több apró - de bosszantó - hibát javított, illetve 2010. januárban a 2.1 verzió, amely további javításokat hozott az Android világába. Az Eclair legsikeresebb verziója a 2.1 lett, a 2.0 és a 2.0.1 minimálisan terjedt el, az OHA tagok eszközeire csak 2.1 került fel.

Android 2.1 (Eclair) operációs rendszerrel rendelkeznek a Sony Ericsson X8, Samsung Galaxy Spica (GT-I5700), Galaxy 3 (GT-I5800) és Galaxy S (GT-I9000) mobiltelefon modellek és a Motorola Defy (Motorola MB525) Model.

Android 2.2 (Froyo)

2010 májusában mutatta be a Google az I/O fejlesztői konferencián:

• Általános rendszeroptimalizálás, javított memória felhasználás, gyorsabb működés
• JIT integrálás, jobb Java sebesség
• Integrált Chrome V8 Javascript motor a böngészőhöz
• Jobb Exchange támogatás, kibővített funkciókkal
• Új kezdőképernyő, fix parancsikon a menühöz, a névjegyzékhez és a böngészőhöz
• USB internet megosztás (tethering)
• WiFi hotspot funkció
• Teljesen lekapcsolható mobilinternet opció
• Frissített Market alkalmazások, automatikus frissítési lehetőséggel
• Gyors átváltás a billentyűzet nyelvezete és szótárak között
• Hanghívás és névjegy megosztás támogatása Bluetooth-on
• Numerikus és alfanumerikus jelszavak támogatása
• Fájl feltöltési lehetőség a böngészőben
• Animált GIF-ek megjelenítése a böngészőben
• Alkalmazások telepítése külső memóriaegységre
• Adobe Flash 10.1 integrálása

Android 2.3 (Gingerbread)

2010. december 6-án jelentette meg a Google az Android 2.3 Gingerbreadet és vele együtt a Samsunggal közös Nexus S telefont.

• Minimálisan módosított kezelőfelület, bővített beállítási opciók
• Átalakított gyári virtuális billentyűzet, multitouch támogatás
• Új, egy érintéses copy-paste megoldás
• Javított energiagazdálkodás, hosszabb üzemidő
• Optimalizált rendszerkód, még gyorsabb működés
• Extra felbontású (WXGA vagy nagyobb) kijelzők támogatása
• Alkalmazáskezelő
• Internethívás (VoIP) támogatása
• NFC (Near-field Communication) támogatása
• Letöltés kezelő
• Alkalmazások szabad hozzáférése a kamerákhoz
• Új szenzorok (pl. giroszkóp, gravitáció, barométer) támogatása és kezelése
• Natív audio és grafikai hozzáférés az alkalmazásoknak
• Frissített grafikus driver, jobb és gyorsabb OpenGL ES támogatás
• Hangeffektek (basszuskiemelés, ekvalizátor) támogatása
• WebM/VP8 video és AAC, szélessávú AMR audio kezelése
• YAFFS helyett ext4 fájlrendszer használata

Android 3.0 (Honeycomb)

• Teljesen új „holografikus” kezelőfelület, tablethez optimalizált kezelés
• 3 dimenziós főképernyő, új és átformált widgetekkel
• Hardveres 2D gyorsítás
• Renderscript 3D grafikus motor
• Többmagos processzorok támogatása
• Teljes kompatibilitás a korábbi verziókra készült programokkal
• Virtuális rendszer kezelőgombok (nincs szükség hardveres gombokra az eszközön)
• Módosított multi-tasking rendszer
• Átalakított, megnövelt méretű virtuális billentyűzet
• Fejlettebb szövegkijelölés, copy-paste
• Beépített média/fotó transzfer támogatás, közvetlen kapcsolódás digitális kamerákhoz
• USB és Bluetooth külső billentyűzet kezelése
• Javított WiFi hálózat keresés és Bluetooth tethering
• Felújított, kibővített gyári alkalmazások (böngésző, kamera, galéria, névjegyzék, e-mail)

Android 3.1 (Honeycomb)

A 2011. május 10-én napvilágra került verzió jó néhány hiányzó funkciót hozott a rendszerbe.

• Átméretezhető minialkalmazások
• A felhasználó felület fejlesztése
• Sebességbeli optimalizálások
• USB-s kiegészítők támogatása
• USB-s egér és billentyűzet támogatása
• USB-s kontroller és joystick támogatása
• FLAC fájlok lejátszása
• A képernyő lezárása után is megmarad a WiFi-kapcsolat
• A nemrég használt alkalmazások menü görgethető lett
• HTTP proxy támogatás a WiFi AP-k számára

Android 3.2 (Honeycomb)

A 3.2-es verzió 2011. július 15-én debütált a Huawei MediaPad fedélzetén. Bár az újdonságok listája egy kissé szerényebb elődjénél, néhány fontos képesség azért belekerült a kalapba.

• Bővült a támogatott hardverek listája (többek között a kisebb képátlújú kijelzők és a Qulacomm ScO-k is játszanak)
• A külső alkalmazások is elérhetik a memóriakártya tartalmát
• Kisebb felbontású kijelzőre fejlesztett alkalmazások megjelenítése tejes képernyős módban, pixeltöbbszörözéssel
• 720p felbontású televíziók támogatása

Android 3.2.1 (Honeycomb)

A 3.2.1-es verzió 2011. szempember 21. óta elérhető, a frissítés az alábbiakat tartalmazta:

• Biztonsági, stabilitás-beli és WiFi-vel kapcsolatos fejlesztések
• Frissített Android Market és Google Books alkalmazás
• A beágyazott Flash-kezelés javítása a böngészőben
• Kínai írásfelismerés javítása

Android 4.0 (Ice Cream Sandwich)

2011. október 19-én jelent meg a Samsunggal közös Google Galaxy Nexus telefonon.

• Sebesség- és teljesítménybeli optimalizálások
• A felhasználói felület megjelenítése hardveres gyorsítást kapott
• Android Beam: NFC-alapú adatcserére
• Beépített képszerkesztő
• A gyakran használt alkalmazások egy külön menüt kaptak
• People alkalmazás a névjegyzék helyett
• A fizikai gombokat virtuális billentyűkre cserélték
• Alkalmazások indítása a képernyőzárról
• Átméretezhető minialkalmazások
• Az értesítéseket egyenként is kitörölhetjük
• WiFi Direct támogatás
• Új mappa létrehozása az ikonok egymásra mozgatásával, drag-and-drop alapon
• Megújult a minialkalmazások kezelőfelülete
• A böngésző egyszerre 16 oldalt nyitva tud tartani
• A weboldalakat elmenthetjük, így később internetkapcsolat nélkül is megtekinthetőek
• A közösségi szolgáltatások integrálása a névjegyzékbe, nagy felbontású fotókkal és státuszfrissítésekkel
• A Gmail szoftver kiegészült egy kapcsolat nélküli keresővel
• A Gmail üzenetei között oldalirányú gesztusokkal mozoghatunk
• Képernyőfotó készítése a hangerő-csökkentő és a ki- és bekapcsoló gomb együttes lenyomásával
• A hangposta (visual voicemail) alkalmazásban lehetőség van az üzenetek felgyorsítására és lassítására
• A galéria immár helyszín és szereplők alapján csoportosít
• Javultak a vágólapra másolás és beillesztés funkciók
• Megjelent a valós idejű speech to text, azaz hang alapú szövegbevitel
• A képernyő feloldása arcfelismerés-alapon
• Lecserélt betűtípus
• Kétujjas nagyítás a naptárban
• A böngésző könyvjelzőinek szinkronizálása az asztali Chrome alkalmazással
• A Beállítások menüben megjelent az adatforgalom monitorozása
• Bezárhatjuk a háttérben adatforgalmat lebonyolító programokat
• Fejlesztett kameraszoftver késleltetés nélküli expozícióval
• Panorámafotók készítése
• Javult a virtuális billentyűzet hibajavító rutinja
• Zoomolás videófelvétel közben
• Gyorsított felvétel készítése
• 1080p felbontású videók felvétele

Android 4.1 (Jelly Bean)

• A felhasználói felület animálásának folyamatossága rengeteget javult a tripla bufferelést használó Projekt Butter algoritmusnak köszönhetően, a rendszer mindig másodpercenként 60 képkockás sebességgel renderel, az újrarajzolást ott kezdi, ahol a felhasználó megérintette a képernyőt.
• Kibővített értesítések: az értesítések immár nagyítható formában jelennek meg, opcionális interaktív elemekkel megspékelve.
• Javult a programok frissítése: a Smart Update segítségével immár nincs szükség a teljes fájl letöltésére, csupán a megváltozott részeket cseréli ki a rendszer.
• Megjelent a Google Now, egy angolul tudó hang alapú asszisztensprogram.
• Az NFC alapú Beam immár fényképek és videók átvitelére is alkalmas, illetve hangfalakat is párosíthatunk a mobilkészülékkel Beam-alapon.
• Megváltozott a keresés felhasználói felülete. A találatokat immár egy úgynevezett knowledge graph (magyarul tudás gráf) jeleníti meg, interaktív lehetőségekkel kiegészítve azokat.
• Immár alapértelmezett lesz a Chrome böngésző.
• A főképernyő rendezgetésekor az ikonok félreugranak az útból, a minialkalmazások átméreteződnek aktuális helynek megfelelően.
• A kameraszoftverben egy vízszintes ujjmozdulattal húzhatjuk elő az előző fotókat, egy kétujjas gesztussal pedig diasorrá változtathatjuk az interfészt.
• Megváltozott a képernyőzár grafikája, a fényképező és a feloldás mellett immár a hang alapú keresést is elindíthatjuk innen.
• A Maps immár adatkapcsolat nélkül is használható a megfelelő térképrészletek letöltése után.
• Támogatottság vakok számára.
• Javult a prediktív szövegbevitel mögötti algoritmus.
• Bővült az elérhető billentyűzetek száma: a perzsa, indiai és thai nyelv is választható, továbbá új arab és héber kiosztás is elérhető.
• A hangfelismerés alapú szövegbevitel internetkapcsolat nélkül is használható.
• Javult a hang alapú keresés mögötti algoritmus hatékonysága.
• Megjelent az alkalmazástitkosítás, azaz az App Encryption: a fizetős programokat egy készülék-specifikus kulccsal titkosítják az illetéktelen felhasználást megelőzendő. Mindez automatikusan, a fejlesztő és a felhasználó számára transzparens módon megy végbe.
• A Play Áruházban immár elektronikus magazinokat és sorozatepizódokat is be lehet szerezni, a filmeket a kölcsönzés mellett meg is lehet vásárolni. Mindez Magyarországon jelenleg nem elérhető.
• Frissült a Google Plus alkalmazás.

Android 4.1.2 (Jelly Bean)

A 4.1.2-es verzió 2012. október 9-én látta meg a napvilágot, első körben csak a Nexus 7 táblagépekre volt elérhető. A frissítés apróbb dolgokat tartalmaz:

• A Nexus 7 táblagép főképernyője immár fektetett orientációban is használható.
• Teljesítménybeli javítások, optimalizálások.
• Apró hibák javítása.
• Az értesítéseket immár egy ujjal is ki lehet nyitni.

Android 4.2 (Jelly Bean)

• Vezeték nélküli kijelzőtükrözés a Miracast-szabvány támogatásával.
• Megjelent a photo sphere funkció, mellyel gömbpanoráma-képeket lehet készíteni.
• Átrajzolták a kamera UI-t.
• A képernyőzár több oldalassá vált, melyekre minialkalmazásokat lehet pakolni.
• Megjelent a DayDream névre hallgató képernyőkímélő.
• A kijelző tetejéről két ujjal lehúzható panelen bárhonnan elérhetőek a gyorsbeállítások.
• Táblagépen több felhasználói fiókot is létre lehet hozni.
• Támogatás vakok és gyengén látók számára: nagyító és szövegfelolvasó funkciókkal bővült a rendszer.
• A virtuális billentyűzet Swype-szerű beviteli módot kapott, ez a gesture typing.
• Új felhasználói felületet, valamint stopper, időzítő és világóra funkciókat kapott az óra alkalmazás.
• Új kártyák jelentek meg a Google Now-ban.
• A Gmail alkalmazásban immár nagyíthatóak a szövegek.
• A Google Now hang alapú asszisztense új parancsokat képes kezelni.

Az Oracle és az Android

2010. augusztus 12-én egy sajtóközleményben a Oracle bejelentette, hogy pert indít a Google ellen, amiért megsértették a szellemi tulajdonjogát az Android operációs rendszerben használt Java-val. Az ok: „Az Android kifejlesztése során a Google tudatosan többször is megsértette az Oracle szellemi jogát a Java használatával“. A per 2012. április 16-án vette kezdetét a San Francisco-i szövetségi bíróságon, ahol is az Oracle egymilliárd dollár értékű kártérítést igényel, ill. az Android terjesztésének felfüggesztését kéri mindaddig, amíg nem tudnak megállapodni a Google-vel a licencfeltételekről.

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Android (operációs rendszer) témájú médiaállományokat.

• Az Android hivatalos weboldala
  • Android Open Source Project
  • Android Play Áruház
  • Androidos lapszemle
  • Androidinfo.hu
  • Android hírek magyarul
  • Nagy android téma