„Réz(II)-szulfid” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: sr:Bakar monosulfid |
|||
| 55. sor: | 55. sor: | ||
[[Kategória:Szervetlen rézvegyületek]] |
[[Kategória:Szervetlen rézvegyületek]] |
||
[[Kategória:Szervetlen kénvegyületek]] |
[[Kategória:Szervetlen kénvegyületek]] |
||
[[en:Copper monosulfide]] |
|||
[[cs:Sulfid měďnatý]] |
|||
[[de:Kupfer(II)-sulfid]] |
|||
[[fa:مونوسولفید مس]] |
|||
[[fr:Monosulfure de cuivre]] |
|||
[[nl:Koper(II)sulfide]] |
|||
[[pl:Siarczek miedzi(II)]] |
|||
[[ru:Сульфид меди(II)]] |
|||
[[sr:Bakar monosulfid]] |
|||
[[zh:硫化銅]] |
|||
A lap 2013. március 9., 22:13-kori változata
| Réz(II)-szulfid | |
sulfid-2.jpg) Réz(II)-szulfid egy kémcsőben | |
-sulfid.png) A réz(II)-szulfid kristályszerkezete | |
| IUPAC-név | Réz-monoszulfid |
| Más nevek | covellin (kovellin), réz(II)-szulfid |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 1317-40-4 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | CuS |
| Moláris tömeg | 95,61 g/mol |
| Megjelenés | fekete színű por[1] |
| Sűrűség | 4,6 g/cm3, 25 °C[1] |
| Olvadáspont | 103 °C[1] |
| Forráspont | 220 °C (elbomlik)[1] |
| Oldhatóság (vízben) | gyakorlatilag oldhatatlan<[1] |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Nincsenek veszélyességi szimbólumok[1] |
| R mondatok | Nincs R-mondat[1] |
| S mondatok | Nincs S-mondat[1] |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
A réz(II)-szulfid egy szervetlen vegyület, amelynek a képlete CuS. Fekete színű por. Vízben gyakorlatilag oldhatatlan, oldhatósági szorzata körülbelül 10-36. Az elektromos áramot vezeti.
Kémiai tulajdonságai
Vízben nem oldódik, de ha tömény salétromsavval főzik, feloldható. Lúgok sem oldják. Hevítés hatására elbomlik, réz(II)-oxid keletkezik és kén-dioxid fejlődik.
Előfordulása a természetben
A természetben megtalálható ásványként, ennek neve covellin (vagy kovellin, rézindigó). Ez az ásvány hatszöges szerkezetű, sötétkék színű kristályokat alkot. Viszonylag gyakori ásvány.
Előállítása
A réz(II)-szulfid mesterségesen előállítható, ha rézsók oldatához kén-hidrogént vagy vízben oldódó szulfidokat adnak. Ekkor fekete színű csapadékként válik ki. Előállítható száraz úton is, ekkor megolvasztott kénhez rézforgácsot adnak.
Felhasználása
A réz(II)-szulfidot pigmentként használják olajfestékek készítésekor. Rezet is előállítanak belőle.
Források
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Nyilasi János: Szervetlen kémia