„Palatalizáció” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
EmausBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.2+) (Bot: következő hozzáadása: mk:Палатализација
Addbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 32 interwiki link migrálva a Wikidata d:q207874 adatába
13. sor: 13. sor:
[[Kategória:Beszédhangok képzésmódja]]
[[Kategória:Beszédhangok képzésmódja]]
[[Kategória:Történeti nyelvészet]]
[[Kategória:Történeti nyelvészet]]

[[en:Palatalization]]
[[af:Palatalisasie]]
[[als:Palatalisierung]]
[[be:Палаталізацыя]]
[[br:Staonekadur]]
[[ca:Palatalització]]
[[cs:Palatalizace]]
[[csb:Palatalizacjô]]
[[de:Palatalisierung]]
[[es:Palatalización]]
[[fi:Liudennus]]
[[fr:Palatalisation]]
[[he:עיצורים מחונככים]]
[[hr:Palatalizacija]]
[[it:Palatalizzazione]]
[[ja:口蓋化]]
[[ka:პალატალიზაცია]]
[[ko:구개음화]]
[[li:Palatalisatie]]
[[mk:Палатализација]]
[[nl:Palatalisatie]]
[[nn:Palatalisering]]
[[no:Palatalisering]]
[[pl:Palatalizacja]]
[[pt:Palatalização]]
[[ro:Palatalizare]]
[[ru:Палатализация]]
[[sk:Palatalizácia]]
[[sr:Палатализација у новоштокавским дијалектима]]
[[sv:Palatalisering]]
[[uk:Палаталізація]]
[[zh:顎音化]]

A lap 2013. március 9., 04:55-kori változata

A palatalizáció (a latin palatum „íny” szóból), másképp jésítés vagy lágyítás olyan mássalhangzó-képzésmód, illetve az így létrejött mássalhangzó, amelynél a nyelvhát felduzzad a szájpadlás középső része felé az eredeti mássalhangzó szokásos képzésével egyidejűleg, tehát az eredeti mássalhangzót mondhatni egy j hanggal együtt ejtjük. E képzési mód számos nyelvben megtalálható, de különösképpen a szláv nyelvek sajátossága. Megvolt az uráli alapnyelvben is, azonban a magyarban nem maradt fenn (a ly betű ilyen hang emlékét őrzi, amelyet még ejtenek néhány nyelvjárásban).

A palatalizáció a késői latinban is végbement, ezért kezdték el az eredetileg minden helyzetben k-nak hangzó c és g-nek hangzó g betűket magas magánhangzók – e és i – előtt és hatására kj-nak és gj-nek ejteni, aminek következtében ebben a hangkörnyezetben később elöl képzett hangokká (cs/dzs, c~dz~sz/zs stb.) alakultak. Az újlatin nyelvekben a jésítés még tovább folytatódott, és több mássalhangzóra, illetve mássalhangzó-kapcsolatra is kiterjedt; különösképpen jellemző ez az iberoromán nyelvekre.

Tágabb értelemben a palatalizáció valamely mássalhangzó palatális hanggá alakulását is jelenti, például a latin multusspanyol mucho (multus > *[mujtu] > *[mujtjo] > [muʧo]).

A palatalizált mássalhangzó nem tévesztendő össze a palatális mássalhangzóval. Míg az első esetben az eredeti mássalhangzó képzésével egyidejűleg a nyelv a szájpadlás felé felduzzad (mintha egyszerre egy j-t is ejtenénk), addig a másodiknál maga a képzés helye a palatum, vagyis a szájpadlás teteje. A veláris k hang a király szóban például palatalizált (azaz képzési helye kissé előretolódik), míg a kakukk szóban nem történik palatalizáció; a tyúk szó ty-je ezzel szemben palatális mássalhangzó. (A palatális mássalhangzók kialakulását viszont – értelemszerűen – okozhatja egy előzetes palatalizáció.)

Forrás

  • A világ nyelvei. Fodor István főszerk. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1999. ISBN 9630575973  
  • José Enrique Gargallo Gil, Maria Reina Bastardas: Manual de lingüística románica, Ariel Lingüística, Barcelona, 2007.