„Palatalizáció” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.2+) (Bot: következő hozzáadása: mk:Палатализација |
|||
13. sor: | 13. sor: | ||
[[Kategória:Beszédhangok képzésmódja]] |
[[Kategória:Beszédhangok képzésmódja]] |
||
[[Kategória:Történeti nyelvészet]] |
[[Kategória:Történeti nyelvészet]] |
||
[[en:Palatalization]] |
|||
[[af:Palatalisasie]] |
|||
[[als:Palatalisierung]] |
|||
[[be:Палаталізацыя]] |
|||
[[br:Staonekadur]] |
|||
[[ca:Palatalització]] |
|||
[[cs:Palatalizace]] |
|||
[[csb:Palatalizacjô]] |
|||
[[de:Palatalisierung]] |
|||
[[es:Palatalización]] |
|||
[[fi:Liudennus]] |
|||
[[fr:Palatalisation]] |
|||
[[he:עיצורים מחונככים]] |
|||
[[hr:Palatalizacija]] |
|||
[[it:Palatalizzazione]] |
|||
[[ja:口蓋化]] |
|||
[[ka:პალატალიზაცია]] |
|||
[[ko:구개음화]] |
|||
[[li:Palatalisatie]] |
|||
[[mk:Палатализација]] |
|||
[[nl:Palatalisatie]] |
|||
[[nn:Palatalisering]] |
|||
[[no:Palatalisering]] |
|||
[[pl:Palatalizacja]] |
|||
[[pt:Palatalização]] |
|||
[[ro:Palatalizare]] |
|||
[[ru:Палатализация]] |
|||
[[sk:Palatalizácia]] |
|||
[[sr:Палатализација у новоштокавским дијалектима]] |
|||
[[sv:Palatalisering]] |
|||
[[uk:Палаталізація]] |
|||
[[zh:顎音化]] |
A lap 2013. március 9., 04:55-kori változata
A palatalizáció (a latin palatum „íny” szóból), másképp jésítés vagy lágyítás olyan mássalhangzó-képzésmód, illetve az így létrejött mássalhangzó, amelynél a nyelvhát felduzzad a szájpadlás középső része felé az eredeti mássalhangzó szokásos képzésével egyidejűleg, tehát az eredeti mássalhangzót mondhatni egy j hanggal együtt ejtjük. E képzési mód számos nyelvben megtalálható, de különösképpen a szláv nyelvek sajátossága. Megvolt az uráli alapnyelvben is, azonban a magyarban nem maradt fenn (a ly betű ilyen hang emlékét őrzi, amelyet még ejtenek néhány nyelvjárásban).
A palatalizáció a késői latinban is végbement, ezért kezdték el az eredetileg minden helyzetben k-nak hangzó c és g-nek hangzó g betűket magas magánhangzók – e és i – előtt és hatására kj-nak és gj-nek ejteni, aminek következtében ebben a hangkörnyezetben később elöl képzett hangokká (cs/dzs, c~dz~sz/zs stb.) alakultak. Az újlatin nyelvekben a jésítés még tovább folytatódott, és több mássalhangzóra, illetve mássalhangzó-kapcsolatra is kiterjedt; különösképpen jellemző ez az iberoromán nyelvekre.
Tágabb értelemben a palatalizáció valamely mássalhangzó palatális hanggá alakulását is jelenti, például a latin multus → spanyol mucho (multus > *[mujtu] > *[mujtjo] > [muʧo]).
A palatalizált mássalhangzó nem tévesztendő össze a palatális mássalhangzóval. Míg az első esetben az eredeti mássalhangzó képzésével egyidejűleg a nyelv a szájpadlás felé felduzzad (mintha egyszerre egy j-t is ejtenénk), addig a másodiknál maga a képzés helye a palatum, vagyis a szájpadlás teteje. A veláris k hang a király szóban például palatalizált (azaz képzési helye kissé előretolódik), míg a kakukk szóban nem történik palatalizáció; a tyúk szó ty-je ezzel szemben palatális mássalhangzó. (A palatális mássalhangzók kialakulását viszont – értelemszerűen – okozhatja egy előzetes palatalizáció.)
Forrás
- A világ nyelvei. Fodor István főszerk. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1999. ISBN 9630575973
- José Enrique Gargallo Gil, Maria Reina Bastardas: Manual de lingüística románica, Ariel Lingüística, Barcelona, 2007.