„Dénes Tamás (sportújságíró)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
4. sor: 4. sor:
Élete: Iskoláit a budapesti Szinyei Mere Pál Általános Iskola és Gimnáziumban végezte, majd az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett doktori címet.
Élete: Iskoláit a budapesti Szinyei Mere Pál Általános Iskola és Gimnáziumban végezte, majd az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett doktori címet.
1987 óta sportújságíróként dolgozik, előbb a Képes Sport munkatársa volt, majd a következő év elején a sportnapilaphoz, akkori nevén a Népsporthoz került. Végigjárva a ranglétrát rovatvezetőként, szerkesztőként, közben olvasószerkesztőként, majd 1999-től a Nemzeti Sport főszerkesztőjeként dolgozott. 2000-ben alapító főszerkesztője volt az A Színes Sport című napilapnak, a magyar sportsajtó történetében egyedüliként mondhatja el magáról, hogy két sportnapilap főszerkesztői posztját is betöltötte. 2001 óta egyebek mellett a Reggel című napilap, a SZTÁR Sport, a 6:3 Futballmagazin, majd a Vasárnap Reggel futballszakírójaként vagy sportszerkesztőjeként dolgozott, illetve dolgozik. Az InfoRádió sportszerkesztője.
1987 óta sportújságíróként dolgozik, előbb a Képes Sport munkatársa volt, majd a következő év elején a sportnapilaphoz, akkori nevén a Népsporthoz került. Végigjárva a ranglétrát rovatvezetőként, szerkesztőként, közben olvasószerkesztőként, majd 1999-től a Nemzeti Sport főszerkesztőjeként dolgozott. 2000-ben alapító főszerkesztője volt az A Színes Sport című napilapnak, a magyar sportsajtó történetében egyedüliként mondhatja el magáról, hogy két sportnapilap főszerkesztői posztját is betöltötte. 2001 óta egyebek mellett a Reggel című napilap, a SZTÁR Sport, a 6:3 Futballmagazin, majd a Vasárnap Reggel futballszakírójaként vagy sportszerkesztőjeként dolgozott, illetve dolgozik. Az InfoRádió sportszerkesztője.
1993-ban jelent meg első könyve, a Milan, amely az AC Milan csapatát mutatta be. Azóta több mint ötven futballtárgyú könyv szerzője, illetve társszerzője volt. Munkái közül kiemelkedik a brazil labdarúgás történetéről írt Nagy Brazil Futballkönyv, a Peterdi Pállal, Rochy Zoltánnal és Selmeci Józseffel közösen jegyzett Kalandozó magyar labdarúgók, valamint a Sándor Mihállyal együtt írt Futballtörténelmi lecke – nem csak fiúknak című kötet. Ugyancsak Sándor Mihállyal közösen írta a Baj-nok-csa-pat! című könyvet, amely 2012-ben megkapta a Magyar Sportújságírók Szövetsége nívódíját. Az utóbbi években a nemzetközi futballról a magyar labdarúgás történetére fókuszál, ezt jelzi két további, egyaránt Hegyi Ivánnal és Lakat T. Károllyal közösen írt könyv megjelenése (Királyok, hercegek, grófok, valamint Válogatott gyűjtemény) is. Sorozatai közül nagy népszerűségnek örvendtek a labdarúgó-világbajnokságok, illetve Európa-bajnokságok előtt Rochy Zotánnal összeállított, 1994 és 2008 között kétévente megjelent soros „kalauzok”, valamint labdarúgókról szóló életrajzai, amelyben például Ronaldo, Zinedine Zidane és David Beckham pályafutását mutatta be. Úttörőnek számítottak Magyarországon a [[AC Milan|Milan]] után a [[Manchester United]]ről, a [[Real Madridról]], a [[Bayern München]]ről és az [[Arsenal]]ról írt – klubtörténeti könyvei.
1993-ban jelent meg első könyve, a Milan, amely az AC Milan csapatát mutatta be. Azóta több mint ötven futballtárgyú könyv szerzője, illetve társszerzője volt. Munkái közül kiemelkedik a brazil labdarúgás történetéről írt Nagy Brazil Futballkönyv, a Peterdi Pállal, Rochy Zoltánnal és Selmeci Józseffel közösen jegyzett Kalandozó magyar labdarúgók, valamint a Sándor Mihállyal együtt írt Futballtörténelmi lecke – nem csak fiúknak című kötet. Ugyancsak Sándor Mihállyal közösen írta a Baj-nok-csa-pat! című könyvet, amely 2012-ben megkapta a Magyar Sportújságírók Szövetsége nívódíját. Az utóbbi években a nemzetközi futballról a magyar labdarúgás történetére fókuszál, ezt jelzi két további, egyaránt Hegyi Ivánnal és Lakat T. Károllyal közösen írt könyv megjelenése (Királyok, hercegek, grófok, valamint Válogatott gyűjtemény) is. Sorozatai közül nagy népszerűségnek örvendtek a labdarúgó-világbajnokságok, illetve Európa-bajnokságok előtt [[Rochy Zotán]]nal összeállított, [[1994]] és [[2008]] között kétévente megjelent soros „kalauzok”, valamint labdarúgókról szóló életrajzai, amelyben például [[Ronaldo]], [[Zinedine Zidane]] és [[David Beckham]] pályafutását mutatta be. Úttörőnek számítottak Magyarországon a [[AC Milan|Milan]] után a [[Manchester United]]ről, a [[Real Madrid]]ról, a [[Bayern München]]ről és az [[Arsenal]]ról írt – klubtörténeti könyvei.
[[1992]] és [[2008]] között minden [[labdarúgó-világbajnokság]], illetve [[Labdarúró-Európa-bajnokság|Európa-bajnokság]] idején a helyszínről tudósította olvasóit, illetve hallgatóit. Dolgozott az 1996-os atlantai olimpián, valamint tudósított az 1993-as US Cupról, az 1995-ös Copa Américáról, s a 2004-es Afrika Kupáról. Munkája során több mint ötven országban járva nézett és tudósított labdarúgó-mérkőzéseket. 1988 óta a [[European Football Yearbook]] magyarországi munkatársa.
[[1992]] és [[2008]] között minden [[labdarúgó-világbajnokság]], illetve [[Labdarúgó-Európa-bajnokság|Európa-bajnokság]] idején a helyszínről tudósította olvasóit, illetve hallgatóit. Dolgozott az 1996-os atlantai olimpián, valamint tudósított az 1993-as [[US Cup]]ról, az [[1995-ös Copa América|1995-ös Copa Américáról]], s a 2004-es Afrika Kupáról. Munkája során több mint ötven országban járva nézett és tudósított labdarúgó-mérkőzéseket. 1988 óta a [[European Football Yearbook]] magyarországi munkatársa.



== Díjai, elismerései ==
== Díjai, elismerései ==

A lap 2013. február 16., 09:49-kori változata

Dénes Tamás (Budapest, 1963. február 8. – ) magyar sportújságíró, futballtörténész. Ikertestvére, Dénes András sportújságíró, sportvezető.

Élete

Élete: Iskoláit a budapesti Szinyei Mere Pál Általános Iskola és Gimnáziumban végezte, majd az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett doktori címet. 1987 óta sportújságíróként dolgozik, előbb a Képes Sport munkatársa volt, majd a következő év elején a sportnapilaphoz, akkori nevén a Népsporthoz került. Végigjárva a ranglétrát rovatvezetőként, szerkesztőként, közben olvasószerkesztőként, majd 1999-től a Nemzeti Sport főszerkesztőjeként dolgozott. 2000-ben alapító főszerkesztője volt az A Színes Sport című napilapnak, a magyar sportsajtó történetében egyedüliként mondhatja el magáról, hogy két sportnapilap főszerkesztői posztját is betöltötte. 2001 óta egyebek mellett a Reggel című napilap, a SZTÁR Sport, a 6:3 Futballmagazin, majd a Vasárnap Reggel futballszakírójaként vagy sportszerkesztőjeként dolgozott, illetve dolgozik. Az InfoRádió sportszerkesztője. 1993-ban jelent meg első könyve, a Milan, amely az AC Milan csapatát mutatta be. Azóta több mint ötven futballtárgyú könyv szerzője, illetve társszerzője volt. Munkái közül kiemelkedik a brazil labdarúgás történetéről írt Nagy Brazil Futballkönyv, a Peterdi Pállal, Rochy Zoltánnal és Selmeci Józseffel közösen jegyzett Kalandozó magyar labdarúgók, valamint a Sándor Mihállyal együtt írt Futballtörténelmi lecke – nem csak fiúknak című kötet. Ugyancsak Sándor Mihállyal közösen írta a Baj-nok-csa-pat! című könyvet, amely 2012-ben megkapta a Magyar Sportújságírók Szövetsége nívódíját. Az utóbbi években a nemzetközi futballról a magyar labdarúgás történetére fókuszál, ezt jelzi két további, egyaránt Hegyi Ivánnal és Lakat T. Károllyal közösen írt könyv megjelenése (Királyok, hercegek, grófok, valamint Válogatott gyűjtemény) is. Sorozatai közül nagy népszerűségnek örvendtek a labdarúgó-világbajnokságok, illetve Európa-bajnokságok előtt Rochy Zotánnal összeállított, 1994 és 2008 között kétévente megjelent soros „kalauzok”, valamint labdarúgókról szóló életrajzai, amelyben például Ronaldo, Zinedine Zidane és David Beckham pályafutását mutatta be. Úttörőnek számítottak Magyarországon a Milan után a Manchester Unitedről, a Real Madridról, a Bayern Münchenről és az Arsenalról írt – klubtörténeti könyvei. 1992 és 2008 között minden labdarúgó-világbajnokság, illetve Európa-bajnokság idején a helyszínről tudósította olvasóit, illetve hallgatóit. Dolgozott az 1996-os atlantai olimpián, valamint tudósított az 1993-as US Cupról, az 1995-ös Copa Américáról, s a 2004-es Afrika Kupáról. Munkája során több mint ötven országban járva nézett és tudósított labdarúgó-mérkőzéseket. 1988 óta a European Football Yearbook magyarországi munkatársa.

Díjai, elismerései

1996-ban a Sportújságírás Világnapja alkalmából elismerésben részesült.

2008-ban a Magyar Sportújságírók Szövetsége Feleki László-díjjal ismerte el szakmai munkásságát.

Főbb művei

  • VB kalauz 2002. A XVII. Labdarúgó Világbajnokság könyve, Poligráf Kiadó ISBN 9638585552 (Rochy Zoltánnal)
  • VB kalauz 2006. A XVIII. labdarúgó világbajnokság könyve, Poligráf Kiadó ISBN 9638634537 (Rochy Zoltánnal)
  • Bírókirályok (Avagy a síp művészei), Mécs László Kiadó 1997 ISBN 963-79-74-33-4 (Pongrácz Györggyel)
  • Sztárparádé, Viktória Kiadó ISBN 9789632063454 (Mácsik Viktorral)
  • Az aranylabda csillagai
  • A futballvilág nagyvárosai (Mácsik Viktorral)
  • EB Kalauz 2000 (Rochy Zoltánnal)
  • EB Kalauz 2004 (Rochy Zoltánnal)

Források