„Simon Magda” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Simon Magda
 
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
5. sor: 5. sor:
Szülővárosában érettségizett; az [[1930-as évek]] elejétől újságíró a [[Brassói Lapok (napilap)|Brassói Lapoknál]], 1936-tól a [[Nagyváradi Napló]]nál. 1944 júniusában Nagyváradról [[Auschwitzi koncentrációs tábor|Auschwitzba]] deportálták. 1945-ben tért haza, a következő évben újrakezdte újságírói pályáját, előbb a nagyváradi [[Fáklya (napilap)|Fáklyánál]], majd a [[Romániai Magyar Szó]] nagyváradi tudósítójaként.
Szülővárosában érettségizett; az [[1930-as évek]] elejétől újságíró a [[Brassói Lapok (napilap)|Brassói Lapoknál]], 1936-tól a [[Nagyváradi Napló]]nál. 1944 júniusában Nagyváradról [[Auschwitzi koncentrációs tábor|Auschwitzba]] deportálták. 1945-ben tért haza, a következő évben újrakezdte újságírói pályáját, előbb a nagyváradi [[Fáklya (napilap)|Fáklyánál]], majd a [[Romániai Magyar Szó]] nagyváradi tudósítójaként.


Noha a Brassói Lapok hasábjain költőként jelentkezett, a későbbiek során irodalomkritikáival és megrázó hitelességű dokumentumriportjaival szerzett országos hírnevet. A falvak nincstelenjei, a paraszti lét sorsfordulói és [[Ady Endre|Ady]] nagyváradi éveinek kutatása álltak érdeklődésének középpontjában. A sok évi barangolásai során szerzett élmények, benyomások szolgáltak olvasmányos [[riport]]regényei és [[színpad]]i művei forrásául is. Számos falusi tárgyú jelenetet írt műkedvelő színjátszók számára.
Noha a Brassói Lapok hasábjain költőként jelentkezett, a későbbiek során irodalomkritikáival és megrázó hitelességű dokumentumriportjaival szerzett országos hírnevet. A falvak nincstelenjei, a paraszti lét sorsfordulói és [[Ady Endre|Ady]] nagyváradi éveinek kutatása álltak érdeklődésének középpontjában. A sok évi barangolásai során szerzett élmények, benyomások szolgáltak olvasmányos [[riport]]regényei és [[dráma|színpad]]i művei forrásául is. Számos falusi tárgyú jelenetet írt műkedvelő színjátszók számára.


== Művei ==
== Művei ==

A lap 2013. február 10., 12:25-kori változata

Simon Magda (Szatmárnémeti, 1908. július 20.Bukarest, 1968. március 7.) erdélyi magyar író, újságíró.

Életútja

Szülővárosában érettségizett; az 1930-as évek elejétől újságíró a Brassói Lapoknál, 1936-tól a Nagyváradi Naplónál. 1944 júniusában Nagyváradról Auschwitzba deportálták. 1945-ben tért haza, a következő évben újrakezdte újságírói pályáját, előbb a nagyváradi Fáklyánál, majd a Romániai Magyar Szó nagyváradi tudósítójaként.

Noha a Brassói Lapok hasábjain költőként jelentkezett, a későbbiek során irodalomkritikáival és megrázó hitelességű dokumentumriportjaival szerzett országos hírnevet. A falvak nincstelenjei, a paraszti lét sorsfordulói és Ady nagyváradi éveinek kutatása álltak érdeklődésének középpontjában. A sok évi barangolásai során szerzett élmények, benyomások szolgáltak olvasmányos riportregényei és színpadi művei forrásául is. Számos falusi tárgyú jelenetet írt műkedvelő színjátszók számára.

Művei

  • Fordul a világ Érolaszin (riport, Bukarest, 1949);
  • Tanyai lelkek (riportkötet, Bukarest, 1956; 2. kiad. Csehi Gyula bevezető tanulmányával, Bukarest, 1968. Romániai Magyar Írók);
  • Borsi krónika (riportkötet, Marosvásárhely, 1959);
  • Megbékülés (színmű, Bukarest, 1960);
  • Százházas lakodalom (színmű, Bukarest, 1960);
  • Jégverés (jelenet, Bukarest, 1962);
  • A nagy futószalagon. Riport a halálról (Bukarest, 1967; románul: Pe marea bandă rulantă. Bukarest, 1969);
  • Cselédkenyéren (kisregény, Bukarest, 1968);
  • Váradi harangok (válogatott írások, Bukarest, 1975. Romániai Magyar Írók).

Források

További információk

  • Csehi Gyula: Tanyai lelkek. Igaz Szó, 1957. I. 594.
  • Könczei Ádám: Százházas lakodalom. Korunk, 1959/7–8.
  • Izsák József: Borsi krónika. Igaz Szó, 1960. I. 318.
  • Huszár Sándor: Az író asztalánál Simon Magdával. Utunk, 1968/44. Újraközölve: Az író asztalánál. Bukarest, 1969. 319–327.
  • Marosi Péter: Elment Simon Magda. Utunk, 1968/ 11.
  • Méliusz József: Egy csokor szegfűt Simon Magdának. Előre, 1968. augusztus 10.
  • Sőni Pál: A nagy futószalagon. Utunk, 1968/7.
  • Kovács János: A riport életereje. Utunk, 1969/1.
  • Dános Miklós: Öt éve halt meg Simon Magda. A Hét, 1974/12.
  • Majtényi Erik: Kései riport a riporterről. Újraközölve: M. E.: Visszajátszás. Bukarest, 1981. 95–96.
  • Varga Gábor: Emlékezés a bélyeges seregre. Utunk, 1988/10.