„Simon Magda” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Simon Magda |
|||
5. sor: | 5. sor: | ||
Szülővárosában érettségizett; az [[1930-as évek]] elejétől újságíró a [[Brassói Lapok (napilap)|Brassói Lapoknál]], 1936-tól a [[Nagyváradi Napló]]nál. 1944 júniusában Nagyváradról [[Auschwitzi koncentrációs tábor|Auschwitzba]] deportálták. 1945-ben tért haza, a következő évben újrakezdte újságírói pályáját, előbb a nagyváradi [[Fáklya (napilap)|Fáklyánál]], majd a [[Romániai Magyar Szó]] nagyváradi tudósítójaként. |
Szülővárosában érettségizett; az [[1930-as évek]] elejétől újságíró a [[Brassói Lapok (napilap)|Brassói Lapoknál]], 1936-tól a [[Nagyváradi Napló]]nál. 1944 júniusában Nagyváradról [[Auschwitzi koncentrációs tábor|Auschwitzba]] deportálták. 1945-ben tért haza, a következő évben újrakezdte újságírói pályáját, előbb a nagyváradi [[Fáklya (napilap)|Fáklyánál]], majd a [[Romániai Magyar Szó]] nagyváradi tudósítójaként. |
||
Noha a Brassói Lapok hasábjain költőként jelentkezett, a későbbiek során irodalomkritikáival és megrázó hitelességű dokumentumriportjaival szerzett országos hírnevet. A falvak nincstelenjei, a paraszti lét sorsfordulói és [[Ady Endre|Ady]] nagyváradi éveinek kutatása álltak érdeklődésének középpontjában. A sok évi barangolásai során szerzett élmények, benyomások szolgáltak olvasmányos [[riport]]regényei és [[színpad]]i művei forrásául is. Számos falusi tárgyú jelenetet írt műkedvelő színjátszók számára. |
Noha a Brassói Lapok hasábjain költőként jelentkezett, a későbbiek során irodalomkritikáival és megrázó hitelességű dokumentumriportjaival szerzett országos hírnevet. A falvak nincstelenjei, a paraszti lét sorsfordulói és [[Ady Endre|Ady]] nagyváradi éveinek kutatása álltak érdeklődésének középpontjában. A sok évi barangolásai során szerzett élmények, benyomások szolgáltak olvasmányos [[riport]]regényei és [[dráma|színpad]]i művei forrásául is. Számos falusi tárgyú jelenetet írt műkedvelő színjátszók számára. |
||
== Művei == |
== Művei == |
A lap 2013. február 10., 12:25-kori változata
Simon Magda (Szatmárnémeti, 1908. július 20. – Bukarest, 1968. március 7.) erdélyi magyar író, újságíró.
Életútja
Szülővárosában érettségizett; az 1930-as évek elejétől újságíró a Brassói Lapoknál, 1936-tól a Nagyváradi Naplónál. 1944 júniusában Nagyváradról Auschwitzba deportálták. 1945-ben tért haza, a következő évben újrakezdte újságírói pályáját, előbb a nagyváradi Fáklyánál, majd a Romániai Magyar Szó nagyváradi tudósítójaként.
Noha a Brassói Lapok hasábjain költőként jelentkezett, a későbbiek során irodalomkritikáival és megrázó hitelességű dokumentumriportjaival szerzett országos hírnevet. A falvak nincstelenjei, a paraszti lét sorsfordulói és Ady nagyváradi éveinek kutatása álltak érdeklődésének középpontjában. A sok évi barangolásai során szerzett élmények, benyomások szolgáltak olvasmányos riportregényei és színpadi művei forrásául is. Számos falusi tárgyú jelenetet írt műkedvelő színjátszók számára.
Művei
- Fordul a világ Érolaszin (riport, Bukarest, 1949);
- Tanyai lelkek (riportkötet, Bukarest, 1956; 2. kiad. Csehi Gyula bevezető tanulmányával, Bukarest, 1968. Romániai Magyar Írók);
- Borsi krónika (riportkötet, Marosvásárhely, 1959);
- Megbékülés (színmű, Bukarest, 1960);
- Százházas lakodalom (színmű, Bukarest, 1960);
- Jégverés (jelenet, Bukarest, 1962);
- A nagy futószalagon. Riport a halálról (Bukarest, 1967; románul: Pe marea bandă rulantă. Bukarest, 1969);
- Cselédkenyéren (kisregény, Bukarest, 1968);
- Váradi harangok (válogatott írások, Bukarest, 1975. Romániai Magyar Írók).
Források
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.
További információk
- Csehi Gyula: Tanyai lelkek. Igaz Szó, 1957. I. 594.
- Könczei Ádám: Százházas lakodalom. Korunk, 1959/7–8.
- Izsák József: Borsi krónika. Igaz Szó, 1960. I. 318.
- Huszár Sándor: Az író asztalánál Simon Magdával. Utunk, 1968/44. Újraközölve: Az író asztalánál. Bukarest, 1969. 319–327.
- Marosi Péter: Elment Simon Magda. Utunk, 1968/ 11.
- Méliusz József: Egy csokor szegfűt Simon Magdának. Előre, 1968. augusztus 10.
- Sőni Pál: A nagy futószalagon. Utunk, 1968/7.
- Kovács János: A riport életereje. Utunk, 1969/1.
- Dános Miklós: Öt éve halt meg Simon Magda. A Hét, 1974/12.
- Majtényi Erik: Kései riport a riporterről. Újraközölve: M. E.: Visszajátszás. Bukarest, 1981. 95–96.
- Varga Gábor: Emlékezés a bélyeges seregre. Utunk, 1988/10.