„Girolamo Fracastoro” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a →Élete: Linkek jav |
a ± 4 kategória (a HotCattel) |
||
40. sor: | 40. sor: | ||
* {{en icon}} [http://himetop.wikidot.com/girolamo-fracastoro Locuri și amintiri legate de Fracastoro] |
* {{en icon}} [http://himetop.wikidot.com/girolamo-fracastoro Locuri și amintiri legate de Fracastoro] |
||
⚫ | |||
[[Kategória:1478-ban született személyek]] |
|||
⚫ | |||
[[Kategória: |
[[Kategória:1553-ban elhunyt személyek]] |
||
[[Kategória: |
[[Kategória:Olasz költők, írók]] |
||
[[Kategória:Olasz költők]] |
|||
[[Kategória:Olasz orvosok]] |
[[Kategória:Olasz orvosok]] |
||
[[Kategória:Humanisták]] |
[[Kategória:Humanisták]] |
||
[[Kategória:Reneszánsz |
[[Kategória:Reneszánsz költők, írók]] |
||
[[cs:Girolamo Fracastoro]] |
[[cs:Girolamo Fracastoro]] |
A lap 2013. február 2., 19:13-kori változata
Girolamo Fracastoro (1478-1553) olasz orvos,költő és humanista,természettudós, a fertőző patológia és az összehasonlító orvostudomány atyja.[1] A fertőző betegségek terjedéséről alkotott elméletével, valamint a szifilisz fogalmának bevezetésével vált híressé .
Élete
Jó anyagi állapotú családban született Veronában. A padovai egyetemen matematikát, filozófiát és orvostudományt tanult.Itt találkozott Nikolaus Kopernikusszal is.[2]Tanulmányai befejeztével III. Pál pápa orvosa lett. Fracostoro 1553. augusztus 8-án hunyt el szülővárosában.
Tudományos munkája
Orvostudomány
A legtöbbet tanulmányozott szakterülete a szifilisz volt. A középkor végén és az újkor elején a szifilisz Itáliából és Franciaországból meglepő gyorsasággal minden európai országba elterjedt. „Syphilis” eredetileg Girolamo Fracastoro (1530) latin nyelvű versének címe volt. Ez a hosszú, mitologikus költemény egy Syphilus nevű pásztort említ, aki megsértette a napistent, ezért ezzel a betegséggel bünhődött. Ezt a szerző is „francia betegségnek” (morbus gallicus) nevezi, amely kifejezést aztán a következő évszázadokban széleskörűen alkalmazták. A franciák persze ugyanezt olasz betegségnek hívták (a hollandok spanyol, az oroszok lengyel, a törökök keresztény, a japánok pedig portugál betegségnek). Mindenesetre a szifilisz ijesztő terjedése hamar véget vetett a középkori szexuális hanyagságnak. A korábban népszerű nyilvános fürdőket bezárták, a nép pedig egyre prűdebbé vált. Fracastoro a fertőző betegségek három féle módozatát határozza meg:
- közvetlen
- közvetett
- távolsági módon
Csillagászat
Kiállt a kopernikuszi heliocentrikus világkép mellett, és vizsgálta a Föld mágnesességet is. Sokan Fracastoronak tulajdonítják a távcső feltalálását, mivel egyik művében (Homocentricorum seu de stellis, Liber unus – 1538) a lencsék összetételéről beszél, amik által nagyobb képeket kapott.
Művei
- 1530: Syphilis sive Morbus Gallicus
- 1534: Di Vini Temperatura
- 1535: Homocentricorum sive de Stellis, de Causis Criticorum Dierum Libellus
- 1538: Homocentrica
- 1546: De contagione, contagionis morbis et eorum curratione
- 1539: Syphilis sive de morbo gallico.
Jegyzetek
- ↑ [Radu Iftimovici,op.cit.,pag 243-244].
- ↑ Lásd Encyclopedia Britanica.
Bibliográfia
- Radu Iftimovici: Istoria universală a medicinei și farmaciei, Editura Academiei Române, București, 2008, ISBN 978-973-27-1708-0
Források
- (angolul)Hieronymus Fracastorius
- Sablon:Lt icon Texte în latină din scrierile sale
- (angolul) Extrase din Syphilis sive Morbus Gallicus
- (németül) Operele sale
- (franciául) Traducere din opere
- (angolul) Locuri și amintiri legate de Fracastoro