„Szöllősy Irén” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Syp (vitalap | szerkesztései) a →Életút |
|||
| 53. sor: | 53. sor: | ||
*Bábszínház aranygyűrű (1967) |
*Bábszínház aranygyűrű (1967) |
||
*[[Munka Érdemrend]] (1974) |
*[[Munka Érdemrend]] (1974) |
||
*[[Érdemes művész]] (1984) |
*[[A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze díj|Érdemes művész]] (1984) |
||
*[[Kiváló művész]] (1989) |
*[[A Magyar Köztársaság Kiváló Művésze díj|Kiváló művész]] (1989) |
||
*[[Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje]] (1996) |
*[[A Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje]] (1996) |
||
==Jegyzetek== |
==Jegyzetek== |
||
A lap 2013. január 28., 19:27-kori változata
(forrás:origo.hu)
Szöllősy Irén[1] (Budapest, 1920. február 14. – 2011. június 11.) magyar színész, bábművész, a Állami Bábszínház alapító tagja.
Életút
Magánúton tanulta a színészmesterséget. A pályát 1946-ban a Nemzeti Színházban kezdte, de találkozhatunk nevével a Belvárosi Színház előadásában is. 1949-től az Állami Bábszínház – alapító – tagja volt. Első bábos szerepét a Kalács című darabban alakította.
Az országos ismeretséget a televízió biztosította számára. Generációk ismerhették meg bábművészetét és hangját is, többek között Cicamicaként a Cicavízió, és Bunyós Bálintként a Zsebtévé sorozatokban.
Szerepeiből
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 64. [2]
- Plautus: A hetvenkedő katona (Milphidippa)
- G. B. Shaw: Az ördög cimborája (Dudgeon Vilmos felesége)
- Fehér Klára: Rosszcsontország bajban van (Királylány)
- Svarc: Piroska és a farkas (Anya)
- Selmeczi László: Aladdin és a csodalámpa (Szolgáló)
- Tersánszky Józsi Jenő: Misi mókus vándor úton
- Swift: Gulliver az óriások földjén (Glumdálkincs királylány)
- Tatay Sándor: Kinizsi Pál (Magyar Jolánka)
- Móra Ferenc: Csalavári Csalavér (Csalarózsika)
- Grimm testévek: Hamupipőke (Címszerep)
- Petőfi Sándor: János vitéz (Iluska)
- Tóth Eszter: A három kismalac (Nyafi)
- Gozzi: Szarvaskirály (Angela, [Pantalone] lánya)
- Bartók Béla-Lengyel Menyhért-Szilágyi Dezső: A csodálatos mandarin (A leány)
- Brecht: A kispolgár hét főbűne (Anna II.)
- Vargha Balázs: Jeles napok
- Koczogh Ákos: Kalevala - Észak fiai (Lemminkejnen anyja)
- Gádor Béla: Csodautazás (Ibolyka, [Bugyuta Kázmér] szerelme)
- Shakespeare: Szentivánéji álom (Titánia)
- Kodály Zoltán: Háry János (Örzse)
- Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (Ilma)
Hang és kép
Kitüntetései
- Jászai Mari-díj (1963)
- Bábszínház aranygyűrű (1967)
- Munka Érdemrend (1974)
- Érdemes művész (1984)
- Kiváló művész (1989)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje (1996)
Jegyzetek
Források
- Új Kortárs Magyar Színészlexikon. Magazin Holding Kft. (1999) ISBN 963 034 8620
- Ki kicsoda? Kossuth könyvkiadó - (1981) ISBN 963091832 3
- A Bábszínház nekrológja
- Színházművészeti Lexikon
- Színházi Adattár [2]
- MTV Híradó
- Nekrológ, origo.hu