„Discovery-program” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Dj (vitalap | szerkesztései) |
Dj (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A '''Discovery-program''' keretében a [[NASA]] olyan olcsó és gyorsan kivitelezhető [[űrszonda|űrszondákat]] indít (illetve más országok szondáira műszereket fejleszt), melyek a lehető legtöbb információt tudják összegyűjteni a célégitestről. Az űrszondákat [[ |
A '''Discovery-program''' keretében a [[NASA]] olyan olcsó és gyorsan kivitelezhető [[űrszonda|űrszondákat]] indít (illetve más országok szondáira műszereket fejleszt), melyek a lehető legtöbb információt tudják összegyűjteni a célégitestről. Az űrszondákat [[Delta–2]] [[hordozórakéta|rakétával]] indítják a floridai [[Cape Canaveral]]ból. |
||
A programot [[1992]]-ben hirdették meg az akkori NASA igazgató [[Daniel Goldin]] "gyorsabban, jobban, olcsóbban" elképzelése szerint. |
A programot [[1992]]-ben hirdették meg az akkori NASA igazgató [[Daniel Goldin]] "gyorsabban, jobban, olcsóbban" elképzelése szerint. |
||
A lap 2013. január 28., 14:11-kori változata
A Discovery-program keretében a NASA olyan olcsó és gyorsan kivitelezhető űrszondákat indít (illetve más országok szondáira műszereket fejleszt), melyek a lehető legtöbb információt tudják összegyűjteni a célégitestről. Az űrszondákat Delta–2 rakétával indítják a floridai Cape Canaveralból.
A programot 1992-ben hirdették meg az akkori NASA igazgató Daniel Goldin "gyorsabban, jobban, olcsóbban" elképzelése szerint.
Küldetések
A Discovery-program küldetései időrendi sorrendben:
| Név | Indítás | Küldetés | Eredmény | Kép | |
|---|---|---|---|---|---|
| NEAR Shoemaker | 1996. február 17. | Vizsgálta a 253 Mathilde és a 433 Eros kisbolygót. Pályára állt az Eros körül, majd leszállt rá. | sikeres | 
| |
| Mars Pathfinder | 1996. december 4. | Leszállt a Marsra. Magával vitte a Sojourner nevű kis marsautót. | sikeres | 
| |
| Lunar Prospector | 1998. január 7. | Pályára állt a Hold körül. | sikeres | 
| |
| Stardust | 1999. február 7. | Mintát vett a Wild-2 üstökös csóvájából, a mintát tartalmazó kapszula visszatért a Földre. Az anyaszonda napkörüli pályára állt. | sikeres | 
| |
| Genesis | 2001. augusztus 8. | Mintát gyűjtött a napszél részecskéiből, de a visszatérő kapszula ejtőernyője nem oldott ki, és becsapódott. Sikerült megmenteni a minta egy részét, amivel el lehetett kezdeni a vizsgálatokat. | részleges siker | 
| |
| CONTOUR | 2002. július 3. | Az Encke és a Schwassmann-Wachmann 3 üstökösöket közelítette volna meg. Indítás után szétesett. | sikertelen | 
| |
| MESSENGER | 2004. augusztus 3. | A Merkúr bolygó első műholdja. | sikeres | Fájl:388636main messenger briefing 226.jpg | |
| Deep Impact | 2005. január 12. | Egy becsapódó szondát juttatott el a Tempel-1 üstökös magjába. 2007-ben kezdődött az EPOXI kiterjesztett program. | sikeres | 
| |
| Dawn | 2007. szeptember 27. | A két legnagyobb aszteroidát, a Cerest és a Vestát vizsgálja. | jelenleg is tart | 
| |
| Kepler űrtávcső | 2009. március 7. | Exobolygók után kutat fedési módszerrel, az égbolt egy előre kiválasztott területén, a Hattyú és a Lant csillagképek határán. | jelenleg is tart | Fájl:Kepler Telescope Lithograph.jpg | |
| GRAIL | 2011. szeptember 8. | Hold körüli pályáról vizsgálja a Hold gravitációs mezejé | tervezett | 
|
Más programokhoz kapcsolódó küldetések
- ASPERA-3 „Discovery Mission of Opportunity”, a NASA által kifejlesztett berendezés. Segítségével a napszél és a Mars atmoszférája közötti összefüggést tanulmányozzák. Az Európai Űrügynökség Mars Express nevű űrszondáján utott el a Mars közelébe.
- Moon Mineralogy Mapper[1] egy újabb, NASA által kifejlesztett szerkezet, az ISRO Chandrayaan-1 nevű űrszondájának egyik műszere.
