Patvarc

Patvarc
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Nógrád
Kistérség	Balassagyarmati
Jogállás	község
Polgármester	Bernáth Kornélia
Irányítószám	2668
Körzethívószám	35
Népesség
Teljes népesség	710 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	82,40 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	7,84 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 03′ 54″, k. h. 19° 20′ 56″48.064988888889, 19.3488
Patvarc Pozíció Nógrád vármegye térképén
Patvarc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Patvarc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Patvarc község Nógrád megyében, a Balassagyarmati kistérségben.

Fekvése

Patvarc Nógrád megye északi részén, Balassagyarmattól délkeletre helyezkedik el. A település északnyugaton Balassagyarmat, keleten az Őrhalommal is határos Feketevíz patak, délen Szűgy határával érintkezik, északon pedig Szlovákiával határos, ahol a határvonalat az Ipoly képviseli.

Története

A honfoglalás idején a szlávok az Ipoly völgyében laktak a legsűrűbben. A község nevét a szlávok adták, mely arra utal, hogy a település a honfoglalás idején Patvarc néven ismert volt. A Patvarc egyelemű tulajdonnév. Első nyelvi emlék 1335-ből származik, ahol Potvorch-ként volt olvasható. Tulajdonképpen egy Potvor nevű személy emberei, Potvorék. A szláv Potvor személynév etimológiailag azonos a magyar patvar főnév szláv előzményével. Patvarc Balassagyarmat szomszédságában fekvő kis község. 1460-1468 idején a szécsényi uradalomhoz tartozott. A XVI. század közepén szintén behódolt a töröknek és az 1562-1563. évi török adólajstromban nyolc adóköteles házzal van felvéve, 1579-ben tizenegy adóköteles házzal írták össze. Ekkor a nógrádi szandzsákhoz tartozott. A XVI. század végén elpusztult, s még az 1715-1720. évi összeírásból is hiányzik. 1770-ig azonban ismét benépesült, s az úrbéri rendezéskor Kubinyi Antal, Bossányi Ignácz és a Prónay örökösök voltak a földesurai, 1826-ban pedig a híres Szent-Iványi Anzelm, kinek emlékét a falu végén lévő dombon felállított emlékkő őrzi. A falu eddigi földesura 1854-ben meghalt. A gazdaságot felesége, Jezerniczky Katalin vette át, aki férjhez ment báró Pongrácz Istvánhoz. Majd haláluk után a patvarci gazdaságot Pongrácz Anzelmné irányított 1882-ig. 1882-ben Zichy Nándorné megvásárolta a volt Szent-Iványi család patvarci birtokát. Az 1894. évi egyesítés után két lányának férje, Mailáth Géza és Buttler Ervin tulajdonába került a birtok. Patvarc a későbbiekben Mailáth kézen maradt. A község a XIX. század közepéig megőrizte egyutcás jellegét. Változás 1920-ban és a II. világháború után, 1980-ban történt, amikor először tizenkettő, majd hatvankettő új házhelyet parcelláztak ki.

A község 1950-ig a szügyi körjegyzőséghez tartozott. Majd 1950. október 26-án megalakult a patvarci Községi Tanács, ekkor a falu önálló lett. 1973. január 1-jétől a községet Balassagyarmathoz csatolták, ezzel Patvarc az önállóságát elvesztette. „A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának községegyesítéséről szóló 17/1972. számú határozata a balassagyarmati járáshoz tartozó Ipolyszög, valamint Patvarc községnek Balassagyarmat várossal Balassagyarmat néven történő egyesítését rendelte el.˝ Közigazgatási önállóságát az 1990-es évek elején kapta vissza.

Patvarc légifotója

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 1%-a szlovák, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Nevezetességei

1. Harangláb (A templom közelében álló népies barokk harangláb a XVIII. század második feléből származik)

2. Majláth-kastély (A klasszicista eredetű Majláth-kastély 1830-ban épült, majd a XIX. század második felében romantikus stílusban átalakították. Az államosítás után több funkcióban használták, majd magántulajdonba került.)

3. Római katolikus templom (Szent-kereszt templom) (A község központjának meghatározó épülete a kis római katolikus templom, mely 1858-ra készült el, neogótikus stílusban. Eredetileg a Szent-Ivány család kriptakápolnája volt. )

Külső hivatkozások

• Patvarc az utazom.com honlapján
• Légifotók Patvarcról
• Patvarc az Ipoly-menti Palócok Honlapján