„Elektromos kapacitás” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Apró módosítás |
Apró módosítás |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
Az '''elektromos kapacitás''' skaláris fizikai mennyiség, amelynek jele |
Az '''elektromos kapacitás''' skaláris fizikai mennyiség, amelynek jele ''C'', [[mértékegység]]e a [[farad]] (F). Szigetelő közegben egymás környezetében elhelyezkedő két elektromosan vezető testen az egységnyi [[elektromos feszültség|feszültség]] hatására megjelenő [[elektromos töltés|villamos töltés]] tárolási mennyiségét adja meg. |
||
<math>C = \frac{Q}{U}.</math> |
<math>C = \frac{Q}{U}.</math> |
A lap 2012. szeptember 21., 22:15-kori változata
Az elektromos kapacitás skaláris fizikai mennyiség, amelynek jele C, mértékegysége a farad (F). Szigetelő közegben egymás környezetében elhelyezkedő két elektromosan vezető testen az egységnyi feszültség hatására megjelenő villamos töltés tárolási mennyiségét adja meg.
Mértékegysége
SI mértékegysége: [C] = 1 farad (F)
Ez egyes területeken igen nagy értéknek számít, a nyomtatott áramköri kondenzátoroknál a gyakorlatban szokásos kapacitásértékek nagyságrendje például: µF, nF, pF (mikrofarad, nanofarad, pikofarad, 10-6, 10-9 ill. 10-12 Farad) (lásd: SI-prefixum).
Számítása
Az egymás környezetében elhelyezkedő vezető anyagú testet elektródáknak nevezzük. A testek akkor vannak egymás környezetében, ha villamos terük befolyással van egymásra, azaz villamos töltéseik együttesen határozzák meg környezetükben a villamos teret.
Valamely elektródapár kapacitása csak a geometriai elrendezéstől, a felületek nagyságától, távolságától és a közöttük elhelyezkedő szigetelőanyag dielektromos állandójától függ.
Forrás
- Jakab Miklós: Természetismeret. Kémia, fizika az általános iskola 7. osztálya számára (2009) ISBN 978-963-19-4206-4