„Köd” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a r2.7.3) (Bot: következő hozzáadása: ta:மூடுபனி; kozmetikai változtatások |
||
| 50. sor: | 50. sor: | ||
A világ legködösebb helye a világóceán részét képező [[Grand Banks]], a [[kanada]]i [[Újfundland]] szigete mellett. A köd gyakori ott, mivel a Grand Banks a dél felé áramló, környezetéhez képest egyre hidegebb Labrador-áramlás és a délről érkező, sokkal melegebb [[Golf-áramlat]] találkozóhelye. A legködösebb szárazföldi terület a [[kalifornia]]i [[Point Reyes]] és az újfundlandi, [[Newfoundland és Labrador|labradori]] [[Argentia]] település. Az egy évre jutó ködös napok száma mindkettőnél meghaladja a 200-at. Összehasonlításképpen: [[Magyarország]]on a ködös napok száma évi 20-100 között változik.<ref name="auto1">''Környezet- és természetvédelmi lexikon'', 1. köt, Budapest: Akadémiai Kiadó, 2002</ref> |
A világ legködösebb helye a világóceán részét képező [[Grand Banks]], a [[kanada]]i [[Újfundland]] szigete mellett. A köd gyakori ott, mivel a Grand Banks a dél felé áramló, környezetéhez képest egyre hidegebb Labrador-áramlás és a délről érkező, sokkal melegebb [[Golf-áramlat]] találkozóhelye. A legködösebb szárazföldi terület a [[kalifornia]]i [[Point Reyes]] és az újfundlandi, [[Newfoundland és Labrador|labradori]] [[Argentia]] település. Az egy évre jutó ködös napok száma mindkettőnél meghaladja a 200-at. Összehasonlításképpen: [[Magyarország]]on a ködös napok száma évi 20-100 között változik.<ref name="auto1">''Környezet- és természetvédelmi lexikon'', 1. köt, Budapest: Akadémiai Kiadó, 2002</ref> |
||
==Ködgyűjtés== |
== Ködgyűjtés == |
||
Kevéssé csapadékos, de gyakorta ködös területeken [[ |
Kevéssé csapadékos, de gyakorta ködös területeken [[Bionika a textiliparban|bionikai módszerekkel]] tervezett ködcsapdákkal állítanak elő ivóvizet.<ref>[http://www.fogquest.org/index.php/home/ FogQuest] angol nyelvű oldal</ref> |
||
==Jegyzetek== |
== Jegyzetek == |
||
{{jegyzetek}} |
{{jegyzetek}} |
||
| 131. sor: | 131. sor: | ||
[[sr:Магла]] |
[[sr:Магла]] |
||
[[sv:Dimma]] |
[[sv:Dimma]] |
||
[[ta:மூடுபனி]] |
|||
[[th:หมอก]] |
[[th:หมอก]] |
||
[[tl:Maulap na hamog]] |
[[tl:Maulap na hamog]] |
||
A lap 2012. szeptember 11., 22:24-kori változata
A köd a levegő páratartalmának egyik megjelenési formája. Lényegében olyan réteges felépítésű felhő, melynek alapja a földfelszínt éri. Köd esetén a látótávolság 1 km-nél kisebb, ha a látástávolság ennél több, akkor a jelenséget párásságnak nevezzük.
Ködképződés
A köd a levegőben állandóan levő vízgőz, vagyis páratartalom kicsapódási formája. A levegő ilyenkor annyira lehűl, hogy hőmérséklete megközelíti a harmatpontot, és ennek következtében a páratartalom kicsapódik. A kialakuló vízcseppecskék mérete alig teszi ki a milliméter ezredrészét. Az így „vízcseppekből” kialakult fal a levegő átláthatóságát rontja.
Felhő és köd között nincsen lényeges különbség, például a hegyet burkoló köd alulról felhőnek látszik.
A köd kialakulását alapjában a légkör földfelszíni lehűlése okozza.
A lehűlés módja lehet nyugvó és áramló köd.
Nyugvó vagy kisugárzási köd
A nyugvó, vagy kisugárzási köd a leggyakoribb ködfajta. Általában a szárazföldi felületek felett alakul ki, amikor a földfelszín kisugárzása következtében a talaj feletti légréteg a harmatpont alá hűl. Derült hűvös éjszakákon alakul ki. Rendszerint vékony, néha a felszínen található tárgyak, például fák, tornyok kilátszanak belőle.
Mocsarak és ingoványok fölött még nyáron is keletkezik köd derült, csendes éjjeleken. Eredete azzal magyarázható, hogy a melegebb víz felett a levegő párában dúsabb, mint a környezetében és csekélyebb lehűlés is elegendő a pára részbeni kicsapódásához.
A nagyvárosok gyakoribb ködképződésének egyik oka az ipartelepek folytán a levegőbe kerülő sok szennyező alkotórész, por, füst, korom, hamu. Ezek a kis finom eloszlású, szilárd részecskék, sokáig tudnak a levegőben lebegni, és a vízgőz kicsapódását igen megkönnyítik. Ezek a kicsapódást elősegítő apró szemecskék a kondenzációs magvak.
Áramló vagy frontális köd
Az áramló, vagy frontális köd kialakulásánál két különböző hőmérsékletű, csaknem telített levegőfajta keveredik. A téli időszakban igen gyakran alakul ki.
Meleg légköri frontok áramlásakor nagy páratartamú meleg levegő kerül a hideg felszín fölé, és telítetté válik. A levegő páratartamának egy része ilyenkor kicsapódik és ekkor hatalmas ködtakaróvá alakul. Ez a köd akár több héten át is megülheti a tájat.
Erre a ködfajtára jellemzőek az Anglia feletti tartós ködök, innen ered a „ködös Albion” elnevezés. Ekkor a hideg szárazföld lehűti a föléje kerülő langyosabb légtömeget és létrehozza a 100-300 m magas és tartós ködréteget.
Ködfelszakadás
A köd a Nap melegítő hatására, amint a felszínt melegíteni kezdi, el is oszlik. A melegedés hatására a levegő hőmérséklet is emelkedik, aminek következtében egyre több párát tud magába venni.
Sík felszínen a szelek rendszerint a ködöt eloszlatják.
A köd felszakadását, megszűnését a melegedésen kívül a lehűlés is megszüntetheti. A lehűlés hatására kicsapódott vízszemcsék megnagyobbodnak, nem tudnak lebegni a levegőben és visszahullnak a felszínre.
Ködfeloszlatás
A köd a közlekedést lelassítja, sőt meg is béníthatja. Ilyenkor igény van a kialakult köd feloszlatására. Költségei miatt néhány jelentős helyen alkalmazzák, például repülőtereken.
Ilyen módszer a környezet hőmérsékletének emelése, például alsó fűtés, vagy sugárhajtású motorok álló helyzetben történő működtetése, amikor igen magas hőmérsékletű és rendkívül száraz levegőt, illetve gázt fújnak például a leszállópályák mellett.
Ha nem vastag a köd, például nyugvó köd esetében, elegendő a levegő áramlásának beindítás, és keverése. Ez akár ventilátorokkal, vagy akár helikopterek működtetésével valósítható meg.
A felhőoszlatáshoz hasonlóan vegyi folyamatokkal is meg lehet indítani a köd cseppjeinek magvasításával és kiválásának beindításával.
A világ legködösebb területei
A világ legködösebb helye a világóceán részét képező Grand Banks, a kanadai Újfundland szigete mellett. A köd gyakori ott, mivel a Grand Banks a dél felé áramló, környezetéhez képest egyre hidegebb Labrador-áramlás és a délről érkező, sokkal melegebb Golf-áramlat találkozóhelye. A legködösebb szárazföldi terület a kaliforniai Point Reyes és az újfundlandi, labradori Argentia település. Az egy évre jutó ködös napok száma mindkettőnél meghaladja a 200-at. Összehasonlításképpen: Magyarországon a ködös napok száma évi 20-100 között változik.[1]
Ködgyűjtés
Kevéssé csapadékos, de gyakorta ködös területeken bionikai módszerekkel tervezett ködcsapdákkal állítanak elő ivóvizet.[2]
