„Venturi-cső” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Űj szócikk |
→Valóságos közegek esete: eliras jav., link, korr |
||
28. sor: | 28. sor: | ||
==Valóságos közegek esete== |
==Valóságos közegek esete== |
||
[[Kép:Venturi tube aircraft.jpg|thumb|Venturi-cső repülőgépen]] |
[[Kép:Venturi tube aircraft.jpg|thumb|Venturi-cső repülőgépen]] |
||
Valóságos viszonyok esetén a belső súrlódás következtében a viszonyok az ideális esettől eltérőek. További eltérést jelent, hogy a fenti összefüggések hallgatólagosan feltételezik, hogy a közeg sebessége a keresztmetszetek mentén állandó. Tapasztalati adatok alapján a következő képlettel számolnak: |
Valóságos viszonyok esetén a belső súrlódás következtében a viszonyok az ideális esettől eltérőek. További eltérést jelent, hogy a fenti összefüggések hallgatólagosan feltételezik, hogy a közeg sebessége a keresztmetszetek mentén állandó. Tapasztalati adatok alapján a következő képlettel számolnak: |
||
:<math> q_v = \alpha \epsilon A_1 \sqrt{\frac{2(p_1-p_2)}{\rho_1}}</math>, |
:<math> q_v = \alpha \epsilon A_1 \sqrt{\frac{2(p_1-p_2)}{\rho_1}}</math>, |
||
ahol |
ahol |
||
:<math>\alpha</math>, |
:<math>\alpha</math>, dimenzió nélküli átfolyási szám, |
||
:<math>\epsilon</math>, |
:<math>\epsilon</math>, dimenzió nélküli expanziós szám, melynek értéke folyadékok esetén <math>\epsilon=1</math> |
||
Az átfolyási szám értéke a Reynolds- |
Az átfolyási szám értéke a [[Reynolds-szám]]tól és az '''m''' szűkítési viszonytól függ. |
||
==Források== |
==Források== |
A lap 2012. augusztus 21., 13:22-kori változata
A Venturi-cső csővezetékbe épített szűkítő elem, egy fokozatosan csökkenő keresztmetszetű, kúpos konfúzorból egy rövid állandó keresztmetszetű csődarabból majd utána egy fokozatosan növekvő keresztmetszetű diffúzorból áll. A Venturi cső középső részén, a torokban a közeg statikus nyomása kisebb, mint a két végén. Ezt a jelenséget legtöbbször a csőben áramló közeg térfogatáramának mérésére használják. Venturi csövet építenek a sugárszivattyúkba is.
Elmélete
Összenyomhatatlan közegre Bernoulli törvénye alapján felírható a Venturi cső egyes pontjain a sebesség és nyomás összefüggése:
- ,
ahol
- a közeg sebessége az 1 és 2 pontban,
- a közeg statikus nyomása az 1 és 2 pontban,
- pedig a közeg sűrűsége.
A folytonosság törvénye szerint:
- ,
ahol
- a cső keresztmetszete az 1 és 2 pontban.
Bevezetve a szűkítési viszonyt:
írható:
- ,
és ezzel:
A térfogatáram pedig ideális viszonyok esetén:
Valóságos közegek esete
Valóságos viszonyok esetén a belső súrlódás következtében a viszonyok az ideális esettől eltérőek. További eltérést jelent, hogy a fenti összefüggések hallgatólagosan feltételezik, hogy a közeg sebessége a keresztmetszetek mentén állandó. Tapasztalati adatok alapján a következő képlettel számolnak:
- ,
ahol
- , dimenzió nélküli átfolyási szám,
- , dimenzió nélküli expanziós szám, melynek értéke folyadékok esetén
Az átfolyási szám értéke a Reynolds-számtól és az m szűkítési viszonytól függ.
Források
- Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve 2. kötet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961.
- Lajos Tamás: Az áramlástan alapjai. Előadási jegyzet. Budapesti Műszaki Egyetem Áramlástan Tanszék. Budapest, 1992. Kézirat. Magyar Elektronikus Könyvtár
- Willi Bohl: Műszaki áramlástan. Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1983. ISBN 963-10-44831