Konfúzor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Konfúzor

A konfúzor az áramlás irányában csökkenő keresztmetszetű csőszakasz.

Összenyomhatatlan közegben[szerkesztés]

Összenyomhatatlan közegben (kis sebességeknél a gázok, így a levegő is így viselkedik) a konfúzorban a közeg sebessége a keresztmetszettel fordítottan arányosan változik a kontinuitás miatt:

az első ábra jelöléseivel. A nyomás változása ideális, súrlódásmentes áramlás esetén a Bernoulli-törvényből számítható:

v = közeg sebessége
p = nyomás
= a közeg sűrűsége

Veszteségmentes esetben tehát a konfúzorból kilépő közeg nyomása:

Valóságos közegnél a súrlódás miatt a tényleges nyomás a csak kísérletekkel megállapítható Δp nyomásveszteséggel kisebb lesz:

Konfúzor nyomásveszteség tényezője

A konfúzorban, ahol a sebesség a hossz mentén állandóan nő, lényegesen kisebb a súrlódási veszteség és kisebb a leválás veszélye, mint diffúzorban. Ezért látható például, hogy a Venturi-cső szűkülő szakasza sokkal rövidebb, mint a bővülő csőszakasz. A nyomásveszteség a csőfal érdességén kívül a geometriai kialakítástól is függ. A konfúzor nyomásvesztesége a mérések szerint a következő empirikus összefüggésből számítható:

,

ahol:

a veszteségtényező,
az áramló közeg sűrűsége,
pedig a közeg sebessége a felbővült keresztmetszetben.

Konfúzor összenyomható közegben[szerkesztés]

A konfúzor a hangsebességet alulról megközelítő áramlási sebesség esetén az előbbiekhez hasonlóan viselkedik, de a számításnál az összenyomható közegre érvényes összefüggéseket kell használni. A hangsebesség felett (vagyis ha a Mach szám>1) a szűkülő csatorna mentén az áramlási sebesség csökken, a nyomás és a hőmérséklet pedig nő.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]