„Hír” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a r2.7.2) (Bot: következő módosítása: ilo:Damdamag |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
33. sor: | 33. sor: | ||
[[William Randolph Hearst]] amerikai sajtómágnás úgy fogalmazott, hogy ''"Hír az, aminek a kinyomtatását valaki meg akarja akadályozni; minden más - hirdetés"''. <ref>Pirityi Sándor, A Nemzeti hírügynökség története (16. oldal) ISBN 963-7560-33-5</ref> |
[[William Randolph Hearst]] amerikai sajtómágnás úgy fogalmazott, hogy ''"Hír az, aminek a kinyomtatását valaki meg akarja akadályozni; minden más - hirdetés"''. <ref>Pirityi Sándor, A Nemzeti hírügynökség története (16. oldal) ISBN 963-7560-33-5</ref> |
||
A francia író és esszéista [[André Gide]] az mondta: ”a hírközlést úgy is értelmezhetjük, mint minden olyan információ ami kevésbé lesz érdekesebb holnap, mint ma.” |
|||
== Hivatkozások == |
== Hivatkozások == |
||
{{források}} |
{{források}} |
||
[http://www.hirvadasz.info Hírek a hírvadásztól] |
|||
== Források == |
== Források == |
A lap 2012. augusztus 5., 20:28-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. (2005 decemberéből) |
A hír az objektív újságírói műfajok közé tartozik, rövid, tényszerű összefoglalója egy olyan történésnek, amely sok embert érint. A hír valamennyi objektív műfaj alapja.
A hír definíciója
A hír olyan ellenőrzött és igaznak bizonyult információ, amely közérdeklődésre tart számot, és amely speciális újságíró szakmai eljárás eredményeként jött létre.
Az információ értékét növelő tényezők
Az információk közül azokból lesz hír, amelyet a sajtó munkatársai (a magyar nyelvben is használatos angolszáz terminológia szerint: kapuőrök) kiválasztanak. A kiválasztás a hírérték szerint történik. Ez olyan tulajdonsága az információnak, amely miatt hírt kell készíteni belőle, hogy minél több emberhez eljusson. Más megközelítésben: a hírérték az információnak az a többlettulajdonsága, amely eladhatóvá teszi. A hírérték meghatározása szigorúan szakmai feladat. A hírértéket az alábbi tényezők növelik:
- az esemény, történés, cselekvés aktualitása, frissessége
- a hírben szereplők ismertsége, pozíciója, befolyása
- a földrajzi és kulturális közelség
- az esemény, történés, cselekvés egyedisége, szokatlansága, meglepő vagy megdöbbentő volta
- a tematikai keretbe illeszthetőség, azaz van-e előzménye a hírnek
- az információ érdekessége, szórakoztató jellege
A hír felépítése, tartalma
A hír rövid, tömör, világos és tárgyilagos sajtóanyag. Általában hat kérdésre kell választ adnia: „Ki? Mikor? Hol? Mit? Hogyan? Miért?”. Maximalista megközelítéssel azt mondhatjuk: egy jól megírt hírben egyetlen felesleges szó nincs, ami azt jelenti, hogy bármely szó kihúzása értelmezhetetlenné tenné a hírt.
A hír leaddel kezdődik, amely összefoglalja a legfontosabb információkat. A hírtestben tulajdonképpen ennek a leadnek a kibontása, részletesebb ismertetése történik. A hír felépítése egy fordított háromszögre (a sajtónyelvben gyakran piramisnak nevezik) hasonlít. Ahol széles a háromszög talpa, vagyis a hír elején, ott vannak a legfontosabb információk, míg a leglényegtelenebbek a csúcsba (a hír végére) szorulnak.
Hírfajták
- Címmel írt hír - Fontos hír, amelyet címmel emelnek ki.
- Mínuszos hír - Kisebb hírértékű hír. Nevét arról kapta, hogy az újságokban a mínusz (-) karakter vezette be.
Érdekesség
William Randolph Hearst amerikai sajtómágnás úgy fogalmazott, hogy "Hír az, aminek a kinyomtatását valaki meg akarja akadályozni; minden más - hirdetés". [1]
A francia író és esszéista André Gide az mondta: ”a hírközlést úgy is értelmezhetjük, mint minden olyan információ ami kevésbé lesz érdekesebb holnap, mint ma.”
Hivatkozások
- ↑ Pirityi Sándor, A Nemzeti hírügynökség története (16. oldal) ISBN 963-7560-33-5
Források
- Bochkor Jenő, Hírügynökségi újságírás