„Sebestyén Aba” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
5. sor: 5. sor:


A ''Bányavirág'' kapcsán a színész-rendező elmondta, hogy sosem úgy készít előadást, hogy előzetesen gondoljon a szakmára vagy a lehetséges fesztiválszereplésekre. " Az ember úgy csinál színházat, hogy megpróbál nyitottan, kíváncsian és érzékenyen reagálni mindarra, ami körülötte, a társadalomban történik. " [http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=64801] Az előadásról V. Gilbert Edit kritikus a következőket írja: "Minden porcikájában működő, a térrel, a zenével, a ritmussal összehangoltan bánó egész. Erős csapatmunka. " [http://nol.hu/kritika/20120710-sebestyen_abaes_a_deszka_fesztival] A [[Revizor]] kritikai portál kritikus, Kovács Dezső a rendezés ''szikár''ságáról beszél kritikájában, valamint arról, hogy az előadás egyszerre "felkavar, szíven üt és megnevettet", a helyenkénti ritmushibák ellenére is nyelvi erővel, drámai telítettséggel bír. [http://revizoronline.com/hu/cikk/3882/szekely-csaba-banyavirag;-csehov-platonov-marosvasarhelyi-nemzeti-szinhaz-tompa-miklos-tarsulata-nemzeti-szinhaz/?search=1&txt_ssrc=b%C3%A1nyavir%C3%A1g&__utma=186113450.1366933626.1339684530.1341827321.1342345835.3&__utmb=186113450.1.10.1342345835&__utmc=186113450&__utmz=186113450.1341827321.2.2.utmcsr%3Dfacebook.com%7Cutmccn%3D%28referral%29%7Cutmcmd%3Dreferral%7Cutmcct%3D%2Fl.php]
A ''Bányavirág'' kapcsán a színész-rendező elmondta, hogy sosem úgy készít előadást, hogy előzetesen gondoljon a szakmára vagy a lehetséges fesztiválszereplésekre. " Az ember úgy csinál színházat, hogy megpróbál nyitottan, kíváncsian és érzékenyen reagálni mindarra, ami körülötte, a társadalomban történik. " [http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=64801] Az előadásról V. Gilbert Edit kritikus a következőket írja: "Minden porcikájában működő, a térrel, a zenével, a ritmussal összehangoltan bánó egész. Erős csapatmunka. " [http://nol.hu/kritika/20120710-sebestyen_abaes_a_deszka_fesztival] A [[Revizor]] kritikai portál kritikus, Kovács Dezső a rendezés ''szikár''ságáról beszél kritikájában, valamint arról, hogy az előadás egyszerre "felkavar, szíven üt és megnevettet", a helyenkénti ritmushibák ellenére is nyelvi erővel, drámai telítettséggel bír. [http://revizoronline.com/hu/cikk/3882/szekely-csaba-banyavirag;-csehov-platonov-marosvasarhelyi-nemzeti-szinhaz-tompa-miklos-tarsulata-nemzeti-szinhaz/?search=1&txt_ssrc=b%C3%A1nyavir%C3%A1g&__utma=186113450.1366933626.1339684530.1341827321.1342345835.3&__utmb=186113450.1.10.1342345835&__utmc=186113450&__utmz=186113450.1341827321.2.2.utmcsr%3Dfacebook.com%7Cutmccn%3D%28referral%29%7Cutmcmd%3Dreferral%7Cutmcct%3D%2Fl.php]

A 2011/2012-es évadban Sebestyén Aba egy önálló produkción is dolgozott, Kocsis István monodrámája alapján, Török Viola dramaturg-rendezővel. ''A tér'' az abszolút térelmélet matematikai megalkotója, Bolyai János alakját és szellemiségét idézi meg, ám a monodrámában a matematikus ezúttal filozófusként jelenik meg. A főszereplő a gondolkodó-alkotó ember önmeghatározó dilemmáival keresi helyét az őt körülvevő világban, amit egyszerűen „TÉR"-nek nevez. A világot „másként látó geométer" az emberiség „üdvét tartja legfontosabb feladatának, mely az önmagunk legyőzésén alapuló felemelő érzés, a végtelen tér megtapasztalása, az időtlen ÉN csillagként alakuló felfedezése." Sebestyén Aba a színpad terébe és a néző tekintetébe kapaszkodva megidézi Bolyai János sajátságos térmegélését, személyiségének letisztulásán keresztül mindnyájunk számára elérhetővé téve az abszolút tér-élményt. [http://www.szatmar.ro/Ujra_Szatmarnemetiben_jatszik_Sebestyen_Aba/hirek/47348] A színészt elmondása szerint "maga a zseni, a zseni személyisége" érdekelte, az, "hogy mitől lesz valaki zseni. " [http://www.szekelyhon.ro/magazin/emberkozelbe-hozni-a-zsenit-a-szobrot/print] A produkciót V. Gilbert Edit a következőkkel illeti: "Megrázó, ritka, megvalósult színházi pillanat: matematikából kibomló filozófiával varázsolni színpadi jelenlétet, eufórikus állapotot, célozni és éreztetni meg az üdvözülés térdimenzióját. " [http://nol.hu/kritika/20120710-sebestyen_abaes_a_deszka_fesztival]


== Tanulmányai ==
== Tanulmányai ==

A lap 2012. július 15., 12:13-kori változata

Sebestyén Aba (Brassó, 1973. december 8.) a marosvásárhelyi Nemzeti Színház színművésze és a marosvásárhelyi Yorick Stúdió magyar vezetője.

Életút

Sebestyén Aba Brassóban született. Gyerekként a második Bölöni László akart lenni, profi szinten focizott. 16 évesen a sepsiszentgyörgyi B ligás csapat tagja. Sze­retett volna a bölcsészkaron végezni Kolozsváron, és közben sportolni is, de végül a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen, színművészet szakon folytatja tanulmányait.[1] Osztályvezetője, mestere Lohinszky Loránd. Szabadidejében szívesen főz,[2] színészi munkája mellett rendezőként és tanárként is dolgozik. Elmondása szerint a színészetet jobban szereti, de ha választani kellene, nem tudna. A színészi és a rendezői munka nem összehasonlítható egymással. Számára a színészet az első szerelem, ugyanakkor nagy kihívás színészként és rendezőként is maximálisan teljesíteni.[3] Az általa rendezett Bányavirág[4] elnyerte a 2012-es POSZT (Pécsi Országos Színházi Találkozó) fődíját.[5]

A Bányavirág kapcsán a színész-rendező elmondta, hogy sosem úgy készít előadást, hogy előzetesen gondoljon a szakmára vagy a lehetséges fesztiválszereplésekre. " Az ember úgy csinál színházat, hogy megpróbál nyitottan, kíváncsian és érzékenyen reagálni mindarra, ami körülötte, a társadalomban történik. " [6] Az előadásról V. Gilbert Edit kritikus a következőket írja: "Minden porcikájában működő, a térrel, a zenével, a ritmussal összehangoltan bánó egész. Erős csapatmunka. " [7] A Revizor kritikai portál kritikus, Kovács Dezső a rendezés szikárságáról beszél kritikájában, valamint arról, hogy az előadás egyszerre "felkavar, szíven üt és megnevettet", a helyenkénti ritmushibák ellenére is nyelvi erővel, drámai telítettséggel bír. [8]

A 2011/2012-es évadban Sebestyén Aba egy önálló produkción is dolgozott, Kocsis István monodrámája alapján, Török Viola dramaturg-rendezővel. A tér az abszolút térelmélet matematikai megalkotója, Bolyai János alakját és szellemiségét idézi meg, ám a monodrámában a matematikus ezúttal filozófusként jelenik meg. A főszereplő a gondolkodó-alkotó ember önmeghatározó dilemmáival keresi helyét az őt körülvevő világban, amit egyszerűen „TÉR"-nek nevez. A világot „másként látó geométer" az emberiség „üdvét tartja legfontosabb feladatának, mely az önmagunk legyőzésén alapuló felemelő érzés, a végtelen tér megtapasztalása, az időtlen ÉN csillagként alakuló felfedezése." Sebestyén Aba a színpad terébe és a néző tekintetébe kapaszkodva megidézi Bolyai János sajátságos térmegélését, személyiségének letisztulásán keresztül mindnyájunk számára elérhetővé téve az abszolút tér-élményt. [9] A színészt elmondása szerint "maga a zseni, a zseni személyisége" érdekelte, az, "hogy mitől lesz valaki zseni. " [10] A produkciót V. Gilbert Edit a következőkkel illeti: "Megrázó, ritka, megvalósult színházi pillanat: matematikából kibomló filozófiával varázsolni színpadi jelenlétet, eufórikus állapotot, célozni és éreztetni meg az üdvözülés térdimenzióját. " [11]

Tanulmányai

Szerepei

Díjak, kitüntetések

Filmszerepek

Rendezett darabok

Külső hivatkozások

Források